
Fotó: A szerző felvétele
2009. január 12., 10:002009. január 12., 10:00
Ráadásként ugyanitt tizenkilencedik század végi, szecessziós girlandok, díszítősorok, egyedi betűtípusok is állnak a betűszekrényekben, amelyeket szintén nem találni meg már máshol, mert mindenütt áttértek a mélynyomásra és a számítógépes szedésre. „Ez, legalábbis nevében, a második tábor, mert tavaly már voltam itt, Siklódi Zsolt szovátai festőbarátommal akkor kísérleteztük ki a technikát, és készítettünk néhány levonatot, de alkotótáborról igazából csak idén beszélhetünk” – mondta Szepessy Béla, a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola rajz tanszékének docense, akinek tavalyi, itt készült munkáiból kiállítás is nyílt a hétvégén a székelyudvarhelyi könyvtárban.
A művészek – B. Orosz István, Pató Károly, Danka Attila, Szepessy Béla és házigazdaként a szovátai Siklódi Zsolt vett részt a táborban – a hagyományos nyomdászatot ötvözték a modern grafikával. Az előre elkészített többféle dúcot – réz-, fa- vagy linómetszeteket – itt illesztették össze, akár többet is egy levonathoz, és a nyomda régi, egyedi díszítőelemeivel, esetenként szöveggel is kiegészítve készítették el az alkotásokat, összesen harmincat. „Bár nyomdagépen készülnek, mégis egyedi művek, hiszen csak itt és csak most készülhetnek, megismételhetetlenek, a tradicionális technika és az alkotó grafika találkozásából születnek. Közös elemként minden alkotásra, ha úgy tetszik az idei tábor védjegyeként, egy szép kör alakú szecessziós virág került” – mondta Szepessy.
A második gyergyószárhegyi sokszorosító grafikai művésztelep, amelyik igazából talán az első, és tulajdonképpen Székelyudvarhelyen zajlott, szellemében nem lett hűtlen a névadó Szárhegyhez sem. Egy éve ugyanis Gyergyószárhegyen fogadták el magyarországi és az utódállamok képzőművészei azt az együttműködési nyilatkozatot, amelyben kölcsönös kiállítás- és művészcserékről, közös alkotótáborok szervezéséről és európai uniós pályázatok benyújtásáról állapodtak meg, és amelynek első kézzelfogható eredménye ez a művésztelep is. „Mindez spontán módon eddig is működött, hiszen sok erdélyi művészt fogadnak magyarországi festőtáborok, és én is többször voltam például a homoródszentmártoni alkotótábor vendége. A nyilatkozat azért született, mert elhatároztuk, hogy rendszeressé tesszük, intézményesítjük az együttműködést” – mondta Szepessy Béla.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.