
Fotó: Nagy Orsolya
2011. április 12., 08:132011. április 12., 08:13
A Szatmár megyei magyar szakos tanárok szervezete, a LiterArt Egyesület a magyar nyelven tanuló diákokat megmozgató rendezvénnyel készült a magyar költészet napjára. A tanulók javaslatai alapján a kezdeményezéshez csatlakozó minden iskola választott egy verset, melyet a gyerekek tegnap a nagyszünetben kórusban szavaltak el. Az ötlet egyébként a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Főgimnázium magyartanáraitól származik, a középiskola tavaly is hasonlóképpen, közös versmondással ünnepelte a költészet napját. Lényegében ezt terjesztették most ki az egész megyére. Gál Gyöngyi Szatmár megyei anyanyelvi oktatásért felelős szaktanfelügyelő szerint teljes mértékben a gyerekekre bízták a versválasztást. Minden diák megtette egyéni javaslatát, majd ezek alapján kiválasztották az osztály, majd az iskola kedvenc költeményét.
A tanfelügyelő úgy tudja, a megye iskoláinak túlnyomó többsége csatlakozott az egyébként hagyományteremtő szándékkal szervezett mozgalomhoz, így – figyelembe véve, hogy Szatmár megyében körülbelül tizenhatezer diák tanul magyar tannyelvű osztályokban – elmondható, hogy több ezren szavaltak együtt az akció keretében. A szatmárnémeti Református Gimnázium udvarán gyűltek össze a legtöbben, mivel az iskola diákjain kívül itt mondták el választott versüket a Kölcsey gimnázium tanulói is. A Református Gimnázium 5–8. osztályos tanulói Szabó Lőrinc Ima a gyermekekért című költeményét olvasták fel egyszerre, míg a 9–12-esek József Attila Kertész leszek című versével készültek.
A Kölcsey Ferenc Főgimnázium 5–8. osztályosai szintén József Attila-költeményt választották, a Mama című verset olvasták fel, míg a gimnazisták Kosztolányi Dezső Akarsz-e játszani? című versét mondták el. Szatmárnémeti harmadik magyar tannyelvű középiskolájában, a Hám János Római Katolikus Iskolaközpontban az 5–8-asok Varró Dániel Szösz néne című költeményét szavalták, a gimnazisták pedig szintén József Attila Mama című versét mondták el közösen.
A megyeszékhely iskoláinak többségében a Szatmárnémeti Északi Színház művészei „vezényelték” a közös versmondást. A nagykárolyi Kalazanczi Szent József Római Katolikus Iskolaközpont diákjai Reményik Sándor Akarom című költeményét választották. Gál Gyöngyi szerint általában a tananyagban szereplő verseket szavaltak a diákok, azonban több példa volt arra, hogy az illető településhez kötődő költőtől választottak, Mikolában például a községből származó Gellért Sándor egyik költeményét mondták el a gyerekek. Volt olyan eset is, hogy a személyes ismeretség döntött, azaz olyan verset választottak, melynek szerzője megfordult a közelmúltban a tanintézetben.
Az is előfordult továbbá, hogy a választás a vallási ünnepeken megismert alkotásra esett. A szaktanfelügyelő elmondta: fő céljuk az volt, hogy a lírára irányítsák a gyerekek figyelmét, és hogy ráébresszék őket arra: a versmondás érzelmi feltöltődést is jelent. A versolvasás, verstanulás mellett továbbá arra is szeretnék ösztönözni a gyerekeket, hogy próbálják ki saját tollukat is, az iskolák megjelentetett kiadványaiban közöljenek verseket. Gál Gyöngyi felmérése szerint a legtöbb választás József Attilára esett, ami azt jelenti, hogy a diákság is felismeri a költő jelentőségét. Mint elmondta, a rendezvényt folytatni akarják, terveik szerint jövőre megyei szinten választanak egy kedvenc verset, ugyancsak a tanulók szavazatai alapján, és ezt kísérlik meg elmondani, elmondatni egyszerre minden magyar szakon tanuló gyerekkel.
Budapesten a Magyar Rádió márványtermében pénteken maratoni felolvasást szervezett a rádió, a Magyar Napló és a Magyar Írószövetség, 80 magyarországi és határon túli magyar költő olvasta fel néhány alkotását. A nagy érdeklődésnek örvendő eseményen erdélyi költők műveit is meghallgathatta a közönség, Kovács András Ferenc, Fekete Vince és Markó Béla például élő kapcsolásban olvasott fel, László Noémi és a magyarországi származású, Kolozsváron élő Szálinger Balázs pedig a felolvasómaraton vendége volt. Az elhangzott verseket egyébként – ahogy azt 2002 óta rendszeresen – a Magyar Napló antológiában is megjelentette, a Kossuth Rádió a nap folyamán többször élőben kapcsolta az esemény helyszínét, a szerkesztett hangfelvételt pedig vasárnap és tegnap sugározta.
Kolozsváron Balázs Imre József, Demény Péter, Karácsonyi Zsolt és Egyed Emese részvételével tartottak beszélgetéssel egybekötött felolvasóestet pénteken a Minerva Művelődési Egyesület székházában, míg Nagyváradon tegnap az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, majd az RMDSZ váradréti szervezete koszorúzta meg József Attila szobrát. A magyar költészet napja alkalmából többnapos rendezvénysorozatot szervezett az MM Pódium, amely már vasárnap elhelyezte koszorúit a Wagner Nándor nagyváradi születésű képzőművész alkotta József Attila-szobor lábánál a Petőfi parkban. A civil szervezet április 14-éig A költészet ünnepe címmel rendezvénysorozatot is szervez, amelynek során több verses műsort adnak elő Nagyváradon és a megye más településein.
A marosvécsi Kemény-kastély ad otthont a Helikon 100 jubileumi írótalálkozónak és emlékrendezvénynek, amely méltó módon idézi fel az Erdélyi Helikon száz évvel ezelőtti indulását.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
szóljon hozzá!