Az előadás főszerepeiben Covacinschi Yolandát és Pataki Adorjánt is láthatja a kolozsvári opera közönsége
Fotó: Kolozsvári Magyar Opera / Török Ádám
A magyar operajátszás legnépszerűbb művét, a Katona József drámájából és Erkel Ferenc zeneművéből készült, mindig aktuális mondanivalójú Bánk bánt mutatja be a Kolozsvári Magyar Opera Vidnyánszky Attila rendezésében. A Nemzeti Színház főigazgatója – aki fiával ellentétben először rendez a kincses városban – hétfőn kifejtette: a „Shakespeare-i színmű” a közép-európai népek örök problémáját is megfogalmazza.
2024. október 28., 18:012024. október 28., 18:01
A csütörtöki premierre már mind a 850 jegy elkelt, a következő előadást valószínűleg 2025 elején láthatja majd a nagyérdemű – hangzott el az előadás hétfői beharangozó sajtótájékoztatóján, amelyen Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója, Vidnyánszky Attila, a budapesti Nemzeti Színház főigazgatója, a rendező, valamint az előadást vezénylő Kulcsár Szabolcs osztotta meg gondolatait. Szép Gyula felelevenítette: Erkel a művét már az 1865-ös bemutató után közvetlenül elhozta személyesen Kolozsvárra – ezzel az előadással avatták fel az akkori magyar – ma román – színházat a Bocskai téren, és a Bánk bán azóta folyamatosan jelen van a magyar opera repertoárján.
Szép Gyula operaigazgató, Vidnyánszky Attila rendező és az előadást vezénylő Kulcsár Szabolcs
Fotó: Kolozsvári Magyar Opera
Mint kifejtette, a mostani előadás a Coopera impresszáriós irodával való együttműködés eredményeképpen jön létre, a teljes díszletet, jelmeztárat, valamint a rendezést is ők állják. A produkciót már a járvány előtt tervezték, de a pandémia okozta korlátozások miatt nem kerülhetett sor rá. Szép Gyula és Kulcsár Szabolcs is kiemelte, büszkék arra, hogy az intézmény szólistái, valamint zenekara, énekkara, tánckara olyan nívón teljesít, hogy reményeik szerint nagyszerű előadást láthat a közönség.
Vidnyánszky Attila – aki immár 8 alkalommal állította színpadra a Bánk bánt (5 alkalommal a zeneművet és 3 alkalommal a prózai művet) – Katona József drámájának nagyszerűségéről és a mű gondolatiságának örök aktualitásáról beszélt. Elöljáróban kifejtette, örömmel tölti el, hogy Kolozsváron rendezhet, ez első ízben valósul meg, ugyanis eddig csak vendégszerepeltek az általa rendezett előadások a kincses városban: a Csíksomlyói passió, valamint a Tóth Ilonka.
Próbafotó a csütörtökön bemutatandó, Bánk bán című nagylélegzetű produkcióról
Fotó: Kolozsvári Magyar Opera / Török Ádám
A hétfői beharangozó sajtótájékoztatón a remekműről, valamint az előadás elkészültének különféle vetületeiről esett szó
Fotó: Kolozsvári Magyar Opera
A Bánk bán című műről azt mondta, hogy míg más nemzetek sok-sok zseniális drámai művel büszkélkedhetnek, addig a magyaroknak három „csodaművük” van: Az ember tragédiája, a Csongor és Tünde, valamint a Bánk bán, amit ő igazi „Shakespeare-i színműnek” tart. „Ez a mű a személyes sorsunkat érintő legnagyobb kérdésekre összpontosít nem didaktikusan, ugyanakkor igazi Shakespeare-i módon: a féltékenység, irigység, intrika, gyűlölet, szerelem, csalás témája mind hangsúlyosan jelenik meg – vagyis mindaz, ami az emberi cselekedeteket mozgatja.
Melinda szerepében Covacinschi Yolanda debütál
Fotó: Kolozsvári Magyar Opera / Török Ádám
Hozzátette, a közép-európai népek mindig azt élték át, hogy valakik alakítják helyettük a világukat, ők meg megpróbáltak lázadni ez ellen. „Az alaphelyzet Hamlet-i: Bánk igazi vívódó hős, a kérdése pedig az, hogy igazi államférfiként, ugyanakkor sértett férjként félreteheti-e politikai helyzetéből adódó kötelezettséghalmazát, cselekedhet-e magánemberként. Ez a dráma nagyon korszerű,
Kulcsár Szabolcs arról beszélt, büszkék, hogy a Kolozsvári Magyar Opera az összes Erkel-operát játszotta már, így a Bánk bán is szinte állandóan repertoáron volt. Szép Gyula hozzátette, ahogyan egy magyar érettségizőnek kötelező ismernie a Bánk bánt, úgy egy magyar zenei intézménynek is kötelező játszania ezt a művet. Kulcsár Szabolcs kiemelte, ezt a zeneművet nem könnyű elénekelni, egyfajta „magyar Traviata”, és a szopránoknak nem könnyű a feladata.
Bánk bán szerepében Pataki Adorjánt láthatja a Kolozsvári Magyar Opera közönsége
Fotó: Kolozsvári Magyar Opera / Török Ádám
Vidnyánszky Attila arról is beszélt, hogy mivel több ízben rendezte, sőt megfogalmazása szerint folyamatosan rendezi ezt a művet, a különféle produkciókból egyes elemeket, megoldásokat átemel más előadásokba. „Ebben az előadásban hangsúlyos a királyi kegyelem gyakorlásának motívuma. Ugyanis úgy érzem,
Fotó: Kolozsvári Magyar Opera
Újságírói kérdésre arról is beszélt, vajon minek tulajdonítható, hogy bár a zenemű mestermű, és a világ legnagyobb operáival vetekszik zeneileg, mégsem játsszák a világ nagy operaházaiban. „Nagyon erőteljesen közép-európai történetről van, azt hiszem, ezért nem. A magyar operairodalomból talán csak Bartóknak A kékszakállú herceg vára című operája ismert és játszott a nagyvilágban” – állapította meg a rendező.
Elsöprő a Kolozsvári Magyar Opera Jézus Krisztus szupersztár című, Novák Péter rendezte előadásának a sikere: ezt az is igazolja, hogy bár tájainkon szokatlannak számít, tíz percig tapsolt állva a közönség kedden este.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.
Németh László Iszony című regényéből készült adaptációt mutat be a szatmárnémeti Harag György Társulat a Gyulai Várszínházzal koprodukcióban. Az előadás rendezője Szabó K. István.
Jubileumi kiadásához érkezett a brassói Magyar Színházfesztivál: október 16-án, majd 21. és 25. között színházi előadások, zenés-irodalmi estek, bábjátékok, könyvbemutatók, fotókiállítás és koncert várja a közönséget.
Elvándorlás, családi kötelékek és kultúrák találkozása kerül előtérbe a 26. Filmtettfeszt filmjeiben. Az október 7-én kezdődő szemle Erdély több településén várja a nézőket, Kolozsváron húsz közönségtalálkozót is tartanak.
Kőszínházban szokatlannak számító kezdeményezést indított a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház: színészeik saját élettörténetükből, személyes emléktöredékeikből, rendező nélkül készítenek monodrámát.
Élőszavas mesemondással, interaktív bemutatóval és családi történetekkel várják a látogatókat a kisbaconi Benedek Elek Emlékházban, ahol szeptember 30-án a nagy meseíró születésének 167. évfordulóját és a népmese napját ünneplik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!