
A híres Sirály című darabot mutatja be a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata Keresztes Attila színrevitelében. A rendező szerint Csehov darabja őszintén és megkapóan beszél nemcsak a színházi emberekről, de általában az alkotókról.
2015. november 18., 13:132015. november 18., 13:13
Csehov Sirály című darabjának bemutatójára készül a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata péntek este fél 8-tól Keresztes Attila művészeti vezető rendezésében.
A darabválasztásról Keresztes Attila a keddi sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy ez az a darab, amely „közel áll hozzánk, tud beszélni rólunk, nemcsak a színházi emberekről, de minden alkotó emberről”. A darab egyébként 1898-ban az első bemutatója volt a híres moszkvai Művész Színháznak. Az előadást nagyszínpadon stúdiókörülmények között játssza a társulat. A rendező szerint így a néző is része lesz az alkotásnak, nem a kényelmes nézőtérről figyeli, hogy mi történik a színpadon, hanem jelen lesz az alkotótérben.
Keresztes Attila elmondta, hogy a produkció a legegyszerűbb formában beszél az életünkről, leplezetlenül, szinte próbaruhában, minimális díszletek között játszanak a színészek, így próbálják elmondani a lényeget a hiábavaló életről és az alkotásról, festészetről, színházról, zenéről. „Olyan szép, őszinte vallomást írt Csehov a színházról, hogy az ma is érvényes” – hívta fel a figyelmet a rendező a több mint százéves darab lényegére.
Keresztes szerint Csehov darabjainak visszatérő helyszíne, a vidéki udvarház és a távoli nagyváros ezúttal az alkotásnak létjogosultságot, értelmet adó vagy azt ellehetetlenítő, értelmetlenné tevő környezetté alakul, ahol a legfőbb kérdés az alkotó tehetsége és tehetetlensége közötti megfoghatatlan határ.
A szereposztásról a rendező elmondta, a nyugalmazott Makra Lajos a produkció kedvéért viszszatér a színpadra, és nagyszerű az együttműködése a fiatal kollégáival. Újból a marosvásárhelyi színpadon láthatja a közönség Bíró József kolozsvári színművészt is, akivel Keresztes Attila sokat dolgozott együtt, a marosvásárhelyi közönség legutóbb Moliere Tartuffe-jében láthatta.
A Tompa Miklós Társulat művészeti vezetője ez alkalommal a megszokott csapatával dolgozik: a díszlet Fodor Viola munkája, a jelmezeket Bianca Imelda Jeremias tervezte, a zenét Boros Csaba jegyzi, a rendezőasszisztens Keresztes Franciska. Az előadás szombaton este fél 8-tól is megtekinthető a nagyszínpadon.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
szóljon hozzá!