
Fotó: A szerző felvétele
2009. január 12., 10:002009. január 12., 10:00
Ráadásként ugyanitt tizenkilencedik század végi, szecessziós girlandok, díszítősorok, egyedi betűtípusok is állnak a betűszekrényekben, amelyeket szintén nem találni meg már máshol, mert mindenütt áttértek a mélynyomásra és a számítógépes szedésre. „Ez, legalábbis nevében, a második tábor, mert tavaly már voltam itt, Siklódi Zsolt szovátai festőbarátommal akkor kísérleteztük ki a technikát, és készítettünk néhány levonatot, de alkotótáborról igazából csak idén beszélhetünk” – mondta Szepessy Béla, a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola rajz tanszékének docense, akinek tavalyi, itt készült munkáiból kiállítás is nyílt a hétvégén a székelyudvarhelyi könyvtárban.
A művészek – B. Orosz István, Pató Károly, Danka Attila, Szepessy Béla és házigazdaként a szovátai Siklódi Zsolt vett részt a táborban – a hagyományos nyomdászatot ötvözték a modern grafikával. Az előre elkészített többféle dúcot – réz-, fa- vagy linómetszeteket – itt illesztették össze, akár többet is egy levonathoz, és a nyomda régi, egyedi díszítőelemeivel, esetenként szöveggel is kiegészítve készítették el az alkotásokat, összesen harmincat. „Bár nyomdagépen készülnek, mégis egyedi művek, hiszen csak itt és csak most készülhetnek, megismételhetetlenek, a tradicionális technika és az alkotó grafika találkozásából születnek. Közös elemként minden alkotásra, ha úgy tetszik az idei tábor védjegyeként, egy szép kör alakú szecessziós virág került” – mondta Szepessy.
A második gyergyószárhegyi sokszorosító grafikai művésztelep, amelyik igazából talán az első, és tulajdonképpen Székelyudvarhelyen zajlott, szellemében nem lett hűtlen a névadó Szárhegyhez sem. Egy éve ugyanis Gyergyószárhegyen fogadták el magyarországi és az utódállamok képzőművészei azt az együttműködési nyilatkozatot, amelyben kölcsönös kiállítás- és művészcserékről, közös alkotótáborok szervezéséről és európai uniós pályázatok benyújtásáról állapodtak meg, és amelynek első kézzelfogható eredménye ez a művésztelep is. „Mindez spontán módon eddig is működött, hiszen sok erdélyi művészt fogadnak magyarországi festőtáborok, és én is többször voltam például a homoródszentmártoni alkotótábor vendége. A nyilatkozat azért született, mert elhatároztuk, hogy rendszeressé tesszük, intézményesítjük az együttműködést” – mondta Szepessy Béla.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.