A kéjsóvár Géronte szerepét Szilágyi János, Manon szerepétaz áprilisi bemutatón kiválóan teljesítő Egyed Apollónia alakítja
Fotó: Török Ádám/Kolozsvári Magyar Opera
A Kolozsvári Magyar Opera Puccini-sorozatának következő darabja a Manon Lescaut című előadás, amit csütörtökön láthat a közönség. Az előadást beharangozó gondolatokat közöljük.
2024. november 20., 21:332024. november 20., 21:33
Éppen 100 évvel ezelőtt, 1924. novemberében halt meg Giacomo Puccini olasz zeneszerző, kinek műveit ma már a világ szinte minden operaszínpadán folyamatosan játsszák.
A műsorra tűzött darabok között, a számos népszerű mű mellett talán mostohább helyzetben van a nézők számára kevésbé ismert Manon Lescaut, hiszen, a nagyon sokat játszott Tosca, Bohémélet, Pillangókisasszony darabok mellett – legalábbis szűkebb létkörünkben – ezt a darabot kevesebbszer mutatják be, kevesebbet beszélnek róla, tehát egyúttal természetes, hogy ily módon a nagyérdemű előtt árnyékban marad viszonylagos elhanyagoltságára okot nem adó kétségtelen értéke.
A Manon Lescaut darab Puccini harmadik operája, 1893-ban mutatták be a torinói Teatro Regioban, ezzel a darabbal a szerző egyúttal kitör az első két operája sikertelenségéből és nemzetközi elismerést nyer. Minden bizonnyal ez elsősorban a darab zenei minőségének köszönhető, hiszen Puccini igazi remeket alkot, a finoman megszőtt zenei vonalak, harmóniák gyönyörűek, magával ragadóak, a különböző figurák nagyon pontosan rajzolódnak ki, a szövegkönyv bármiféle esetlensége, hiányossága ellenére. A darab története Manon, az ártatlanságból folyamatosan lecsúszó, majd felkapaszkodni, megtisztulni vágyó kétes moralitású személyiségén vezet végig. A „romlás virágát” követi mindvégig, akár a tenger túli száműzetésbe, sőt a halálba is, az egyre inkább maga is lecsúszó és elkeseredő hűséges társa, Des Grieux, és a kettőjük szerelmét támadják meg, vagy adott esetben támogatják a további szereplők.
Fotó: Török Ádám/Kolozsvári Magyar Opera
Manon ambivalens testvérét, Lescaut őrmestert Balla Sándor, a tehetős, kéjsóvár Géronte szerepét Szilágyi János, Edmondo diákot Bardon Tony, a kocsmáros-lámpagyújtogató szerepét Szabó Levente, az énekes szerepét Gárspárik Szilvia-Klára és az őrmestert Peti Tamás Ottó alakítja.
Annál is inkább említésre méltó alkalomról beszélünk, hiszen a kolozsvári operaházban ez év áprilisában bemutatott darab színre vitele minden kétséget kizáróan nagyon megfelelő szakmai kezekbe került. A darab rendezője a kolozsvári színpadra immár 33 éve – kisebb-nagyobb megszakításokkal – folyamatosan
Teszi ezt természetesen ezúttal is egy kitűnő csapattal, amelyből nem hiányzik a már számtalanszor közreműködő Székely László díszlettervező lenyűgöző és rendkívül monumentális színpadterve, valamint Bianca Imelda Jeremiás ragyogóan pazar és a rendezői összképhez kitűnően illeszkedő jelmezei is, melyek mind hozzájárulnak az előadás egyediségéhez. A kétségtelen sikerhez egyenrangúan hozzájárul a Horváth József vezette zenekar, az előadásban kiemelt szerepet teljesítő balettkar és kórus, de ugyanakkor az előadást háttérből megvalósító műszak is.
Fotó: Török Ádám/Kolozsvári Magyar Opera
Kürthy András hozzáértő irányítása alatt a darab mindvégig hűen megmarad a korhoz, amelyben keletkezett. A rendező, ahogyan azt már több alkalommal is bevallotta, kellőképpen „megbízik a zenében” ahhoz, hogy ne felesleges, semmitmondó frivolkodással, modernizálással lehetetlenítse el a darab mondanivalóját, hanem inkább a megfelelően színre vitt és érzékeny megformált szerepek révén mozgasson meg bennünket.
Mindent összeadva, ez egy olyan előadás, amelyet látni és újralátni kell. Csak remélni lehet, hogy ez a gondolat a kolozsvári közönséghez is eljut majd és a csütörtöki, november 21-i 18.30-kor kezdődő előadáson a nézőtér is a színpadhoz hasonlóan túlfűtött lesz a betöltött helyektől és az előadás vibráló hangulatától.
Szabó Mária
a szerző zenetanár, zenész
A magyar operajátszás legnépszerűbb művét, a Katona József drámájából és Erkel Ferenc zeneművéből készült, mindig aktuális mondanivalójú Bánk bánt mutatja be a Kolozsvári Magyar Opera Vidnyánszky Attila rendezésében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Átadták csütörtökön este a marosvásárhelyi Teleki Téka restaurált Palota-termét. A nyolc évig tartó munkálatok során eredeti állapotukban állították helyre a Franz Neuhauser nagyszebeni festő által a XIX. század elején készített falfestményeket.
Különleges kulturális élmény várja az érdeklődőket október 24-én Bánffyhunyadon, ahol a Déryné Program keretében színházi előadásokkal, tematikus középiskolai foglalkozásokkal gazdagodhat a helyi közösség.
Újabb magyar Nobel-díjjal gazdagodott a nemzet. Újabb legmagasabb szintű elismerés egy újabb K betűs személyiségnek. Kertész Imrét, Karikó Katalint és Krausz Ferencet követően ezúttal Krasznahorkai László.
A zilahi emléktábla-avatással megtörtént Szilágyi István „visszahonosítása”, ugyanis a Kossuth-díjas író mindig is ezer szállal kötődött a Szilágysághoz – mondta el a Krónika megkeresésére Karácsonyi Zsolt, a Helikon főszerkesztője.
Hetvenkilenc éves korában elhunyt Diane Keaton Oscar- és Golden Globe-díjas amerikai színésznő – jelentette be szombaton a People magazin a család szóvivőjére hivatkozva.
A nagybányai Teleki Magyar Ház működtetői, valamint a programjaikon résztvevő közösség számára is visszaigazolás a nemrég elnyert Magyar Örökség díj. A rangos elismerést Dávid Lajos intézményvezető értékelte a Krónikának.
Két nagyszabású kiállítást nyit meg a napokban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a román fővárosban: Robert Capa, Barcsay Jenő és számos magyar alkotó művészete előtt tisztelegnek.
Nagyon büszke és boldog vagyok, hogy bekerülhettem a sok igazán nagy író és költő sorába – nyilatkozta Krasznahorkai László író a Nobel-díj honlapjának adott interjúban, miután bejelentették, hogy idén ő kapja az irodalmi Nobel-díjat.
Nyolcszáz gyerek részvételével ünnepli megalapításának 45. évfordulóját a legkisebbeknek szóló gyermeklap, a Szivárvány szerkesztősége.
Balázs Imre József kolozsvári irodalomtörténész szerint nem volt meglepő, hogy Krasznahorkai Lászlónak ítélték oda az irodalmi Nobel-díjat, hiszen az általa teremtett írói világ a nagyvilág bármely pontján értelmezhetővé válik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!