Jégcsúszda Ulánbátorban. Februárban is megesik, hogy mínusz 36 fok alá zuhan a hőmérséklet
Fotó: Magyarné Pápai Sarolta gyűjteménye
Mongólia gyökeresen más világ Európához képest, mentalitás, társadalom, életvitel és szokások tekintetében egyaránt – mondta el a Krónika megkeresésére a zilahi származású Magyarné Pápai Sarolta hungarológus, aki a budapesti Külgazdasági és Külügyminisztérium programjának vendégoktatójaként jelenleg a fővárosban, Ulánbátorban tanítja mongoloknak a magyar nyelvet és kultúrát.
2024. február 17., 19:032024. február 17., 19:03
Mongóliában népszerűsíti a magyar nyelvet és kultúrát a zilahi származású Magyarné Pápai Sarolta hungarológus a budapesti Külgazdasági és Külügyminisztérium Magyar Nyelvi Képzésekért, Diaszpóra és Balassi Programokért Felelős Főosztályának vendégoktatójaként. Jelenleg a Mongol Nemzeti Egyetemen oktat Ulánbátorban 2023 szeptembere óta. Mint a Krónika megkeresésére kifejtette,
így a szláv nyelveket is ismeri, ugyanakkor olaszul is tud. Arról kérdeztük, milyennek érzékeli Mongóliát, hogyan látja az ottani embereket, a társadalmat, a mentalitást, a nyelvet, a gasztronómiát.
„Mongólia teljesen más világ, mint Európa, mentalitás, társadalom tekintetében is. A mongolok – talán azért is, mert buddhisták – teljesen másként látják a világot, mint az európaiak, és ezt nagyon érdekes megtapasztalni. Egyelőre csak Ulánbátorban jártam-vagyok, az ország más részeiben nem, ugyanis már a hideg időszakban érkeztem ide” – mondta el az egyetemi oktató. Hozzátette, nagyon hideg van a mongol fővárosban, februárban is gyakori, hogy mínusz 30 fok alá süllyed a hőmérséklet. „A főváros egyébként nem mondható túl szépnek, tele van új betonépületekkel, felhőkarcolókkal, a peremterületein pedig ott vannak a szegény negyedek, a jurták, kalyibák. Azt tapasztalom, hogy az itteniek mentalitása gyökeresen más, mint otthon: sokkal türelmesebbek, alázatosabbak, és nagyon tisztelettudóak. Például ennek a jele, hogy ha valamit adnak valakinek, akkor azt két kézzel teszik, még egy bankkártyát is” – mondta el Magyarné Pápai Sarolta.
Mongol népdalénekesek népviseletben
Fotó: Magyarné Pápai Sarolta gyűjteménye
Arról is beszélt, hogy a diákjain, az egyetemi hallgatókon is azt érzékeli, hogy a tanár-diák kapcsolatban nagyon tisztelettudóak: úgy viselkednek, mint mondjuk nálunk a fiatalok 50-60 évvel ezelőtt.
Azt is megkérdeztük, hogy kiket tanít Ulánbátorban. Magyarné Pápai Sarolta elmondta, három csoportja van: kettő az egyetemen, ez azt jelenti, hogy azok a diákok tartoznak ide, akik úgynevezett elnöki ösztöndíjjal rendelkeznek. Erre az ösztöndíjra a legjobb érettségi eredményeket elért diákok pályázhatnak azzal a céllal, hogy külföldön folytassák felsőfokú tanulmányaikat. Ők választhatnak európai országok közül, vagy akár Amerikában is tanulhatnak tovább. Ezt a mongol állam támogatja, kifizeti a tandíjat, és hozzájárul valamelyest a lakhatásukhoz is. „A magyarul tanulók is mind elnöki ösztöndíjjal rendelkeznek, ők majd szeptembertől Magyarországon folytatják felsőfokú tanulmányaikat. Így csak egy évet tanítom őket, ősztől majd két újabb csoportom lesz. Még van egy csoportom a magyar nagykövetségen is a civilek számára, akiket heti két órában tanítok.” – fejtette ki Magyarné Pápai Sarolta.
