
A bemutató rendhagyó eseménynek számít az opera, a színház és az igazgatók életében egyaránt
Fotó: Kolozsvári Magyar Opera
Bemutatóra készül az Kolozsvári Magyar Opera: Maurice Ravel Pásztoróra (L’Heure espagnole), illetve A gyermek és a varázslat (L’Enfant et les Sortiléges) című művét Tompa Gábor, a kincses városbeli magyar színház igazgatója állítja színpadra. Az előadás premierjét december 27-én láthatja a közönség – jelentették be az alkotók.
2018. december 19., 18:442018. december 19., 18:44
2018. december 19., 18:522018. december 19., 18:52
Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója rendezi a kincses városbeli magyar operában azt az előadást, amely Maurice Ravel két egyfelvonásos műve alapján készül.
A szerdai sajtótájékoztatón elhangzott, rendhagyó eseménynek számít a bemutató az opera, a színház és az igazgatók életében egyaránt, ugyanis harminc éve dolgoznak egymás mellett, de most először közösen. Tompa Gábor úgy fogalmazott, biztosabb a hosszú együttélés utáni házasság, mint a hirtelen házasság és válás. „Nagy kihívás volt számomra ez az előadás” – mondta a rendező. ,,A két egyfelvonásos, a Pásztoróra és A gyermek és a varázslat műfajilag is közel állnak hozzám. A Pásztoróra gyakorlatilag groteszk vaudeville (a francia vígopera előzménye), miközben sok az önéletrajzi elem is benne, míg A gyermek és a varázslat egyfajta szürrealista látomás. Úgy próbáltam összefogni a két operát, hogy mindkettő valahogy a gyerek látomása és álma legyen" – mutatott rá Tompa Gábor.
Selmeczi György, az előadás karmestere elmondta, Ravel a francia zenekultúra alapvetése, nem véletlenül tartják a hangszerelés legnagyobb mesterének, ő valóban szinte ínyenc módra merül el a hangszín-változatosság halmozásában. „Ravel valóságos geométer, a szerkezeti szimmetria megszállottja"– mondta Selmeczi, hozzátéve, hogy az alkotó munka ideális volt.
– fogalmazott a karmester, aki kiemelte a a pályakezdő és tapasztalt színészek összjátékát, Peti Tamás Ottó és Hary Judit koprodukcióját, amely a többi színész közös játékához hasonlóan mobilizáló erővel bír, ugyanakkor a munka bensőséges hangulata kihat az egész társulatra.
Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója az év utolsó sajtótájékoztatóján elmondta, a nagyközönség hozzászokhatott már az év végi „opera csemegékhez”, de újdonságnak számít, hogy Tompa Gábor rendezésének köszönhetően, valamint a rég nem látott anyagi finanszírozás segítéségével – amelyet a Bethlen Gábor Alaptól kaptak – a színészek már az első perctől használhatták a díszletet. A premiert követő előadást 2019. január 5.én, majd február 21.-én láthatja a közönség. Az előadásra jegyek vásárolhatók az intézmény jegypénztárában és az eventbook.ro honlapon.
Tőkés Hunor
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
szóljon hozzá!