
Fotó: Biró István
Az idei évad kezdetekor bemutatott, Andrei ªerban rendezte Ványa bácsi a 2007-es év színházi teljesítményeit díjazó jelölések nyilvánosságra hozatalakor már nagy esélyesnek számított: a legjobb elõadás, legjobb rendezõ, legjobb férfi fõszereplõ kategóriák mellett a díszlet-jelmez és pályakezdõ színész kategóriákban is felterjesztették. A Cristina Modreanu kritikus, Dragoº Buhagiar díszlettervezõ, Sanda Manu rendezõ, Rodica Negrea színésznõ és Victor Scoradeþ kritikus alkotta zsûri Hatházi Andrást az Ivan Petrovics Vojnyickij (Ványa) szerepében nyújtott alakításáért legjobb férfi fõszereplõ díjával és Andrei ªerbant a legjobb rendezésért odaítélt elismeréssel jutalmazta, míg a 2007-es év legjobb elõadásaként Csehov Ványa bácsiját nevezte meg.
Hatházi Andrást az elmúlt években már harmadik alkalommal jelölte legjobb férfi fõszereplõ díjára az UNITER: 2006-ban a Mihai Manutiu rendezte Büchner Woyzeckjében alakított Bolond és Ezreddobos szerepekért, 2007-ben a Kolozsvári Nemzeti Színházban Andrei ªerban rendezésében Sarah Kane Megtisztulva címû elõadásban Tinker szerepéért terjesztették fel a díjra. „Tavaly, a Nagyszebenben megtartott gála után azt mondtam a lányomnak, ha harmadik alkalommal is jelölnek, õt is magammal viszem a díjátadásra. Azt akkor még én sem gondoltam, hogy ez ilyen hamar bekövetkezik” – mondta el lapunknak a díjátadó után Hatházi András, aki Maia Morgensterntõl vette át hétfõn este az elismerést. Beszédében – mivel senkit sem akart kifelejteni a felsorolásból – mindenkinek megköszönte az elismerést, hozzátéve: ugyanúgy dolgozik tovább ezentúl is, mint ahogy eddig tette.
Egyébként a romániai színházi világ Oscar-gálájaként is emlegetett díjátadó körül idén nem zajlott olyan szintû vita, mint tavaly, amikor Andrei ªerban visszautasította a jelölést, és a zsûribõl is többen visszaléptek. Az Amerikai Egyesült Államokban élõ rendezõ a zsûri, valamint a színházi szövetség kompetenciáját kérdõjelezte meg tavaly. Idén elõzetes botrányok nélkül zajlott a gála, bár az ünnepélyes átadásról távol maradó Andrei ªerban a legjobb rendezõnek szánt díj átvételéhez írt levelében kifejtette: az elõzetes sajtóhírekkel ellentétben nem kért elnézést az UNITER-tõl, és felhívta a figyelmet, miszerint méltánytalannak tartja, hogy Bogdán Zsolt, Bíró József és Kézdi Imola teljesítményét figyelmen kívül hagyta a jelölõ grémium.
A nagyszebeni Radu Stanca Színházban bemutatott Faust címû elõadás (rendezõ Silviu Purcãrete) díszletéért díjazott Helmut Stürmer szintén ezt emelte ki a gálán felolvasott levelében: szerinte egy-egy elõadás díjazásakor az alkotók mindegyikét elismerés illeti. Mint ismeretes, Silviu Purcãrete Faust rendezését a legjobb elõadás díjára jelölte az UNITER, Ofelia Popiit Faust szerepéért a legjobb fõszereplõnõnek járó elismerésért, valamint Helmut Stürmert a legjobb díszlettervért terjesztették fel.
Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója egyéb elfoglaltságai miatt szintén nem jelent meg a díjkiosztón, így levélben köszönte meg a legjobb elõadásért odaítélt díjat. Tompa Ionesco egyik szereplõjét idézte, mondván: „egyik szemem sír, a másik kettõ pedig meghatódik”. A színház igazgatója utalt rá, hogy a Ványa bácsi elõadás bemutatója után rövid idõvel másik nagyszerû produkciót mutatott be a színház – a Silviu Purcãrete rendezte Gianni Schicchi címû operát –, amelyet meg sem tekintett a színházi szövetség jelölõ zsûrije. „Az egyik megmenekült, a másik viszont elkárhozott” – idézte Beckett Godot-ra várva címû drámájából Vladimirt Tompa.
„Hála Istennek, kimaradtam az UNITER körüli vitákból. A színházi szövetség egy szervezet, amelynek munkáját egyesek elismerik, mások ellenzik. A díjkiosztó gálán felolvasott levelek tartalmával egyetértek, hiszen ahogyan Helmut Stürmer fogalmazott: egy-egy elõadás létrejöttének nemcsak egyik alkotó fontos része, hanem mindannyian” – fogalmazott a Krónikának Hatházi András (képünkön). Azon kérdésünkre, miszerint az UNITER elismerése milyen változást jelent a továbbiakban, Hatházi elmondta: ugyanúgy dolgozik tovább, mint eddig. „Ahogy a díj átvételekor is mondtam: tantervet kell készítenem, és a további szerepeimre kell koncentrálnom” – mondta a színész, aki a Babeº–Bolyai Tudományegyetem színházmûvészeti tanszékén a magyar tagozat vezetõje. Hozzátette: egy-egy díj odaítélésekor nem az alkotó változik meg, hanem a környezet tekint másképpen a díjazottra.
Hatházi András szerint nehéz megjósolni, hogy ezentúl a közönség nagyobb odafigyeléssel fordul-e majd az idén díjazott elõadás felé, hiszen a Ványa bácsit jelenleg is folyamatosan telt házzal játsszák. „Annyira zsúfolt a kolozsvári színház mûsora, hogy havonta kétszer játsszuk csak a Ványát. Úgy gondolom, még hat év múlva is lesznek annyian kíváncsiak az elõadásra, hogy megteljen a nézõtér. Feltételezem, a színház számára marketingszempontból is fontos, hogy díjazták az elõadást, és a díjazottak és a jelöltek megjelölésével reklámozzák ezentúl a produkciót” – tette hozzá Hatházi.
K. B.
UNITER-díjak, 2008
Legjobb elõadás: Ványa bácsi – Kolozsvári Állami Magyar Színház
Legjobb rendezés: Andrei ªerban – a Kolozsvári Állami Magyar Színház Ványa bácsi címû elõadásának rendezése
Legjobb férfi fõszereplõ: Hatházi András – Ivan Petrovics Vojnyickij (Ványa) szerepéért a Kolozsvári Állami Magyar Színház Ványa bácsi címû elõadásában
Legjobb nõi fõszereplõ: Ofelia Popii – Mefisto alakításáért a szebeni Radu Stanca Nemzeti Színház Faust címû elõadásában
Legjobb férfi mellékszereplõ: Ovidiu Ghiniþã – az Apa alakításáért az aradi Ioan Slavici Színház Õszi álom (Vis Toamna) címû elõadásában
Legjobb nõi mellékszereplõ: Dana Dogaru – az Anya/Japán pincérnõ alakításáért a bukaresti Metropolis Színház Áldozatjáték (În rolul victimei) címû elõadásában
Legjobb pályakezdõ: Cristina Casian – Améli alakításáért a bukaresti ACT Színház Améli sóhaja (Amalia respirã adânc) címû elõadásában
Legjobb díszlet: Helmut Stürmer – a szebeni Radu Stanca Nemzeti Színház Faust címû elõadásának díszlete
Legjobb rádiószínházi elõadás: Másnapos Isten (Dumnezeul de a doua zi) – Corneliu Mimi Brãnescu darabja Claudiu Goga rendezésében, Nemzeti Rádiószínház
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.