A sepsiszentgyörgyi egykori Dohánygyár lesz a helyszíne a Bartók Béla tiszteletére szervezendő kiállításnak és az új kulturális térnek
Fotó: Tuchiluș Alex
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre. A kulturális és ifjúsági projektek tere ünnepélyes megnyitóját a Dohánygyárban tartják április 25-én, pénteken 17 órakor.
2025. április 24., 15:232025. április 24., 15:23
A Kulturális és ifjúsági projektek tere ünnepélyes megnyitójára a sepsiszentgyörgyi Dohánygyárban kerül sor április 25-én, pénteken 17 órakor. Amint a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy közleményében szerepel, az intézet az EUNIC együttműködésében
valamint Ambrus Sándor (zongora) és Ráduly Zsófia (hegedű) Bartók-interpretációival vesz részt az eseményen.Bartók Béla születésének 144. évfordulójára emlékezve a Mikrokozmosz – Bevezetés Bartók Béla világába című kiállítás célja, hogy itthon és külföldön egyaránt ráirányítsa a figyelmet Bartók szellemi örökségére, valamint arra, hogy életműve méltó helyet kapjon nemcsak a koncertpódiumokon, hanem a zeneoktatásban is.
A sepsiszentgyörgyi Dohánygyárban magyar feltalálókról is nyílt korábban kiállítás
Fotó: Tuchiluș Alex
A 144 éve született Bartók Béla (1881–1945) neve fogalom Magyarországon és világszerte: a magyar kultúra egyik legnagyobb alakjaként tartják számon. Zeneszerzőként a 20. század egyik legnagyobb újítója, emberi nagysága, erkölcsi tisztasága, helytállása és a nehéz időkben tanúsított megalkuvás nélküli tartása miatt is példaképként tisztelik. Bartók munkássága példát mutat az egymás gondolkodásmódjának közelítésére és elfogadására.
A kiállítás 12 tablója egy-egy jellegzetes téma köré épül – személyiség, magánélet, közéleti szerep – és bemutatja a zeneszerzői, népzenekutatói és tudományos életpálya különböző aspektusait. Valamennyi tabló – akárcsak az egész kiállítás – Bartók kompozícióinak címeiből kölcsönöz mottót. A tablók képanyaga a budapesti Bartók Archívum dokumentumgyűjteményére épül, a szövegek levelekből, nyilatkozatokból és visszaemlékezésekből lettek összeválogatva. Az egyes tablók archív zenei részletekkel egészülnek ki, többségük Bartók saját felvételeiből, rádióinterjúiból és az általa gyűjtött népzenei hanganyagból áll.
A tárlat összeállítója Vikárius László, a Bartók Archívum vezetője; szerkesztője Bába Ágota, a KKM Kulturális és Tudománydiplomáciai Államtitkárságának munkatársa; grafikai szerkesztője pedig Deák Panka.
Sepsiszentgyörgy tenni kíván a sportélet fejlesztése, az egészséges életmód népszerűsítése érdekében – áll annak a határozattervezetnek az indoklásában, amellyel egy újabb sportlétesítmény megvalósíthatósági tanulmányát nyújtották be a helyi tanácsban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A korábbi évekhez hasonlóan idén is székelyföldi turnéra indul a kolozsvári Puck Bábszínház magyar társulata.
Átadták az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) díjait Kolozsváron a Protestáns Teológiai intézet dísztermében a kultúra területein tevékenykedőknek.
A 150 éve született Csiszár Lajos életművét szeretnék közelebb hozni a nagyközönséghez Marosvásárhelyen, ahol városnéző sétákkal idézik fel a szecesszió meghatározó helyi alakjának munkásságát.
Spiró György Elsötétítés című drámájából készült előadást mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Az utókor „méla, halkszavú költőként” emlegeti az újságíróként, szerkesztőként és műfordítóként is jelentős életművet maga után hagyó Tóth Árpádot, aki kisgyerekként elkerült szülővárosából.
Bajor Andor (Nagyvárad, 1927. szept. 30. ̶ Debrecen, 1991. január 24.) szerkesztő, kritikus, prózaszerző életművére összpontosító, kétnapos konferenciát és irodalmi rendezvényt szerveznek Kolozsváron.
A nagybányai festőiskola ritkán látható alkotásait bemutató tárlat nyílik április 18-án, szombaton Nagyváradon, a római katolikus püspöki palotában – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség sajtószolgálata.
Összesen csaknem háromszázezer nézőt vonzott eddig a Káel Csaba Magyar menyegző című filmje, amelyet Magyarországon több mint kétszázezren, a határon túl pedig kilencvenezren láttak eddig.
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!