
Fotó: Biró István
2007. július 20., 00:002007. július 20., 00:00
Az újoncok a bőség zavarával küszködnek, hiszen nagyon sok tábor közül lehet válogatni, a haladó néptánctábor-látogatók pedig általában ugyanoda térnek vissza minden évben, illetve benéznek több helyre is. Az erdélyi tánctáborokban talán több az erdélyi vándor, mármint aki csak néhány napot tölt egy-egy helyen. Ismerősebb a terep számukra, és sokukat már nem is a táborban megtanulható táncok vonzzák, hanem az esti bulik, a társaság, amellyel minden nagyobb táncházas eseményen össze lehet találkozni. Talán ezért tűnhet első pillantásra úgy, hogy a legtöbb táborban – legalábbis a napközbeni tevékenységeken – inkább csak külföldiek vannak. Zömükben magyarországiak, de Európa más országának lakói, sőt tengerentúliak is szép számmal érkeznek nyaranta Erdély különböző településeire. Nemcsak táncot tanulni, hiszen a kínálatban mindig szerepel az énektanulás is, és csaknem mindenütt van hangszeres oktatás, kézműves-foglalkozás. A programot néprajzi tárgyú előadások, valamint a településhez kötődő jellegzetességek bemutatása egészíti ki. A legidősebb és egyben a legnagyobb létszámmal működő tábor a kalotaszentkirályi, ahová nyugat-európaiak is rendszeresen visszajárnak, és amelynek legnagyobb érdeme, hogy több mint száz helybeli, környékbeli gyereknek biztosítanak ingyenes oktatást a szervezők. Régi tábor a válaszúti „nagytábor” is, itt is évente több százan fordulnak meg, valamint a gyimesi, amelyet 1992-ben rendeztek meg először a Hargita együttes munkatársai és barátaik, azonban a helyi önkormányzattal kialakult nézeteltérések miatt 1999–2004 között a magyarországi Sára Ferenc irányította a rendezvényt. 2005-től újra a tábor kezdeményezői szervezik a tábort, és csak innen „számolnak tovább”, így a címben csak a XI-es szám szerepel.
A több száz fővel működő táborokénál családiasabb hangulatot ígérnek a kisebbek, így a vasárnap kezdődő, a szó szoros értelmében „családi” tábor a mezőségi Válaszúton. A Kallós Zoltán Alapítvány táborába szülőket és gyermekeket várnak, nemcsak táncot tanulni, hanem többféle kézművességet is – többek közt agyagozást, szövést, fafaragást, gyöngyfűzést. Németh Ildikó szervező szerint az egyhetes rendezvény valószínűleg már jövőre kibővül, akkorra sikerül több munkahelyszínt kialakítani a kézműves-foglalkozások oktatásához. A szálláshelyek tekintetében már most sokkal jobbak a körülmények, hiszen márciusban avatták fel a Kallós-kúria udvarán a szórványkollégium új épületét. Vasárnap kezdődik a háromszéki Kommandó cigányfolklór-tábora is, a Háromszék Táncegyüttes szervezésében. Az „égig érő tábortűzről” és a fergeteges bulikról elhíresült tábor visszatérő vendége Papp István Gázsa és zenekara. Ezen a napon kezdődik a magyarlapádi tánctábor, a Fehér megyei faluban immár három generációval képviselteti magát a nyolcvanas évektől zenélő Pirospántlikás zenekar, és ahol a Küküllőmente magyar, román és cigány táncaival egyaránt megismerkedhetnek a látogatók – illetve ahol olyan érdekes nevű népi játékokat lehet megtanulni, mint a gulya, a picke és a kamfer. Egzotikus kiegészítő programokkal kecsegtet az egy nappal korábban, szombaton kezdődő szépkenyerűszentmártoni tábor, a mezőségi falu vendégei lovagolni is tanulhatnak, és a sajtkészítést is kipróbálhatják. A jövő hét végi záróünnepséget a falunapok keretében tartják, helybeli és környékbeli hagyományőrzők és tánccsoportok részvételével. A táncházas évadot is egyébként minden évben faluünnep zárta, azonban a széki tánctábor utolsó napja ezúttal nem esik egybe a község legnagyobb ünnepével, a Bertalan-nappal. n
Ajánló minden hétre
Július 21–30.:
Ifjúsági és felnőtt-tábor, Szépkenyerűszentmárton – mezőségi táncok
Július 22–29.:
X. Maros, Kis-Küküllő Menti Népzene és Néptánctábor, Magyarlapád – magyarlapádi, magyarózdi, kis-küküllő-menti magyar, román, cigány táncok
IX. Cigányfolklór-tábor, Kommandó – őrkői és szászcsávási táncok
Kézműves-, népzene- és néptánctábor családok számára, Válaszút – mezőségi táncok
Július 29–augusztus 5.:
XI. Vajdaszentiványi tánc- és zenei tábor – vajdaszentiványi, marossárpataki, mezőpaniti, mezőmadarasi, körtefái táncok
XI. Lábad ide, ne oda – szatmári néptánctábor, Mezőpetri – szatmári és szilágysági táncok
Külsőrekecsini faluhét – moldvai csángó táncok
XVII. Nemzetközi kalotaszegi népzene- és néptánctábor, Kalotaszentkirály – kalotaszegi táncok
Július 30–augusztus 4.:
Margittai tábor – dél-alföldi táncok
Augusztus 5–12.:
XVI. Nemzetközi mezőségi népzene- és néptánctábor felnőttek számára, Válaszút – mezőségi táncok, népdalok
IV. Népzene- és Néptánctábor, Szászcsávás – vízmelléki táncok
Augusztus 6–10.:
Széki gyermeknéptánctábor – széki táncok
Augusztus 7–11.:
II. Búzai tábor – mezőségi táncok
Augusztus 13–18.:
VIII. Széki Napok – széki és ördöngösfüzesi táncok
Élesdi tábor – gyimesi táncok
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.