2007. október 04., 00:002007. október 04., 00:00
Az Unió soros elnöki tisztét betöltő Portugália kezdeményezésére első alkalommal megrendezett Európai Kulturális Fórum azt az általános elvet tűzte maga elé, hogy a kultúra kiemelt fontosságú területként szerepeljen az EU célkitűzéseiben, egy közös, mind a 27 tagállam részvételével megvalósuló kulturális stratégia és akcióterv mentén. A találkozón José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke szokatlan megközelítésben a kultúra gazdasági szerepét emelte ki, hangsúlyozva, a kulturális sokszínűség az Unió olyan gyakorlati értéke, amely markánsan hozzájárul a gazdasági és társadalmi fejlődéshez. A találkozó konkrétumként jegyezhető haszna az, hogy hozzájárul annak a politikai gondolatsornak a legitimizálásához, amely a kultúra területét a lisszaboni stratégia – egy 2000-ben született, 10 évre ütemezett gazdasági, szociális és környezetvédelmi reformfolyamat – negyedik pillérévé avanzsálja. Demeter András lapunk kérdésére kifejtette, az elmúlt években a kultúra területén felmerülő kérdésekre nem született átfogó, megfontolt határozat. Mára vált időszerűvé, hogy elvi és gyakorlati szinten legitimitást nyerjenek a kulturális prioritások, a portugál elnökség törekvései pedig megfelelő keretet biztosíthatnak a kultúrpolitikai stratégiák előtérbe helyezéséhez. Így a kulturális fórum fő napirendi pontja az európai kultúra gazdasági és reprezentációs jelentősége mellett a kultúrák közötti párbeszéd kérdése volt, különös tekintettel a soknemzetiségű társadalmakra. Demeter elmondta, Románia számos projekttel szándékszik csatlakozni a jövő évben zajló 2008 – Az európai kultúrák közötti párbeszéd éve című uniós programsorozathoz. Javaslata szerint a tárca teljes 2008-as kulturális programtervét ennek az eseménynek jegyében állítanák össze. A interkulturális párbeszéd jegyében programokat, eseményeket megvalósító civil szervezetek számára néhány napon belül, előreláthatóan novemberi leadási határidővel elérhetővé teszik a minisztérium honlapján a pályázati felhívást. Az államtitkár szerint a kulturális sokszínűség és a közös értékrend hazai népszerűsítésére szánt keretösszeg a tárca jövő évi költségvetésének függvényében alakul majd.
Kétszáz éves jubileumát ünnepli idén a Magyar Tudományos Akadémia, amelyhez kapcsolódva november 20–22. között Kolozsváron rendezik meg a Magyar Tudomány Napja Erdélyben című eseménysorozatot.
Érkezik az erdélyi mozikba az Egykutya című magyar film, az Oscar-díjas Deák Kristóf legújabb alkotása.
A Csíky András Alapítvány Kuratóriuma közölte, hogy ki a 2025-ös évben a díjazottjuk. Idén székelyföldi társulat fiatal színművésznője kapja az 1000 euróval járó elismerést.
A laikus nézők számára is befogadhatók és élvezetesek azok a felvételek, amelyek az Erdélyi Magyar Népzenészek Egyesülete kezdeményezésére különböző tájegységek népzenéjét ismertetik. Az új HangŐRZŐ-kisfilmekről Molnár Szabolcs prímással beszéltünk.
Premierekkel, díjnyertes produkciókkal és felújított alkotásokkal várják a közönséget a 19. Bukaresti Magyar Filmhéten, melyet november 10. és 16. között rendeznek meg a román fővárosban – tájékoztatta az MTI-t a Liszt Intézet bukaresti központja.
November 15-én a Kolozsvári Magyar Operában, a film kalotaszegi közreműködői részvételével mutatják be a Magyar menyegző című zenés, táncos, romantikus filmet.
Adódtak ugyan anyagi, szervezési nehézségek az elmúlt két évtizedben, viszont örömre ad okot, hogy jubilálhat a 20. alkalommal tartandó Ars HUNGARICA, Nagyszeben magyar kulturális fesztiválja.
A nagyváradi Szigligeti Színház Szigligeti Társulata november 8-án 19 órakor mutatja be legújabb produkcióját: a Leenane szépe című, fekete humorral átszőtt drámát. A premiert a Transilvania színpadon tartják.
A mai Magyarország és Erdély között elhelyezkedő tájegység különleges táncait és énekeit, valamint híres költőinek gondolatait, verseit idézi meg legújabb, Partium – Az Értől az Óceánig című produkciójában a Duna Művészegyüttes.
A magyar filmművészet két kiemelkedő alakja előtt tiszteleg november folyamán a kolozsvári Művész mozi.