2011. december 21., 08:132011. december 21., 08:13
Kezdődött az egész a Csillagok háborúja leporolásával, majd az előzményfilmek elkészítésével, de A texasi láncfűrészes mészárlás, a Halloween vagy a Holtak hajnala című zombifilm is ebbe a kategóriába tartozik. Nem csoda hát, ha most a nyolcvanas évek egyik kultuszhorrorjának számító A dolog című mozit is utolérte a sorsa. Az alkotók azonban nem elégedtek meg a történet egyszerű újraforgatásával, hanem A csillagok háborúja nyomdokaiba lépve, az előzményfilmet készítették el. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy bármiben is újat tudtak volna mondani az eredeti alkotáshoz képest, ne adj’ isten, felülmúlták volna azt, sőt.
A horror mesterének tartott John Carpenter 1982-es ópusza a mai napig is a sci-fi-horror egyik alapművének számít. A Kurt Russell főszereplésével készült film a Déli-sarkon található amerikai bázis legénysége és egy alakváltó űrlény küzdelmét mutatja be, s még akkor is élvezetes mű, ha a különleges effektusok a kor technikai színvonala miatt néha kissé darabosak. Mégis a film hangulata és a cselekmény joggal avatta A dolgot műfaja egyik klasszikusává.
Nos, a 2011-es előzményt várhatóan nem fenyegeti ilyesmi, az ugyanis gyakorlatilag az első képkockától az utolsóig a Carpenter-film által elhullajtott morzsákból él. Mivel az 1982-es műben a főszereplők már elutaztak a porrá rombolt norvég bázisra, és az ott talált nyomok, videofelvételek és dokumentumok alapján már rekonstruálták az űrlény megtalálásának körülményeit, sőt az űrhajóhoz is eljutottak, a jó nevű Matthijs van Heijingen Jr.-nak nem volt sok dolga, csupán ki kellett töltenie az előre gyártott elemek közötti réseket.
Ez aztán nem is késztette különösen kreatív megnyilvánulásokra sem őt, sem a forgatókönyvet író brigádot, úgyhogy semmi extrát nem kapunk. Leszámítva persze azt, hogy a 2011-es számítógép-animációs technológia segítségével jóval látványosabbakra sikeredtek a szörnyet bemutató jelenetek, amelyek közül egy-kettő azért fölvillant néhány eredeti ötletet is.
A főszereplő – bár a történet egy norvég bázison játszódik – ezúttal is amerikai, de a marcona Kurt Russell-i figura helyett most egy nő áll a csapat élére az űrlény megvizsgálására felkért paleontológus, Kate személyében. Ennek nyomán aztán a film néhány jelenete egy másik nyolcvanas évekbeli sci-fi horrorklasszikust, A nyolcadik utas a halált is megidézi. Ami azonban nem igazán elegendő ahhoz, hogy a 2011-es A dolog ne az alapművön „élősködő” utánlövésként vonuljon be a filmtörténetbe.
A dolog (The Thing. Amerikai–kanadai horror, 103 perc, 2011). Rendezte: Matthijs van Heijingen Jr. Producer: Eric Newman, Marc Abraham. Írta: John W. Campbell Jr., Eric Heissner, Ronald D. Moore. Kép: Michel Abramowicz. Zene: Marco Beltrami. Szereplők: Mary Elizabeth Winstead, Ulrich Thomsen, Joel Edgerton, Eric Christian Olsen, Kim Bubbs, Stig Henrik Hoff. Értékelés az 1–10-es skálán: 6
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A marosvécsi Kemény-kastély ad otthont a Helikon 100 jubileumi írótalálkozónak és emlékrendezvénynek, amely méltó módon idézi fel az Erdélyi Helikon száz évvel ezelőtti indulását.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Látogatottsági adatok