A morin khuur hagyományos mongol hangszer, ma is zenélnek rajta
Fotó: Magyarné Pápai Sarolta gyűjteménye
A hungarológus – aki végzettségét tekintve angol szakos is – közvetítő nyelv nélkül oktatja a magyart, mert a tanítványai nem nagyon tudnak angolul; néha online anyagokat viszont küld angolul a magyar kultúráról, ami – a fordító programok segítségével – könnyen értelmezhető. Teljesen kezdő szintről oktatja magyarra a mongolokat, akik nagyjából az elején annyit tudnak, hogy a magyaroknak és a mongoloknak van valami rokoni kapcsolatuk amiatt, hogy mindkét nép a hunoktól származik.
és amit megkövetelek tőlük, azt elvégzik. Félév végén szóbeli vizsgájuk volt, mert a nyelvet elsősorban a mindennapi életben kell tudniuk használni” – mondta el a hungarológus. Arról is beszélt, hogy a tanulni külföldre készülő tanítványai számára az, hogy Európában szereznek diplomát, mindenképpen az előnyükre válik.
Csikorgó hideg jellemzi a téli hónapokat Mongólia fővárosában
Fotó: Magyarné Pápai Sarolta gyűjteménye
„Régen, a kommunizmus idején azok a mongol diákok, akik Magyarországon tanultak, magyarul végezték az egyetemet, aztán visszajöttek Mongóliába. Így többen vannak ezek közül, akik még mindig jól beszélnek magyarul. A mostani hallgatók nagy része angol nyelvű képzésben vesz majd részt Magyarországon – az én hallgatóim közül legtöbben a mérnöki, környezetvédelmi mérnöki szak iránt érdeklődnek” – mondta az egyetemi oktató. Mint fogalmazott, a magyar nyelv ismerete leginkább azért hasznos, hogy majd boldogulni tudjanak Magyarországon. „A magyarok itt kitüntetett figyelemben részesülnek elsősorban a közös múlt miatt. Mindenhol szívesen fogadnak bennünket, és a magyar szónak is nagy a becsülete” – fejtette ki Magyarné Pápai Sarolta.
Kérdésünkre, hogy milyennek látja a mongolok kultúráját, elmondta, hogy a buddhista világszemlélet a jellemző, de a sámánizmus is érezhetően jelen van még.
akár egészségi, akár lelki gondjuk van. Egyik legnagyobb ünnepük a Holdújév köszöntése, ami általában februárra esik. Ilyenkor a családtagok meglátogatják és megajándékozzák egymást, aminek szigorú sorrendje van: először az idősekhez mennek el, őket köszöntik, akik a „buuz” nevű tésztagombóccal és vodkával kínálják meg a vendégeiket” – ecsetelte Magyarné Pápai Sarolta.
Ulánbátor esti fényben. A mongol fővárosban sok a modern, emeletes épület
Fotó: Magyarné Pápai Sarolta gyűjteménye
Természetesen egy főváros mindig más, mint a vidék, Mongóliában Ulánbátoron kívül még három nagyváros van, vidéken pedig még mindig sokan nomádok, akik jurtában laknak, és állattenyésztéssel foglalkoznak. Az ő életmódjuk nagyon különbözik a városiakétól.
Mi a férjemmel próbálunk igazodni hozzájuk, lelassulni. Az idő múlását teljesen másképp kezelik, mint egy európai: például ha valamit megígérnek, biztosan meglesz, csak nem tudni, hogy mikor. Ha valaki sürgeti őket, nem veszik rossz néven” – fejtette ki Magyarné Pápai Sarolta.
Vegán khusuur, vagyis tésztabatyu
Fotó: Magyarné Pápai Sarolta gyűjteménye
A mongoloknak van egy gyönyörű ősi kalligrafikus írásuk, ami fentről lefele tart, ezt tanulják is az iskolában, de kevéssé ismerik, mert nem nagyon használják. „Szeretnék a saját írásukat visszaállítani, de sajnos a szovjet idők örökségeként megmaradt, hogy áttértek a cirill betűkre és azt használják. Viszont nem olyan, mint a szláv nyelveknél, hogy ki lehet olvasni – valamennyire macedónul és bolgárul is megtanultam, így van némi rálátásom. A szláv nyelveknél könnyebb, de itt egészen mást olvasnak ki, mint amit a cirill betűk jeleznek, tehát nem fonetikusan írnak. Örülök, hogy egyáltalán ki tudom olvasni a cirill betűket itt” – mondta a hungarológus. Hozzátette, a mongol altáji nyelv, amelynek a szerkezete hasonló a miénkhez, például a mondatban ők is utolsó helyre teszik az igét, képzőket használnak. „Egyébként van lehetőség itt idegen nyelvként tanulni a mongolt, úgyhogy élni fogok a lehetőséggel” – mondta a lektor. Megkértük, hogy mondjon példát közös, magyar–mongol gyökerű szavakra.
Amint a nyelvészek által működtetett Nyelv és tudomány (nyest.hu) honlapon a magyar és mongol szavak rokonságáról olvasható, vannak olyan magyar és mongol szavak, melyek közös eredetre vezethetők vissza. Az ilyen közös eredetű szavak jó része török, melyet mind a magyar, mind a mongol nyelv átvett valamely török nyelvből, de egymástól függetlenül. Vannak aztán olyan szavak is, melyek végső soron a mongolból származhatnak, de korántsem közvetlenül kerültek a magyarba, hanem valamely török nyelv vette át őket először a mongolból, s onnan juthattak át a magyarba.
Magyarné Pápai Saroltát az ulánbátori kulturális életről is kérdeztük. Mint mondta, a város központjában lakik, így gyakorta jár kulturális, zenei eseményekre: színházba, operába, filharmóniába.
Magyarné Pápai Sarolta (Mikulássapkában) magyart tanuló mongol diákjaival
Fotó: Magyarné Pápai Sarolta gyűjteménye
„A népviseletük nagyon színes, és mivel régen több mint harminc törzs volt, mindeniknek megvan a maga jellegzetes viselete, a fejdísz pedig nagyon fontos kellék férfiak és nők esetében egyaránt. Ünnepekkor egyébként az emberek felöltöznek a szép színes népviseletbe, a fővárosban is, például a pedagógusok napján tanárokat tüntettek ki a parlamentben, és ők is népviseletben jelentek meg” – mondta Magyarné Pápai Sarolta. Aki úgy érzékeli, hogy a mongóliai társadalom tradicionálisabb, mint egy átlagos európai társadalom, ami globalizáltabbnak mondható. „Érződik, hogy jobban őrzik a hagyományaikat az itteniek, és gondolom, ez vidéken még hangsúlyosabb. Az itteniek egyébként szokták is mondani, hogy vidékre kell menni, mert az az igazi Mongólia” – mondta az egyetemi oktató. Arról is beszélt, hogy egyébként a főváros arculata folyamatosan változik, az ulánbátoriak azt mondják, hogy harminc éve még nem voltak ezek a magas épületek, akkor élhetőbb volt a város.
Magyarné Pápai Sarolta (jobbról a második) mongol pedagógusokkal
Fotó: Magyarné Pápai Sarolta gyűjteménye
Birkahúsból készült gombás étel
Fotó: Magyarné Pápai Sarolta gyűjteménye
„Most rengeteg az autó, állandóan forgalmi dugók vannak, és bár van tömegközlekedés, mindenki kocsival akar járni – a hideg miatt is, hiszen gyalogolni nem nagyon lehet a mínusz 30 fokban.
