
Fotó: A szerző felvétele
2009. január 12., 10:002009. január 12., 10:00
Ráadásként ugyanitt tizenkilencedik század végi, szecessziós girlandok, díszítősorok, egyedi betűtípusok is állnak a betűszekrényekben, amelyeket szintén nem találni meg már máshol, mert mindenütt áttértek a mélynyomásra és a számítógépes szedésre. „Ez, legalábbis nevében, a második tábor, mert tavaly már voltam itt, Siklódi Zsolt szovátai festőbarátommal akkor kísérleteztük ki a technikát, és készítettünk néhány levonatot, de alkotótáborról igazából csak idén beszélhetünk” – mondta Szepessy Béla, a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola rajz tanszékének docense, akinek tavalyi, itt készült munkáiból kiállítás is nyílt a hétvégén a székelyudvarhelyi könyvtárban.
A művészek – B. Orosz István, Pató Károly, Danka Attila, Szepessy Béla és házigazdaként a szovátai Siklódi Zsolt vett részt a táborban – a hagyományos nyomdászatot ötvözték a modern grafikával. Az előre elkészített többféle dúcot – réz-, fa- vagy linómetszeteket – itt illesztették össze, akár többet is egy levonathoz, és a nyomda régi, egyedi díszítőelemeivel, esetenként szöveggel is kiegészítve készítették el az alkotásokat, összesen harmincat. „Bár nyomdagépen készülnek, mégis egyedi művek, hiszen csak itt és csak most készülhetnek, megismételhetetlenek, a tradicionális technika és az alkotó grafika találkozásából születnek. Közös elemként minden alkotásra, ha úgy tetszik az idei tábor védjegyeként, egy szép kör alakú szecessziós virág került” – mondta Szepessy.
A második gyergyószárhegyi sokszorosító grafikai művésztelep, amelyik igazából talán az első, és tulajdonképpen Székelyudvarhelyen zajlott, szellemében nem lett hűtlen a névadó Szárhegyhez sem. Egy éve ugyanis Gyergyószárhegyen fogadták el magyarországi és az utódállamok képzőművészei azt az együttműködési nyilatkozatot, amelyben kölcsönös kiállítás- és művészcserékről, közös alkotótáborok szervezéséről és európai uniós pályázatok benyújtásáról állapodtak meg, és amelynek első kézzelfogható eredménye ez a művésztelep is. „Mindez spontán módon eddig is működött, hiszen sok erdélyi művészt fogadnak magyarországi festőtáborok, és én is többször voltam például a homoródszentmártoni alkotótábor vendége. A nyilatkozat azért született, mert elhatároztuk, hogy rendszeressé tesszük, intézményesítjük az együttműködést” – mondta Szepessy Béla.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.