A fesztivált a Csíki Játékszín Koldusoperája zárja: a viharos érzelmek és még annál is viharosabb érdekek között lavírozó piti bűnözők, álkoldusok története
Fotó: Csíki Játékszín
Szakmai eszme- és tapasztalatcserére is alkalmat nyújt az öt romániai magyar színtársulatot összefogó Magyar Színházi Szövetség (MASZIN) szakmai seregszemléje, a MAFESZT, amelynek idén a Csíki Játékszín a házigazdája. Veress Albert színművész, igazgató a Krónika megkeresésére elmondta, örömükre szolgál, hogy amióta „kiment divatból” a turnézás, a hasonló fesztiválok pótolják valamiképpen. A seregszemlét január 22. és 27. között tartják.
2024. január 20., 09:242024. január 20., 09:24
Egyhetes színházi programmal ünneplik a magyar kultúrát Csíkszeredában: idén a Csíki Játékszín a házigazdája a romániai magyar színtársulatokat összefogó Magyar Színházi Szövetség (MASZIN) szakmai seregszemléjének, a MAFESZT-nek. A házigazda társulat, a Csíki Játékszín vezetője, Veress Albert színművész, igazgató a Krónika megkeresésére elmondta,
A résztvevők – a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház, a nagyváradi Szigligeti Színház és a csíkszeredai Csíki Játékszín – legfrissebb produkcióikat hozzák el az ötödik alkalommal tartandó seregszemlére.
A szatmári Harag György Társulat Bocsárdi László által rendezett, Amphitryon című előadása nyitja a csíki fesztivált
Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat
„Tulajdonképpen most ért körbe a vándorfesztivál, már mind a másik négy helyszínen egyszer megszervezték, mert A MASZÍN-nak ugye öt tagszínháza van. Számunkra fontos, hogy a Csíki Játékszín idén ünnepli fennállásának 25. évfordulóját, ilyen szempontból elég szépen passzol, hogy a fesztivált mi szervezhetjük idén” – mondta Veress Albert. Megkérdeztük az igazgatótól azt is, hogy meglátása szerint mi az, ami egy kalap alá vonja a a MASZÍN tagjait – és ami valószínűleg ezeken a fesztiválokon is érvényesül.
Idén például a színházi könyvelők, HR-esek számára tartunk egynapos eszmecserét, ugyanis tavaly a kormányrendelkezések nagyon megbonyolították a színházak anyagi és jogi helyzetét, és a szakmai eszmecsere célja, hogy ebben a helyzetben jobban tudjon mindenki navigálni” – mondta az igazgató. Hozzátette, fontos, hogy a szakmabeliek megosszák egymással a tapasztalataikat, valamint a gondolataikat a hogyan továbbról.
Veress Albert színművész, a Csíki Játékszín igazgatója
Fotó: Veres Nándor
„Az elmúlt években a fesztiválon különböző workshopokat szerveztünk: például a PR-os, marketinges kollégáknak, volt olyan év, ahol a technikusoknak, és persze a színészeknek is igyekszünk” – mondta a Játékszín igazgatója. Felvetettük azt is, hogy a MASZÍN fesztiválja kicsit talán annak a pótlása is lehet, hogy a turnézás mostanra „kiment divatból”.
– szakmai szempontból is, a színházi emberek számára is, a nézők számára is” – mondta Veress Albert. Rámutatott, arra törekszenek, hogy minél több társulat előadásait láthassák a nézők. „A Játékszín bérletrendszere úgy van kitalálva, hogy három különböző meghívott előadás van a bérletben: Szentgyörgyről, Váradról, Székelyudvarhelyről is. Nagyon fontos, hogy például egy csíkszeredai néző láthassa mondjuk a szatmári, váradi vagy temesvári színház produkcióját, de azt tudjuk, hogy nagy erőfeszítés lenne elutazna több száz kilométerre. És akkor egy ilyen fesztivál jó lehetőséget nyújt arra, hogy egy hét alatt egy merítést kapjon a néző az erdélyi-partiumi színházak reprezentatív előadásaiból” – mondta az igazgató.
A temesvári társulat Napnak húgával, ragyogó csillagval című előadása is szerepel a szemle kínálatában
Fotó: Csiky Gergely Állami Magyar Színház/Facebook
Veress Albertet színművészként is megkérdeztük arról, hogy a hasonló jellegű fesztiváloknak mik a legfontosabb hozadékai a színészi munkára nézve. „Elsősorban az, hogy találkozunk a kollégáinkkal, megnézzük, hogy ők mik;nt dolgoznak, milyen irányokat tekintenek magukénak, milyen fajta előadások merrefelé keresgélnek. De már maga a személyközi találkozás is nagyon fontos, régebb a Kisvárdai Fesztiválnak ez volt a nagyon-nagyon jó hozadéka, hogy a társulatok végig ott voltak, és mindenki találkozott mindenkivel. Mióta ez nincs, azóta hiányérzet van a színháziakban, a MAFESZT-hez hasonló seregszemlén pedig mindig jólesik találkozni, beszélgetni, mindenki mesél arról, hogy mennek náluk a dolgok, milyen problémákkal küszködnek és így tovább” – mondta az igazgató.
