2009. április 06., 10:162009. április 06., 10:16
Elmondta: az írónő megkereste őt néhány írásával, melyek a lap hétvégi művészeti rovatában meg is jelentek, jelennek. Bár tárcakötetként aposztrofálják, nem kifejezetten ezt a műfajt képviseli, ugyanis a tárca szigorúan újságírói műfaj, s ahhoz, hogy egy írás vegytiszta tárcának számítson, tulajdonképpen még az is számít, hol helyezik el az újságoldalon, és milyen módon tördelik. Nagy Erika nem újságcikknek szánta írásait, melyek közül néhány a műfaji elvárásokhoz képest kicsit hosszú is, de ez még soha nem volt akadály abban, hogy megjelenhessen a Bihar megyei napilapban.
A tárca, de egyébként a véleményműfajok általában az előző rendszerben nyilvánvaló okokból nem léteztek az újságokban – hangzott el a könyvbemutatón. Most, a 21. században újra hiánycikknek számít a véleményírás, mondta Dénes, hiszen a kor olvasói inkább a hírt keresik, mint az irodalmi értékű műveket. Váradon ettől függetlenül a 70-es, 80-as években is jelent meg tárca, jegyzet, novella a sajtóban.
Barabás Zoltán, a Partiumi Magyar Művelődési Céh igazgatója fontosnak tartotta megemlíteni néhány váradi újságíró nevét, akik a kilencvenes évek elején véleményműfajban dolgoztak: Tőke Csaba, Implon Irén, Fábián Imre nyitja az illusztris névsort, de nem szabad elfeledkezni Szilágyi Aladárról és Gittai Istvánról sem, akik mai napig rendszeresen publikálnak. Nagy Erika elmondta: a Szlovákiai Magyar Írók Társasága rendszeresen szervez összejöveteleket a fiatal íróknak, s úgy érzi, a foglalkozások által nőtt az alkotókedv az ifjakban. A felvidéki írónő a beszélgetés végén dedikálta kötetét.
A Magyar Autonóm Tartományról 1959-ben egy alkotói csoport tervezett könyvet megjelentetni, amelynek elkészültét Keszy-Harmath Sándor koordinálta. Az írásban huszonöt szakember vett részt, mindannyian különböző szakterületeken dolgoztak, és adatok ezrei révén nyújtottak képet az akkor még létező tartományról. A kötet azonban soha nem jelent meg. Mire nyomdába került volna, „kitört a botrány” – mesélte Nagy Béla, a néhai Keszy-Harmath veje, akinek most sikerült valóban kiadatnia a monográfiát, Volt egyszer egy autonómia címmel.
A szerzőket meghurcolták, épphogy sikerült megúszniuk a börtönbüntetést, az összes fellelhető kéziratot elkobozta az államhatóság. Miután Keszy-Harmath 1991-ben elhunyt, leánya és annak férje, Nagy Béla találta meg a monográfia egyetlen fellelhető kéziratát. A Nagy Béla gondozásában a budapesti Szabad Tér Kiadónál megjelent dokumentumkötetet Nagyváradon a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban mutatták be.
„Kettős célt szolgál a kiadvány – mondta Nagy Béla. – Először is történelmi adathalmaz, amely más történészeket is inspirálhat, tájékoztathat erről a kevéssé ismert időszakról. Másrészt pedig valaki politikatörténetileg is utánajárhatna, és ki tudja, talán segítségül is szolgálhatna néhány mai probléma megoldásához.”
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.