
Fotó: A szerző felvétele
2010. július 05., 10:162010. július 05., 10:16
Hágó Attila-Nándor, a múzeum részlegvezetője lapunk kérdésére elmondta, az egy hete megnyitott kiállítás az egykori Ecsedi-láp történelmi vonatkozásait a legrégebbi koroktól a 20. századig tárja a kíváncsi látogatók elé. „Kifejezetten örülünk, hogy a tavasszal új épületbe költözött múzeum első tárlata a vidékre ennyire jellemző tematikájú. A megújult kiállítótermek idei állandó kiállítása ez a tárlat lesz” – mondta lapunknak a régész. A kiállítás az Ecsedi-láp egykori természeti környezetét, az itt feltárt történelem előtti kultúrákat, valamint a láp egykori lakóinak hagyományos foglalkozásait mutatja be. Mint arról korábban már tudósítottunk, a nagykárolyi városi múzeumnak a Károlyi-kastélyból annak felújítási munkálatai miatt az egykori 4-es számú általános iskolába kellett költöznie. Az új székhely lelakott termei a kiállítás előtt teljesen megújultak, a falak és a nyílászárók új festést kaptak, új, oldalról megvilágított tárolókat helyeztek el bennük. A láptárlat anyaga a múzeum gyűjteményéből, egy egykori Illyés Közalapítvány által finanszírozott környékbeli gyűjtésből, illetve a megyei múzeum által kölcsönzött tárgyakból áll. Az anyag összeállításában helyi történészek és természettudósok, illetve szatmári néprajzkutatók működtek közre.
Szőcs Péter, a Szatmár Megyei Múzeum igazgatóhelyettese a Krónikának kifejtette, a tárlat a Magyarország–Románia 2007–2013, Határon Átívelő Együttműködési Pogram keretében megvalósuló Patrimonium – A közös kulturális örökség határon átívelő hasznosítása című pályázat révén jöhetett létre Nagykárolyban. „A mintegy 200 ezer euró összértékű, egy éven át tartó program jóvoltából a nyíregyházi múzeummal 2 közös konferenciát és 2 kiállítást sikerül megvalósítani, ugyanakkor 7 kiadvány megjelenését is ebből a pénzből finanszíroztunk. A Szatmár Megyei Múzeum és a nyíregyházi Józsa András Múzeum közös munkája révén Nagykárolyban a láp témakörében nyílt kiállítás, a projekt magyarországi partnerénél pedig ősszel 1918 témájú tárlatot állítanak össze” – részletezte a múzeumvezető, aki szerint a pályázat segítségével a már meglévő 8 után újabb 2 Szatmár megyei települést bemutató túravezető füzet jelenik majd meg, illetve 20 műemlék épületről készítenek leporellót. A projekt keretében megvalósított tárlatokról, kiadványokról a szervezők közös honlapon is beszámolnak, illetve a napokban kezdték el azt a topográfiai felmérést, amely segítségével pontosan behatárolják majd a partiumi megye területén lévő régészeti lelőhelyeket. Ezt a munkát számos légi fotóval egészítik ki, a régészeti felmérések mellett pedig néprajzi kutatások is kezdődnek. A nagykárolyi kiállítás a hét minden napján látogatható.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.