Elek Judit: „azért lettem filmrendező, hogy el tudjam mondani azt, amit látok magam körül, azt, amit megéltem”
Fotó: Liszt Intézet Bukarest
A temesvári Ceau Cinema nemzetközi filmfesztivál életműdíjjal tiszteleg Elek Judit magyarországi filmrendező, forgatókönyvíró előtt.
2024. július 06., 14:542024. július 06., 14:54
A július 17–21. között rendezendő fesztivál keretében levetítik Elek Judit három filmjét, amelyek a Nemzeti Filmintézet – Magyar Filmarchívum digitalizációs programjában kerültek felújításra – közölte a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest. Az intézet 2024-ben is folytatja a klasszikus magyar filmek restaurált változatainak bemutatását.
Sziget a Szárazföldön (1969), Majd holnap (1980) és Mária-nap (1984), mely filmek július 17-21. között a temesvári Ceau Cinema nemzetközi filmfesztivál programjába is bekerültek.
A Magyar Filmarchívum digitalizációs programjában folyamatosan kerülnek felújításra a magyar filmörökség gyöngyszemei. Ezen restaurált filmalkotások közül rendszeresen mutatnak be a Bukaresti Magyar Filmhéten, mely vetítésekkel a Magyar Filmarchívum munkáját szeretnék kiemelni. 2022-ben elindítottak egy felújított klasszikus magyar filmek sorozatot rendezői retrospektív vetítések formájában.
Fényes szelek (1969), Még kér a nép (1972) és Szerelmem, Elektra (1974) , majd 2023-ban Szabó István kultikus trilógiáját: Mephisto (1981), Redl ezredes (1985) és Hanussen (1988) ugyancsak a román fővárosban és Temesváron.
Elek Judit (sz. 1937, Budapest) Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró 1956–1961 között a budapesti Filmművészeti Főiskolán, Máriássy Félix vezette rendezői osztályban tanult. Pályáját játékfilmek asszisztenseként, dramaturgjaként és híradórendezőként kezdte, majd rendezőként készített egyaránt dokumentum- és játékfilmeket is.
a Kritikusok hete szekcióban. Az 1970-es években sikeres dokumentumfilmeket készített (Isten mezején, 1973; Egyszerű történet, 1975). Az 1980-as évektől kezdve történelmi filmeket rendezett (Vizsgálat Martinovics Ignác szászvári apát és társainak ügyében, 1980; Tutajosok, 1989). A Mária-nap (1984) című filmjének 1984-ben a Cannes-i filmfesztiválon volt a bemutatója az Un certain régard szekcióban. Az 1990-es években zsidó témájú filmeket forgatott (Mondani a mondhatatlant – Elie Wiesel üzenete, 1995; Egy szabad ember – Fisch Ernő élete, 1996; Visszatérés, 2011). Tabutörő dokumentum és játékfilmjeiben mély együttérzéssel és nagy szenvedéllyel ábrázolja az emberi kapcsolatokat, az érzékeny társadalmi vagy történelmi témákat.
Elek Judit: „továbbá azért csinálok filmet, mert szükségem van rá, hogy szeressenek”
Fotó: Liszt Intézet Bukarest
Az NFI Filmarchívum a rendezőnő 85. születésnapja alkalmából felújította az életmű fontos darabjait. Ezekből 2023-ban a cannes-i filmfesztiválon vetítették a 4K-ban restaurált Sziget a szárazföldön című filmjét a Cannes Classics szekcióban, ezt megelőzően pedig 2023 januárjában a rotterdami nemzetközi filmfesztiválon az addig restaurált összes filmjéből (18 film) retrospektív vetítést szerveztek, majd 2024 márciusában a francia filmarchívum, a párizsi Cinematéque française-ben vetítették hat restaurált filmjét. 2022-ben a New York-i MoMA Nemzetközi Filmfesztivál beharangozójaként vetítették a Sziget a szárazföldön című filmjét a New York-i Modern Művészetek Múzeumban (MoMA).
1986-ban a francia Művészeti és Irodalmi Érdemrend lovagi fokozatával tüntették ki. Munkásságát 1987-ben Balázs Béla-díjjal ismerték el, 2006-ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét. 2008-ban Kossuth-díjjal tüntették ki „az elesettek és kirekesztettek sorsa iránti aggodalmat és mélységes humanizmust tükröző sokoldalú művészi munkássága elismeréseként”. 2009-ben a Magyar Mozgókép Mestere címben részesült. 2018-ban a Magyar Újságírók Országos Szövetsége film-és tévékritikusi szakosztályának életműdíjával tüntették ki.
Elek Judit így vall munkásságáról, filmjeiről:
ahol mindig más a hatalom, mint amit igazságosnak és jónak szeretnének az emberek, de belenyugszanak, mert úgy hiszik, hogy ez a világ rendje. Én meg, mint egy női Don Quijote, harcolok a szélmalommal, nem nyugszom bele, és remélem, így is fogok meghalni. Talán csak még egy motivációs tényezőt tennék hozzá ehhez: azt tapasztalom hatvan év munkája után, hogy a legrégebbi filmem is él és hat az emberekre, ha van alkalmuk, hogy megnézzék. Továbbá azért csinálok filmet, mert szükségem van rá, hogy szeressenek; és a filmjeimmel talán el tudom érni, hogy olyan emberek is szeressenek, akik sohase találkoztak velem személyesen.”
Életműdíjat kapott Bocsárdi László rendező, Tompa Gábor pedig a kolozsvári Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivál szervezéséért vehetett át elismerést a hétfő esti UNITER-gálán, amelyet Temesváron tartottak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Halálának 128. évfordulóján, csütörtök délután Erzsébet királyné és Magyarország kapcsolatát bemutató vándorkiállítás nyílt meg Aradon. A megnyitón Sissi egykori aradi emlékjeleiről is szó esett.
Az iskolapadok világát idéző gyerekmusicallal csenget be az új évadra a Kolozsvári Magyar Opera. Az évad terveiről, a szűkös anyagi mozgástérről, az opera gyermekkórusának 10. évfordulójára született darabról évadnyitó sajtótájékoztatón számoltak be.
Székely Csaba magyar–román együttéléséről készült MaRó című szatíráját viszi színre Nagyváradon a Körös-parti város magyar és román társulata. A bemutatót október 17-én és 18-án tartják.
Négy jelölt közül egyedüli erdélyiként versenyez a Kaszás Attila-díjért Bartha Boróka, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház művésze, akire szeptember 15-ig szavazhat a közönség.
Emlékünnepre készülnek Koltón a Teleki-kastélyban, ahol egykor Petőfi Sándor és Szendrey Júlia töltötte mézesheteit. Miért nevezték „vad” grófnak Teleki Sándort, miként barátkozott össze az arisztokráciát megvető Petőfivel?
Nagyváradon másodszor rendezik meg szeptember 4. és 6. között a Zsidó Kulturális Napokat. A rendezvény kapcsán Rézműves Róberttel, a Nagyváradi Zsidó Hitközség kántorával és előimádkozójával beszélgettünk.
A roma kultúra ihlette alkotásokat sorakoztat fel a RROMA Film Festival, amelyet szeptember 4. és 6. között szerveznek meg Brassóban és a Brassó megyei Ágostonfalván.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!