2009. április 06., 10:162009. április 06., 10:16
Elmondta: az írónő megkereste őt néhány írásával, melyek a lap hétvégi művészeti rovatában meg is jelentek, jelennek. Bár tárcakötetként aposztrofálják, nem kifejezetten ezt a műfajt képviseli, ugyanis a tárca szigorúan újságírói műfaj, s ahhoz, hogy egy írás vegytiszta tárcának számítson, tulajdonképpen még az is számít, hol helyezik el az újságoldalon, és milyen módon tördelik. Nagy Erika nem újságcikknek szánta írásait, melyek közül néhány a műfaji elvárásokhoz képest kicsit hosszú is, de ez még soha nem volt akadály abban, hogy megjelenhessen a Bihar megyei napilapban.
A tárca, de egyébként a véleményműfajok általában az előző rendszerben nyilvánvaló okokból nem léteztek az újságokban – hangzott el a könyvbemutatón. Most, a 21. században újra hiánycikknek számít a véleményírás, mondta Dénes, hiszen a kor olvasói inkább a hírt keresik, mint az irodalmi értékű műveket. Váradon ettől függetlenül a 70-es, 80-as években is jelent meg tárca, jegyzet, novella a sajtóban.
Barabás Zoltán, a Partiumi Magyar Művelődési Céh igazgatója fontosnak tartotta megemlíteni néhány váradi újságíró nevét, akik a kilencvenes évek elején véleményműfajban dolgoztak: Tőke Csaba, Implon Irén, Fábián Imre nyitja az illusztris névsort, de nem szabad elfeledkezni Szilágyi Aladárról és Gittai Istvánról sem, akik mai napig rendszeresen publikálnak. Nagy Erika elmondta: a Szlovákiai Magyar Írók Társasága rendszeresen szervez összejöveteleket a fiatal íróknak, s úgy érzi, a foglalkozások által nőtt az alkotókedv az ifjakban. A felvidéki írónő a beszélgetés végén dedikálta kötetét.
A Magyar Autonóm Tartományról 1959-ben egy alkotói csoport tervezett könyvet megjelentetni, amelynek elkészültét Keszy-Harmath Sándor koordinálta. Az írásban huszonöt szakember vett részt, mindannyian különböző szakterületeken dolgoztak, és adatok ezrei révén nyújtottak képet az akkor még létező tartományról. A kötet azonban soha nem jelent meg. Mire nyomdába került volna, „kitört a botrány” – mesélte Nagy Béla, a néhai Keszy-Harmath veje, akinek most sikerült valóban kiadatnia a monográfiát, Volt egyszer egy autonómia címmel.
A szerzőket meghurcolták, épphogy sikerült megúszniuk a börtönbüntetést, az összes fellelhető kéziratot elkobozta az államhatóság. Miután Keszy-Harmath 1991-ben elhunyt, leánya és annak férje, Nagy Béla találta meg a monográfia egyetlen fellelhető kéziratát. A Nagy Béla gondozásában a budapesti Szabad Tér Kiadónál megjelent dokumentumkötetet Nagyváradon a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban mutatták be.
„Kettős célt szolgál a kiadvány – mondta Nagy Béla. – Először is történelmi adathalmaz, amely más történészeket is inspirálhat, tájékoztathat erről a kevéssé ismert időszakról. Másrészt pedig valaki politikatörténetileg is utánajárhatna, és ki tudja, talán segítségül is szolgálhatna néhány mai probléma megoldásához.”
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.