2009. november 20., 10:262009. november 20., 10:26
A közszolgálati televízió szimbólummá vált toronyépületében, a kilencedik emeleti szerkesztőségi szobákban a magyar adás munkatársai évente átlag 600 politikai-gazdasági híradóanyagot, mintegy 100 riportot, 150 zenei műsort, 60–70 politikai kommentárt készítettek.
Tizenhat év után, 1985-ben megszüntették az adást. Filmanyagát a területi rádióstúdiók hangarchívumával együtt egy bukaresti központi raktárban helyezték el, pusztulásukat felgyorsító körülmények között.
Az 1989-es romániai változások után a magyar adás néhány régi szerkesztője kihasználva az új politikai konjunktúrát, műszaki háttér nélkül, amatőr videósok segítségével újraindította a magyar nyelvű műsort. A tévétorony kilencedik emeletén ismét készültek a riportok, amelyek erdélyi magyarokról, erdélyi magyaroknak szóltak, immár a burkolt metakommunikáció helyett a hiteles, szókimondó, világos tájékoztatás hangján.
A változást követő első időszakban élénk érdeklődésre tartottak számot a közügyi eseményeket megjelenítő adásai, így például tudósításai az 1990. március 19-i marosvásárhelyi véres konfliktusról vagy a bukaresti televízió székháza elleni, 1990. júniusában történő támadásról. Ezek objektivitásukért és nyíltságukért a román nézők körében is népszerűek voltak, sőt a politikai elit egy része is pozitívan értékelte, hiszen a műsor a feliratozás segítségével a rendszerváltást követően hozzáférhető volt a román nézők számára.
Az újraindult magyar adás műsorának skálája kiszélesedett: a híradó és a kulturális tájékoztató műsorokon kívül kedveltek voltak a stúdióbeszélgetések, amelyeken a magyarság fontos kérdéseit vitatták meg a résztvevők (népesedés, kivándorlás, anyanyelvi oktatás, az önálló magyar egyetem visszaállítása vagy a Babeş–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatainak fejlesztése, a magyarság gazdasági megerősödése, az autonómia stb.). Helyet kaptak az adásban oktató-ismeretterjesztő filmek, ifjúsági és kabaréműsor, könnyűzene, tudósítások a népi kultúra ápolására irányuló különböző rendezvényekről.
A magyar adás negyvenedik születésnapját november 23-ától kezdődően különleges műsorokkal ünnepli. A 40 a 9-en heti sorozatban az adás volt szerkesztőivel beszélgetnek a mai szerkesztők, Képgyűrűk címmel pedig karácsony és szilveszter között közvetítik a csíkszeredai polgármesteri hivatallal közösen megszervezendő ünnepi találkozón készülő tévéfelvételt, amely a szerkesztőség mindenkori munkatársainak műsoros előadással egybekötött születésnapi bulijáról számol majd be.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Látogatottsági adatok