A nagyváradi Szigligeti Színház Csinibaba című előadását is láthatja a fesztivál közönsége
Fotó: Szigligeti Színház
„Mondjuk látjuk valamelyik előadást, ami mondjuk különleges nyelvezetet használ, és akkor az kicsit provokálja az embert, hogy merrefelé keresgéljen” – mondta az igazgató. Arról is beszélt, hogy a Csíkszeredában látható előadásokra természetesen környékbeliek is ellátogatnak, a Játékszín ebben az évadban társszervezője volt a Nemzetiségi Színházak Kollégiumának, és arra is nagy volt az érdeklődés, jöttek nézők a környező városokból is. A csíki társulat előadásaira is elég gyakran jönnek nézők Udvarhelyről, Gyergyóból és Szentgyörgyről is, és a környező falvakból elég sok a bérletes, ők is bejárnak az előadásokra – köztük szép számmal diákok is. „Nagyon fontos, az utánpótlás-nevelés, hogy a fiatalok is hozzászokjanak a színházhoz” – mondta az igazgató. A fesztivál programja minden korosztályt megszólít, az elmúlt évad reprezentatív előadásait tartalmazza, A fesztivált a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának vendégelőadása, a Bocsárdi László rendezésében színpadra állított Amphitryon nyitja. A Bende Zsuzsanna és Vladimir Anton rendezésében látható Gubanccal várják a legkisebbeket: a látványos, szerethető bábokkal és fülbemászó dalokkal készült előadás remek beszélgetési alap bármely korosztály számára az ítélkezésről, a címkéktől való megszabadulás nehézségeiről, a szavak mindkét irányba ható gyógyító, mágikus erejéről.
Georges Feydeau Zsákbamacskája az udvarhelyi Tomcsa Sándor Színház és a kézdivásárhelyi Udvartér Színház közreműködésével valósult meg
Fotó: Tomcsa Sándor Színház/Facebook
majd Tar Mónika idézi meg remek érzékkel és természetességgel a magyar irodalom egyik legsajátságosabb, kulturális értelemben talán legönazonosabb műfaját. A Balázs Attila rendezésében készült Napnak húgával, ragyogó csillagval című előadás nem csak az előadott szöveg szintjén, de a zenén keresztül és vizuálisan is képes megteremteni a ballada világát és annak meghatározó szimbólumait.
A nagyváradi Szigligeti Színház a fesztiválon első körben a Csinibaba című zenés előadással mutatkozik be: a történet középpontjában bizonyos értelemben az 1962-es Ki mit tud? áll. Igazi szórakozás, nevetés, együtt éneklés vár a közönségre. A nagyváradi Liliput Társulat Fazekas Mihály klasszikusának bábszínpadra írt változatával, a Lúdas Matyival érkezik a fesztiválra. A zenés vásári játékot Lélek Sándor Tibor írta és rendezte: a mese régi, de a megközelítés módja merőben új.
Boris Vian Birodalomépítők, avagy A Schmürz című drámája alapján fizikai színházi őrületet hoz a Nagyvárad Táncegyüttes.
A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház előbb egy titokzatos láda megtalálására hív, amiről mindenki beszél: a Szabó Attila rendezésében megtekinthető Az öreg király hagyatékából hamarosan kiderül, hogy miféle kincset is rejt az a bizonyos láda. Ezt követően a világhírű francia bohózatszerző, Georges Feydeau Zsákbamacskáját láthatják a felnőtt nézők, amely a Tomcsa Sándor Színház és a kézdivásárhelyi Udvartér Színház közreműködésében áll színpadra: a Barabás Árpád rendezte vígjátékban őrületes szerelmi viszonyok kavarognak, senki sem tudja, ki kit szeret, ki kinek udvarol, mindenkinek tetszik valaki, de folyamatosan félreértésekbe bonyolódnak, és velük együtt mi is.
zajos, szenvedélyes és korrupt alvilági birodalmába kalauzoljuk nézőinket. A brechti hagyományból kiindulva Szőcs Artur rendező és alkotócsapata egy sajátos elidegenítő effektussal dolgozó, szerelemmel, feszültséggel és mai alakokkal teli, különleges humorú előadásban idézik meg Brecht alakjait, miközben Kurt Weill közkedvelt dalai is felcsendülnek.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház lesz a házigazdája a negyedik alkalommal szervezendő MAFESZT színházi seregszemlének, amelyet 19. és 26. között tartanak – közölte Facebook-oldalán a társulat.
Január 21. és 25. között a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház lesz a MAFESZT házigazdája. A Magyar Színházi Szövetség (MASZIN) harmadik alkalommal megrendezendő színházi szemléjén öt teátrum összesen tíz előadással várja a nagyérdeműt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Anger Ferenc rendezésében mutatja be Giuseppe Verdi Don Carlos című operáját a Kolozsvári Magyar Opera társulata csütörtökön este fél héttől.
Megtéríti az útiköltséget a Kolozsvári Magyar Opera azoknak a nézőknek, akik más településekről, szervezett csoportban érkeznek az előadásaira.
Nem a groteszk, egyperces írások szerzője, Örkény István „lép színpadra”, hanem az író, aki 1956 forradalmi napjaiban percről percre jegyzetel. A 70. évfordulón Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze adja elő a Noteszlapok, 1956 című írásból készült előadást.
Egy magyarországi hadtörténész, aki a kutatásáért félig Gyergyóremetére költözött, egy költő, aki tizenkét év alatt beváltotta a belé vetett bizalmat, egy 95 éves író-legenda és egy fiatal tehetség: ők kapták a Székelyföld kulturális folyóirat íjait.
Kató Csilla, a nagyszebeni Astra filmfesztivál művészeti igazgatója megható, egyben elgondolkodtató üzenetet közölt, miután szombat este összeesett a színpadon a fesztivál 33. kiadásának nyitógáláján tartott beszéde végén, a szebeni filharmóniában.
„Nemcsak azt szeretném hallani, hogyan szól egy hang, hanem hogy ki szól általa” – vallja Miklósa Erika. A Kossuth-díjas világhírű szoprán, a Kolozsvári Magyar Opera tiszteletbeli tagja erdélyi kötődéseiről is beszélt a Krónika megkeresésére.
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!