Mint mondta, télen száraz hideg van kevés hóval, ami eltarthat akár március végéig is. Azt tartják, hogy Ulánbátor a világ leghidegebb fővárosa. Egyébként a legszennyezettebb főváros is, mégpedig amiatt, hogy a hőerőművek szénnel működnek, hiszen Mongóliának sok altalajkincse van, rengeteg a szénbánya, így szénnel fűtenek. Egyébként a szegényebb rétegek, amelyek a külvárosban jurtákban laknak, mindenfélével fűtenek, ami éppen akad, emiatt is rossz a levegő, és nem annyira az autók miatt, hiszen itt a kocsik nagy része hibrid. De mivel októbertől májusig fűtenek az emberek, a levegő nem tud kitisztulni.
Itt csak látszólag szelektív a hulladékgyűjtés, mert egy helyre öntik össze a hulladékot, a szegények pedig kiszedik onnan a PET-palackot, vasat, fémet, és azt próbálják eladni. Azt hallottam, hogy valaki, aki ily módon 12 órát dolgozik egy nap, annyi pénzt tud összeszedni ez idő alatt, ami 1000 forintnak (13 lej) felel meg” – mondta el Magyarné Pápai Sarolta. Mint mondta, nagy a szegénység, a középosztály egyre szűkebb réteggé válik, és a legfelsőbb réteg pedig nagyon gazdag. Nemcsak a jurtákban, de a lakásokban is jellemző, hogy több generáció él együtt, ebből is következhet, hogy a mongoloknál tradicionálisabb a társadalom: az idősek vigyáznak a kicsi gyerekekre, amíg a szülők pénzt keresnek.
Megnövekedett a lakosság száma egyébként, jelenleg három és fél millióan laknak az országban. Ulánbátornak 30 éve csak ötszázezer lakosa volt, most meg már több mint másfél millió” – fejtette ki. Arra is kitért, hogy ebben a társadalomban sok a fiatal, a lakosság 60 százaléka 35 alatti, a nők pedig már 55 éves korban nyugdíjba mennek, az átlagéletkor pedig 65 körüli a férfiak esetében.
Magyarné Pápai Saroltát a mongol gasztronómiáról is kérdeztük. Sok húst esznek, de főleg a téli időszakban.
Mostanában ez változik, mert rengeteg import zöldségfélét esznek, sok áru érkezik be Kínából meg Koreából. Mongóliában nem nagyon tudnak zöldséget termelni a nagy hideg miatt, csak néhány félét: káposztát, krumplit, sárgarépát. Viszont annak ellenére, hogy sok húst esznek, a fővárosban egyre több a vegán étterem, az emberek hangsúlyt fektetnek az állatok, a környezet védelmére.
Arról is beszélt, hogy Ulánbátor körül milyen a táj, a domborzat: leginkább kopár hegyeket lehet látni, a város egy katlanban fekszik, körbe van véve hegyekkel, egyik részen vörösfenyő-erdők vannak, de ezek a fák télen elhullatják tűleveleiket. Mongóliára egyébként a füves, sztyeppés területek jellemzőek, aztán ott van a Góbi-sivatag, ahol tevék is élnek, az északi részen, a fővárostól ezer kilométerre található több tó is, körülöttük gyönyörű havasok, magas hegyek vannak, ahol rénszarvasok is élnek. „Természetesen szeretnék eljutni ezekre a helyekre. A nyár itt rövid, júniustól augusztusig tart, remélem, lesz majd alkalmam” – jelentette ki Pápai Sarolta.
