Fotó: A szerző felvétele
2009. március 23., 09:502009. március 23., 09:50
Fleisz János váradi történész, önkormányzati képviselő mondott rövid köszöntőbeszédet az ünnepi alkalmon. Elmondta: a könyvnyomtatás a modern kor legnagyobb vívmányai közé tartozik, és mai napig nem veszített fontosságából. Nem kis dolog főleg magyar könyveket forgalmazó cégként két éve fennmaradni a váradi piacon – hangsúlyozta. Ő maga úgy véli, a váradiak szeretik a könyveket, és az olvasás befolyása még mindig nagyon nagy, ezért nem fél attól, hogy el fog tűnni a nyomtatott szó varázsa.
A Hobby Libri nyitásakor azt a célt tűzték ki maguk elé az üzlet vezetői, hogy a váradi közönség igényeit felmérjék, és lehetőség szerint megfeleljenek azoknak. Természetesen ez nem megy egyik napról a másikra, tudtuk meg Konglovits Enikő üzletvezetőtől, de odafigyeléssel és sok-sok kísérletezéssel mára elérték azt, hogy tudják, mit olvas a váradi közönség.
„Kiismertük az ízlésüket” – mondta Konglovits Enikő, hiszen a magyar könyvkiadók kínálata nagyon nagy, naponta átlagosan közel száz könyv jelenik meg a piacon, ám most már 70–80 ezer kötetből is ki tudják válogatni azt, ami az itteni közönségnek tetszik.
A Hobby Libriről minden idejáró tudja, hogy emberközeli, szinte könyvtárszerűen baráti könyvesbolt. Az elárusítók lassanként azt is megtanulták, melyik kötetet melyik olvasó fogja hazavinni. A születésnapon résztvevők többsége olvasóból lett ismerős: olyan emberek, s az általános trend ellenére főként fiatalok, akiknek a könyvesbolt kedves hely, nem a pénzköltés vagy a szigorúan vett „kulturálódás” helyszíne. A törzsközönség egy részét diákok és pedagógusok teszik ki, akik nemcsak könyvekért, hanem különféle kézműves-felszerelésekért is be-betérnek – hiszen egyben hobbiboltként is működik az üzlet.
Igen népszerű tulajdonsága a boltnak az olvasók körében, hogy rendelni is lehet a könyveket. „Jó érzés, ha be tudjuk szerezni az olvasónak a hőn áhított könyvet” – vallja Konglovits Enikő. Mivel az üzletben van internetkapcsolat, azonnal utána tudnak nézni, hogy egy-egy kötet épp megrendelhető-e valamelyik kiadónál.
Enikő és kolléganői bizakodón látják a jövőt, bár tisztában vannak vele, hogy nem könnyű fennmaradni. „Az utcában az összes többi hasonló bolt bezárt” – mesélte az üzletvezető, de hozzátette: ha a váradiak biztatják és támogatják őket, „talán nem a Hobby Libri lesz a következő, aki feladni kényszerül.”
Demeter János barokk zenével társított természetfotóit bemutató tárlata nyitja az őszi kiállításszezont kedden a Liszt Intézet bukaresti központjában. A kiállítás október 10-ig látogatható.
Tízéves lett idén szeptemberben a Kolozsvári Állami Magyar Színház ESziK vagy isszák? című edukatív programja, az évforduló alkalmából háromnapos eseménysorozatot szerveznek a hétvégén.
Megállapodást írt alá az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány: kutatói program keretében feltárják a II. világháborút követő évtizedek erdélyi magyar irodalmi és kulturális élet történeti hátterét.
Nagy Pál (1929 – 1979) erdélyi festő, grafikus, művészeti író és pedagógus munkássága előtt tiszteleg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ soron következő tárlata.
A Jaful secolului (Az évszázad rablása) című alkotást nevezte Románia a 2026-os Oscar-díjra. A film – amely számos rangos fesztiváldíjat nyert már – egy valódi műkincslopás drámáján keresztül vizsgálja a Kelet és Nyugat közötti bonyolult viszonyokat.
Negyedik alkalommal szervezi meg a BukFeszt színházi fesztivált a Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) a román fővárosban.
Őszi mozis csemege várja a filmrajongókat a Bánságban és a Partiumban szeptemberben. A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) két városban Temesváron és Nagyváradon is igazi különlegességekkel készül.
Puccini két egyfelvonásos darabját, A köpeny, valamint a Gianni Schicchi című műveket mutatja be egyazon produkció keretében a Kolozsvári Magyar Opera szeptember 18-án.
Erdélyi turnén lép fel József Attila-estjével Vecsei H. Miklós színművész október végén.
Öt friss magyar nagyjátékfilmet vetít romániai premierként az október 1. és 5. között zajló Filmtettfeszt filmfesztivál, amely további hat, az elmúlt egy-két évben készült egészestés fikciós alkotással várja a közönséget több mint 15 helyszínen.