2009. június 18., 10:142009. június 18., 10:14
Szóláth Tibor arra is kitért, hogy ezt a meglévő kapcsolatot szeretnék bővíteni és színesíteni különféle közös programokkal, olyanokkal, amelyek hatással lennének mindkét megye legkisebb településeire is. Mint elmondta, Hajdú-Bihar megyének már van egy testvérmegyei kapcsolata Bihar megyével, azonban becsületbeli kötelességüknek tartják a rossz emlékű 2004. december 5-i népszavazás után egy olyan megyével is élő kapcsolatot kialakítani, ahol többségben magyarok élnek. „A már létező kulturális, sport- és tanügyi intézmények közötti kapcsolatok határozták meg, hogy a két megye önkormányzatai is szorosabbra fűzzék a kötelékeket” – szögezte le Sófalvi László, a Hargita Megyei Tanács alelnöke arra is kitérve, hogy a két megye közötti tájbeli különbözőségekből fakadó turisztikai lehetőségeket is ki szeretnék aknázni. De szélesíteni kívánják az együttműködési lehetőségeket a két megye hagyományos termelői, gazdái, hagyományőrző szervezetei, iskolái és különféle kulturális intézményei között is.
„Debrecenben korábban már tárgyaltunk, számba vettük a két megye kulturális, szociális és gazdasági adottságait” – magyarázta Kassay Péter, a gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ vezetője, majd ismertette a konkrét terveket is. Többek között már idén megszerveznek egy kulturális kiállítást, amelynek keretében Hargita megyei művészek mutatkoznának be Hajdú-Bihar megyében, illetve december 5-én Hargita megyében tervez kiállítást a magyarországi megye. Az alkotóközpont vezetője elmondta, néptánccsoportok, színházak, kézművesek, hagyományőrző szervezetek, képzőművészek, írók és költők bemutatását tervezik a hajdúsági megyében. Ugyanakkor cseretáborokat szerveznek a 17 hajdúsági képzőművészeti tábor, illetve a Hargita megyei képzőművészeti tábor alkotói számára. Ez a kapcsolat egy pályázattal bővülne, melynek három-három képzőművész nyertese bemutatkozhatna a testvérmegyében. Ezenkívül diákoknak kívánnak cseretáborozást szervezni: első lépésben a Gyergyói-medence településeinek éltanulóit vinnék hajdúsági táborozásra, illetve hajdúságiakat látnának vendégül a szárhegyi alkotóközpontban. Családok közötti kölcsönös látogatásokat is támogatna a két megye önkormányzata, elsősorban a fogyatékkal élőkét.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.