Magyarné Pápai Sarolta hungarológus Zilahon született, de már 8 évesen Aradra került, itt végezte iskolai tanulmányait. A kolozsvári Babeș-Bolyai egyetem magyar-angol szakos hallgatója volt, majd a szegedi József Attila Tudományegyetemen végzett angol bölcsészként. Érdeklődése széleskörű: idegenvezető, drámajáték-vezető és kulturális menedzser is. Több éven keresztül saját amatőr angol színjátszó társulatot működtetett, nyelvi táborokat tartott gyerekeknek és kulturális rendezvényeket szervezett Magyarországon és külföldön egyaránt. Hivatásának mégis a tanítást tekinti: pályafutását tanítónőként kezdte, majd angol nyelvtanárként dolgozott, a munkájában kiteljesedni viszont magyar lektorként tudott igazán. A szkopjei (Macedónia) és a sumeni (Bulgária) egyetemeken tanított éveken keresztül, majd – a magyar mint idegennyelv tanára mesterfokozat megszerzése után – jelenleg a Mongol Nemzeti Egyetem magyar vendégoktatója Ulánbátorban. Feladata az egyetemes magyar nyelv és kultúra megismertetése és terjesztése, illetve a kétoldalú oktatási-kulturális kapcsolatok ápolása, erősítése és bővítése.
Több mint 12 ezer kilométert tett meg egy kakukk hazafelé, Afrika déli vidékéről mongóliai költőhelyére tartó vándorlása alatt – írta a BBC hírportálja.
Háromtagú filmes stáb járt Mongóliában az év elején, hogy rögzítse és bemutassa a klímaváltozás ottani hatásait. Két marosvásárhelyi újságíróhoz – Hunyadi Zsuzsához és Tutsek Pálhoz – csatlakozott a német Katrin Molnár is. Az elkészült dokumentumfilmet az ARTE sugározza majd.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Krasznahorkai László, Gyula városának első Nobel-díjas írója egy különleges ajándékkal gazdagította a magyarországi történelmi fürdővárost: Nobel-díjának egy hiteles másolatát adományozta szülővárosának.
Kortárs költők részvételével tartott panelbeszélgetéssel, koncerttel ünneplik a magyar kultúra napját január 24-én, szombaton Erdélyben, a gyalui várkastélyban – tájékoztatta az MTI-t a rendezvény szervezője, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa.
A budapesti Nemzeti Színház és a Kolozsvári Állami Magyar Színház közös nyilatkozatot bocsátott ki az előadásról, amelyet Tompa Gábor, a kincses városi teátrum igazgatója állít színpadra a magyar fővárosban, ám a bemutató elmaradt.
A Leonardo DiCaprio nevével fémjelzett film, az Egyik csata a másik után című fekete komédia, valamint a Hamnet című dráma vitte el a vasárnap este a kaliforniai Beverly Hillsben megrendezett 83. Golden Globe-díjátadó filmes fődíjait.
Szentes Zágon kolozsvári művész GDAŃSK50 Photo Remake Project fotókiállításával ünnepli a romániai fotóművészet napját Bukarestben a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ.
Szakmai tényfeltáró bizottság alakult az erdélyi magyar irodalmi élet 1989 előtti állambiztonsági vonatkozásainak vizsgálatára – közölte a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány csütörtökön az MTI-vel.
Különleges biztonsági intézkedések mellett kedden kiemelték a magyar koronázási palástot vitrinjéből a Magyar Nemzeti Múzeumban. A történelmi ereklye az épületen belül ideiglenesen egy másik védett helyet kapott.
Meghalt Tarr Béla filmrendező kedden – közölte az MTI-vel Fliegauf Bence rendező a család nevében.
Január 6. a keresztény liturgiában Vízkereszt vagy a Háromkirályok ünnepe, a karácsonyi ünnepkör zárónapja és a farsang kezdete is egyben. A katolikus egyházban a pap megszenteli a vizet, e naphoz számos népszokás is kötődik.
A 2026-os év már most körvonalazódik a közép-kelet-európai koncertnaptárban, és bár Erdély továbbra sem számít turnéközpontnak, idén Kolozsvárra is érkeznek komoly nevek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!