2009. november 20., 10:262009. november 20., 10:26
A közszolgálati televízió szimbólummá vált toronyépületében, a kilencedik emeleti szerkesztőségi szobákban a magyar adás munkatársai évente átlag 600 politikai-gazdasági híradóanyagot, mintegy 100 riportot, 150 zenei műsort, 60–70 politikai kommentárt készítettek.
Tizenhat év után, 1985-ben megszüntették az adást. Filmanyagát a területi rádióstúdiók hangarchívumával együtt egy bukaresti központi raktárban helyezték el, pusztulásukat felgyorsító körülmények között.
Az 1989-es romániai változások után a magyar adás néhány régi szerkesztője kihasználva az új politikai konjunktúrát, műszaki háttér nélkül, amatőr videósok segítségével újraindította a magyar nyelvű műsort. A tévétorony kilencedik emeletén ismét készültek a riportok, amelyek erdélyi magyarokról, erdélyi magyaroknak szóltak, immár a burkolt metakommunikáció helyett a hiteles, szókimondó, világos tájékoztatás hangján.
A változást követő első időszakban élénk érdeklődésre tartottak számot a közügyi eseményeket megjelenítő adásai, így például tudósításai az 1990. március 19-i marosvásárhelyi véres konfliktusról vagy a bukaresti televízió székháza elleni, 1990. júniusában történő támadásról. Ezek objektivitásukért és nyíltságukért a román nézők körében is népszerűek voltak, sőt a politikai elit egy része is pozitívan értékelte, hiszen a műsor a feliratozás segítségével a rendszerváltást követően hozzáférhető volt a román nézők számára.
Az újraindult magyar adás műsorának skálája kiszélesedett: a híradó és a kulturális tájékoztató műsorokon kívül kedveltek voltak a stúdióbeszélgetések, amelyeken a magyarság fontos kérdéseit vitatták meg a résztvevők (népesedés, kivándorlás, anyanyelvi oktatás, az önálló magyar egyetem visszaállítása vagy a Babeş–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatainak fejlesztése, a magyarság gazdasági megerősödése, az autonómia stb.). Helyet kaptak az adásban oktató-ismeretterjesztő filmek, ifjúsági és kabaréműsor, könnyűzene, tudósítások a népi kultúra ápolására irányuló különböző rendezvényekről.
A magyar adás negyvenedik születésnapját november 23-ától kezdődően különleges műsorokkal ünnepli. A 40 a 9-en heti sorozatban az adás volt szerkesztőivel beszélgetnek a mai szerkesztők, Képgyűrűk címmel pedig karácsony és szilveszter között közvetítik a csíkszeredai polgármesteri hivatallal közösen megszervezendő ünnepi találkozón készülő tévéfelvételt, amely a szerkesztőség mindenkori munkatársainak műsoros előadással egybekötött születésnapi bulijáról számol majd be.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok