2009. június 18., 10:142009. június 18., 10:14
Szóláth Tibor arra is kitért, hogy ezt a meglévő kapcsolatot szeretnék bővíteni és színesíteni különféle közös programokkal, olyanokkal, amelyek hatással lennének mindkét megye legkisebb településeire is. Mint elmondta, Hajdú-Bihar megyének már van egy testvérmegyei kapcsolata Bihar megyével, azonban becsületbeli kötelességüknek tartják a rossz emlékű 2004. december 5-i népszavazás után egy olyan megyével is élő kapcsolatot kialakítani, ahol többségben magyarok élnek. „A már létező kulturális, sport- és tanügyi intézmények közötti kapcsolatok határozták meg, hogy a két megye önkormányzatai is szorosabbra fűzzék a kötelékeket” – szögezte le Sófalvi László, a Hargita Megyei Tanács alelnöke arra is kitérve, hogy a két megye közötti tájbeli különbözőségekből fakadó turisztikai lehetőségeket is ki szeretnék aknázni. De szélesíteni kívánják az együttműködési lehetőségeket a két megye hagyományos termelői, gazdái, hagyományőrző szervezetei, iskolái és különféle kulturális intézményei között is.
„Debrecenben korábban már tárgyaltunk, számba vettük a két megye kulturális, szociális és gazdasági adottságait” – magyarázta Kassay Péter, a gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ vezetője, majd ismertette a konkrét terveket is. Többek között már idén megszerveznek egy kulturális kiállítást, amelynek keretében Hargita megyei művészek mutatkoznának be Hajdú-Bihar megyében, illetve december 5-én Hargita megyében tervez kiállítást a magyarországi megye. Az alkotóközpont vezetője elmondta, néptánccsoportok, színházak, kézművesek, hagyományőrző szervezetek, képzőművészek, írók és költők bemutatását tervezik a hajdúsági megyében. Ugyanakkor cseretáborokat szerveznek a 17 hajdúsági képzőművészeti tábor, illetve a Hargita megyei képzőművészeti tábor alkotói számára. Ez a kapcsolat egy pályázattal bővülne, melynek három-három képzőművész nyertese bemutatkozhatna a testvérmegyében. Ezenkívül diákoknak kívánnak cseretáborozást szervezni: első lépésben a Gyergyói-medence településeinek éltanulóit vinnék hajdúsági táborozásra, illetve hajdúságiakat látnának vendégül a szárhegyi alkotóközpontban. Családok közötti kölcsönös látogatásokat is támogatna a két megye önkormányzata, elsősorban a fogyatékkal élőkét.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.