2010. augusztus 30., 06:002010. augusztus 30., 06:00
Az október 10-ig megtekinthető tárlat célja, hogy bemutassa a terület Magyarországhoz való viszszacsatolásának korabeli fogadtatását és visszhangját magyar és román oldalon, és felvillantsa az esemény hoszszabb távú következményeit. A második bécsi döntés 70. évfordulója alkalmából rendezett kiállítás korabeli levéltári dokumentumok, sajtóanyagok, magyar és román propagandaanyagok, visszaemlékezések és naplók, rádióadások, valamint korábban soha nem látott amatőr fényképek és filmek segítségével idézi fel azt, hogyan élték meg a civilek a történelmi változásokat. A kiállítás ugyanakkor távol tartja magát a nacionalista propagandától: a hivatalos propaganda és a feltámadó illúziók mögötti valóságos történéseket igyekszik megmutatni. „Nem akarunk semmit sem elkendőzni vagy szépíteni. Célunk az, hogy a 70. évfordulón tárgyilagos, a történelmi emlékezetet mindkét oldalon torzító sérelmi attitűdöktől mentes rekonstrukcióval segítsük elő a múlttal való szembenézést, azoknak a traumáknak a feldolgozását, amelyek a magyar-román viszonyt mindmáig terhelik. A kiállítás ezért magyar és román történészek közös munkáján alapszik” - fogalmaztak. Az 1940. augusztus 30-án meghozott döntés alapvető következményekkel járt a két ország második világháborús részvételének alakulására, és mindmáig érzékeny, sok tekintetben feldolgozatlan traumákat hagyott mindkét nemzet emlékezetében: visszakerült Magyarországhoz mintegy 43 ezer négyzetkilométernyi terület, a Székelyföldet is magába foglaló úgynevezett Észak-Erdély, a trianoni békediktátumban Romániához csatolt egykori magyar területek kétötöde. Dél-Erdély – mintegy 60 ezer négyzetkilométer – román terület maradt.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.