
Száz reprodukciót vásárolt a székelyudvarhelyi Kováts család archívumából Budapest 21. kerületének önkormányzata, többnyire id. Kováts István fotográfusi hagyatékából, azzal a céllal, hogy a válogatást megtartsa, s azt a továbbiakban a saját üzemeltetésű intézményeiben őrizze.
2014. március 11., 19:332014. március 11., 19:33
Az erre a célra kiválasztott anyag Az én népem címet viseli, és székelyudvarhelyi, illetve a Székelyföld legkülönbözőbb vidékeiről való épületeket, eseményeket, embereket örökítve meg, négy tematikus kategóriába szerveződik: falu, ember, Székelyudvarhely és Nyírő József.
Ifj. Kováts Árpád az összeállításról elmondta, létrejötte Németh Szilárd, Csepel polgármestere személyes érdeklődésének köszönhető, aki a közelmúltban megismerkedett az udvarhelyi Kossuth Lajos utcában található fényműteremmel és a családi vállalkozás archívumával. Ezek után szívügyének tekintette, hogy otthon is bemutassa az itt rejlő értékeket. A kiállítást a Csepel Galériában nyitják meg pénteken.
A tárlat fővédnöke Kövér László, az Országgyűlés elnöke. Kováts István fotóművész 1881-ben született Marosújváron, 1906-tól Székelyudvarhelyen működött. A 20-as évektől kezdve Haáz Ferenc Rezső etnográfus rajztanárral együtt bejárta a Székelyföldet, s falvakat, viseleteket, hagyományokat örökített meg.
Felvételeit a néprajztudomány is számon tartja, de művelődés- és tudománytörténeti forrásértékű a kisvárosi társas élet mozzanatainak rögzítése. Gyűjteményében található számos fénykép a Székelyudvarhelyen megfordult írókról (Tamási, Nyírő, Móricz, Benedek Elek, Szemlér Ferenc, Áprily) s az ott élt Tompa Lászlóról és Tomcsa Sándorról. 1942-ben hunyt el.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
szóljon hozzá!