Fotó: Tamás Csilla
Hagyományokhoz híven idén is megszervezték a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét keretén belül a Műfordítók kerekasztalát. Szombaton a Kolozsvár Társaság székhelyén Fleisz Katalin bemutatta Benő Eszter Kunert-kötetét, Benő Attila nyelvész, költő, egyetemi tanár a Romániai Magyar Műfordítói Lexikonjának munkálataiba avatott be, az esemény záróakkordjaként pedig Gelu Păteanu szerkesztő, író és kivételes műfordító munkájának állítottak emléket személyes visszaemlékezések révén.
2021. június 05., 21:552021. június 05., 21:55
2021. június 07., 10:322021. június 07., 10:32
A kerekasztalt Benő Eszter Ellenfényben című Günter Kunert-fordításkötetének bemutatójával kezdték.
A fordító Fleisz Katalinnal történő beszélgetéséből kiderült, hogy Günter Kuner, akit a hazai olvasó leginkább Németország Kányádi Sándoraként képzelheti el, 90 éves életpályáját tragédiák folyamatos jelenléte övezte. Zsidó anya és „árja” apa gyermeke. Csak ennek köszönhetően nem került szüleivel lágerbe. A kommunizmus idején a kritikus gondolkodása miatt nem felelt meg a pártideológiának, kizárták a pártból. Szabadfoglalkozású író lett, egész életében, minden nap írt. „Egy nap se múljon el vonás nélkül” – hangzik az író mottója.
Benő Eszter elsőként versein keresztül találkozott vele, ezt egy kapcsolatfelvétel követte, aztán fordítani kezdte a verseit, a levelezés pedig nem állt meg egészen az író, költő haláláig. A versei után a prózáját is elkezdte fordítani. A megjelent kötet címoldalán maga az író grafikái láthatók. A bizarr ábrázolásmód a prózáiban és grafikáin is egyaránt megjelent. Gyakran felbukkant az író alakja saját grafikáiban.
Műveire hatással volt a folyamatos halálfélelem, veszélyeztetettség, fenyegetettség. Számtalanszor leírja, hogy „az írás megment a haláltól”. Élettörténetét tekintve is, terápia számára az írás, ez segít neki túlélni mindent.
„A versben minden szó óhatatlanul a helyén van, mivel kevés szóból épül a vers. Mindegyiknek nagy a súlya, és talán ez a kihívása a versfordításnak. Ugyanakkor a sikerélmény hamar bekövetkezik, mert egy ültömbe le tudom fordítani és máris kész. Ha van ihlet, azt mondanám, hogy kifolyik a tollból” – fejti ki Benő Eszter a műfordítással kapcsolatos tapasztalatait.
A fordító szerint kihívást jelentett, hogy Kunert gyakran nagyon hosszú mondatokkal operált, ebbe tömöríti a meglepetést, a váratlan elemet. És úgy fordítani ezt le, hogy meg is őrizze a mondatainak ezt a hullámzását, és szerkezetét, miközben ő is megpróbálja utolsó helyen megőrizni ezt a meghökkentő elemet. Ez a nyelv természetéből adódó probléma. A prózában is vannak kötöttségek, megvan a sajátos ritmusa a rövid mondatoknak a dinamikája, tehát nem az elbeszélés szövegéhez kell hűnek lenni, hanem az elbeszélés szelleméhez.
mintha munkájuk valami automatikus mechanikus tevékenység lenne, mintha pusztán másolók lennének, pedig tudjuk, hogy a műfordítás teljes mértékben kreatív tevékenység és művészi munka” – kezdte a Romániai Magyar Műfordítói Lexikon ötletének bemutatóját Benő Attila nyelvész, költő, egyetemi tanár.
Hozzátette, hogy kis méretű betűvel tüntetik fel a nevüket a könyvek belső oldalán, pedig igazából egyenrangúak a szerzővel, és valamikor a 18. század végén, és a 19. század elején úgy tartották, hogy a műfordító társszerző.
Amiatt, hogy a műfordítók hatalmas tevékenysége ne kerüljön háttérbe, jött az ötlete a lexikonnak.
Elmondása szerint hatalmas mennyiségű munkáról van szó, ugyanis az ELTE-n mesteri program keretén belül, 20 hallgató fél éven át intenzíven dolgozott és az A betűs műfordítók adatainak az összegyűjtését nem tudták befejezni.
Megfeneklett, de már annyi adat gyűlt össze, nem akartál, hogy kárba menjen és akkor megszületett az ötlete a Romániai Magyar Műfordítói Lexikonjának. De kezdetben nem vették számításba a két világháború közötti időszakot, azonban ez nem tűnt teljesnek, így kiterjesztették. Ha nem teszik, kimaradt volna Dsida Jenő, Benedek Elek vagy akár Ady Endre is.
Ezek feldolgozása igazi csoportmunkát jelent. Hallgatók, könyvtárosok, egyéb kollégák is beszálltak.
A vállalkozás mértékét az a tény is érzékelteti, hogy a romániai magyar irodalomban szinte mindenki fordított. Nem tudnak olyan költőről, aki ne fordított volna.
Azért szükséges ennek a lexikonnal a létrehozása, mert olyan adatok szerepelnek benne, amelyek sehol máshol nem találhatóak meg és további kutatómunkákat is segíthet, akár más tudományterületeken belül.
Gelu Păteanu pikareszk jelensége volt a 60-as 70-es évek Bukarestjének. Nagy Sándor róla írt dolgozatát Tamás Csilla olvasta fel. Ebből kiderült, hogy fordított többek között Eötvös Józseftől, Karinthy Frigyestől, Veres Zoltántól, Bálint Tibortól, Németh Lászlótól, Kanyó Zoltántól is.
1978-ban a Szekuritáté mondvacsinált indokkal, drogkereskedés vádjával meghurcolta, feleségét börtönbe is zárták. Az UNESCO segítségével sikerült tisztára mosnia magát. Mivel a Szekuritáté folyamatosan megakadályozza verseinek kiadatását, lassan kezdett kiszorulni a román irodalmi életből. Dolgozott Bukarestben, Kolozsváron majd Székelyföldön. Az 1980-as évektől javarészt csak magyarul írt. Tíz évig élt Székelyföldön, majd a rendszerváltás után rengeteg fenyegetést kapott, többek között rálőttek az autójára is, így telepedett át Magyarországra – derült ki az eseményen, melyen Cseke Péter irodalomtörténész, eszmetörténész, sajtótörténész, újságíró, költő, szociográfus és egyetemi tanár személyes visszaemlékezésével zárult a kerekasztal.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!