2010. augusztus 04., 09:582010. augusztus 04., 09:58
A Brazíliában, Mexikóban, Kínában, a Franciaországhoz tartozó Réunion szigetén és a Csendes-óceán déli részén elterülő Kiribatin található új helyszínekkel már 910-re emelkedett a rangos nemzetközi elismerést élvező helyek száma a világban. Az UNESCO emellett kibővítette négy, már elismert világörökségi helyszín területét is Ausztriában, Bulgáriában, Romániában és Spanyolországban, valamint a Monte San Giorgio (Szent György-hegy) egy újabb, olaszországi része is a világörökség része lett.
A házigazda Brazília Sao Cristóvao nevű északkeleti városának Sao Francisco (Szent Ferenc) tere nyert elismerést az ott található 18–19. századi templom, kolostor, palota és más épületek miatt. A Kína délnyugati részén található, folyóüledékből képződött, csipkézett alakzatú Danxia-hegységet azért választották a világörökség részévé, mert fontos szerepet játszik a szubtrópusi erdők megőrzésében, valamint 400 ritka vagy veszélyeztetett állat- és növényfajnak ad otthont.
A mexikói Camino Real de Tierra Adentro (királyi belföldi út) Mexikóváros északi részétől vezetett észak felé az Egyesült Államokba, és a 16. századtól mintegy 300 éven át arra használták, hogy a mexikói bányákból ezüstöt szállítsanak rajta. Az UNESCO indoklása szerint azért érdemes a világörökségi címre, mert előmozdította a társadalmi, kulturális és vallási kapcsolatok erősödését, elsősorban a spanyol és az indián kultúra között.
| A finnugor világ hét csodáját keresi a sziktivkari Finnugor Médiaközpont. A finnugor és szamojéd népek történelméhez, kultúrájához kapcsolódó jelentős természeti helyszíneket, emlékműveket és építményeket, tárgyakat, valamint a nyelvcsoporthoz tartozó közösségek létező, vagy már elfeledett népszokásait, nemzeti ünnepeit a www.finugor.ru internetes címen lehet ajánlani. „A kitüntető címre érdemes »csodákat« bárki jelölhet. A kiírásban foglaltak ellenőrzésére oroszországi, magyar, finn és észt szakértők fogják értékelni az ajánlásokat” – tudatta közleményében Jurij Popov, a médiaközpont főszerkesztője. A fényképekkel, videókkal vagy hangfelvételekkel kiegészített ajánlásokat szeptember 30-áig lehet benyújtani. Ezt követően októberben és decemberben kétfordulós nyilvános szavazással választják ki a közérdeklődésre számot tartó nevezések legjobbjait és a kategóriánkénti 25 vagy még ennél is több jelölésből a Finnugor Világ 7 Csodája címre érdemes emlékeket. |
Mexikóban egy másik helyszín is felkerült az UNESCO listájára. Az ország déli részében húzódó Oaxacai-völgy őskori barlangjainak némelyike olyan régészeti leleteket és sziklarajzokat tartalmaz, amelyek az ott élő nomád vadászó-gyűjtögető közösségek földműveléssel való megismerkedését tükrözik. Az egyik barlangban több ezer éves magokat és kukoricacső-maradványokat találtak, amelyek a legkorábbi ismert, növénytermesztésre utaló bizonyítékot képezik az amerikai kontinensen.
A Madagaszkártól keletre fekvő, Franciaországhoz tartozó Réunion vulkáni sziget nemzeti parkjának egy részét is a világörökség részévé nyilvánították. A vulkáni csúcsok és sziklák uralta térségben szubtrópusi esőerdők, köderdők és füves puszták váltják egymást „az ökoszisztémák és tájak figyelemre méltó és képileg vonzó mozaikját alkotva” – fogalmaz közleményében az UNESCO.
A csendes-óceáni Kiribati Köztársasághoz tartozó Phoenix-szigetek, amelyek a világ legnagyobb védett tengeri területét alkotják, ugyancsak az UNESCO-listára kerültek.
A térség a világ egyik legnagyobb érintetlen korallszigetcsoportját és ökoszisztémáját őrzi, 14 ismert tenger alatti hegység is található itt. Ez utóbbiak kihunyt vulkánok, amelyek ma a tengeri életformák döbbenetes sokszínűségének adnak otthont.
A szibériai Putorana-fennsíkot és Monte San Giorgio (Szent György-hegy) egy újabb, olaszországi részét is a világörökség részévé nyilvánították. A Tajmir-félsziget déli részén elhelyezkedő Putorana a világ egyik legrégibb, vulkáni eredetű platója. A tajga- és tundraerdővel, arktikus pusztákkal, hideg vizű tavakkal és szerteágazó folyórendszerrel rendelkező távoli és még érintetlen vidéket szubarktikus és arktikus ökológiai rendszer jellemzi.
Minden évben hatalmas rénszarvascsordák vonulnak át a területen – olvasható az UNESCO honlapján. A Monte San Giorgio svájci részét már 2003-ban a világörökség részévé nyilvánították, az UNESCO mostani döntésével pedig az olaszországi területet is felvették a listára. Az 1096 méter magas, erdővel borított, piramis alakú hegy a Luganói-tó déli partján emelkedik. A terület híressé vált az itt talált tengerifosszília-leletekről, amelyek a triász korból (243-230 millió évvel ezelőttről) maradtak fenn.
A kibővített világörökségi helyszínek a Graz közelében található 17. századi Eggenberg-kastély, a bulgáriai Pirin Nemzeti Park, Moldvában egy hét – a bővítéssel már nyolc – 15. és 16. században épült templomból álló épületegyüttes, valamint az ősi sziklaművészetéről híres portugáliai Coa-völgy, amelyet most a spanyolországi Kasztília és Leónban található Siega Verde 645, sziklára vésett őskori képével egészítettek ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Látogatottsági adatok