
Fotó: A szerző felvétele
2009. március 23., 09:502009. március 23., 09:50
Fleisz János váradi történész, önkormányzati képviselő mondott rövid köszöntőbeszédet az ünnepi alkalmon. Elmondta: a könyvnyomtatás a modern kor legnagyobb vívmányai közé tartozik, és mai napig nem veszített fontosságából. Nem kis dolog főleg magyar könyveket forgalmazó cégként két éve fennmaradni a váradi piacon – hangsúlyozta. Ő maga úgy véli, a váradiak szeretik a könyveket, és az olvasás befolyása még mindig nagyon nagy, ezért nem fél attól, hogy el fog tűnni a nyomtatott szó varázsa.
A Hobby Libri nyitásakor azt a célt tűzték ki maguk elé az üzlet vezetői, hogy a váradi közönség igényeit felmérjék, és lehetőség szerint megfeleljenek azoknak. Természetesen ez nem megy egyik napról a másikra, tudtuk meg Konglovits Enikő üzletvezetőtől, de odafigyeléssel és sok-sok kísérletezéssel mára elérték azt, hogy tudják, mit olvas a váradi közönség.
„Kiismertük az ízlésüket” – mondta Konglovits Enikő, hiszen a magyar könyvkiadók kínálata nagyon nagy, naponta átlagosan közel száz könyv jelenik meg a piacon, ám most már 70–80 ezer kötetből is ki tudják válogatni azt, ami az itteni közönségnek tetszik.
A Hobby Libriről minden idejáró tudja, hogy emberközeli, szinte könyvtárszerűen baráti könyvesbolt. Az elárusítók lassanként azt is megtanulták, melyik kötetet melyik olvasó fogja hazavinni. A születésnapon résztvevők többsége olvasóból lett ismerős: olyan emberek, s az általános trend ellenére főként fiatalok, akiknek a könyvesbolt kedves hely, nem a pénzköltés vagy a szigorúan vett „kulturálódás” helyszíne. A törzsközönség egy részét diákok és pedagógusok teszik ki, akik nemcsak könyvekért, hanem különféle kézműves-felszerelésekért is be-betérnek – hiszen egyben hobbiboltként is működik az üzlet.
Igen népszerű tulajdonsága a boltnak az olvasók körében, hogy rendelni is lehet a könyveket. „Jó érzés, ha be tudjuk szerezni az olvasónak a hőn áhított könyvet” – vallja Konglovits Enikő. Mivel az üzletben van internetkapcsolat, azonnal utána tudnak nézni, hogy egy-egy kötet épp megrendelhető-e valamelyik kiadónál.
Enikő és kolléganői bizakodón látják a jövőt, bár tisztában vannak vele, hogy nem könnyű fennmaradni. „Az utcában az összes többi hasonló bolt bezárt” – mesélte az üzletvezető, de hozzátette: ha a váradiak biztatják és támogatják őket, „talán nem a Hobby Libri lesz a következő, aki feladni kényszerül.”
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.