Közép-európai sorskérdéseket feszegető magyar „csodaművet” mutat be a kolozsvári opera

Mint kifejtette, a mostani előadás a Coopera impresszáriós irodával való együttműködés eredményeképpen jön létre, a teljes díszletet, jelmeztárat, valamint a rendezést is ők állják. A produkciót már a járvány előtt tervezték, de a pandémia okozta korlátozások miatt nem kerülhetett sor rá. Szép Gyula és Kulcsár Szabolcs is kiemelte, büszkék arra, hogy az intézmény szólistái, valamint zenekara, énekkara, tánckara olyan nívón teljesít, hogy reményeik szerint nagyszerű előadást láthat a közönség.

Vidnyánszky Attila – aki immár 8 alkalommal állította színpadra a Bánk bánt (5 alkalommal a zeneművet és 3 alkalommal a prózai művet) – Katona József drámájának nagyszerűségéről és a mű gondolatiságának örök aktualitásáról beszélt. Elöljáróban kifejtette, örömmel tölti el, hogy Kolozsváron rendezhet, ez első ízben valósul meg, ugyanis eddig csak vendégszerepeltek az általa rendezett előadások a kincses városban: a Csíksomlyói passió, valamint a Tóth Ilonka.

Kulcsár Szabolcs arról beszélt, büszkék, hogy a Kolozsvári Magyar Opera az összes Erkel-operát játszotta már, így a Bánk bán is szinte állandóan repertoáron volt. Szép Gyula hozzátette, ahogyan egy magyar érettségizőnek kötelező ismernie a Bánk bánt, úgy egy magyar zenei intézménynek is kötelező játszania ezt a művet. Kulcsár Szabolcs kiemelte, ezt a zeneművet nem könnyű elénekelni, egyfajta „magyar Traviata”, és a szopránoknak nem könnyű a feladata.

Vidnyánszky Attila arról is beszélt, hogy mivel több ízben rendezte, sőt megfogalmazása szerint folyamatosan rendezi ezt a művet, a különféle produkciókból egyes elemeket, megoldásokat átemel más előadásokba. „Ebben az előadásban hangsúlyos a királyi kegyelem gyakorlásának motívuma. Ugyanis úgy érzem,