Fotó: Biró István
2010. december 09., 09:212010. december 09., 09:21
Hozzáfűzte: a színház az egyedüli olyan helyszín, ahol a közösségi élmény még létezik. A Franciaországban dolgozó Nagy József a közönség soraiból érkező kérdésekre válaszolva elmondta: a színházi alkotás folyamatában, minden egyes mozdulatot táncként kezel. „Nincs idő eljutni az ideális, letisztult játékmódig, de legalább törekedni kell rá” – szögezte le.
A beszélgetést moderáló Tompa Gábor, a Kolozsvári Állmi Magyar Színház igazgatója a Woyzeck kedd esti előadását nagyon precíz, letisztult, eredeti előadásnak nevezte. Tompa értékelésére Nagy József elmondta: egyes mozdulatokat a végtelenségig lehet csiszolni, de mindig akad valami javítanivaló. „Egyfajta eredetiségre törekszem a kezdetektől fogva. Hogy hogyan lesz valami eredeti? Nagyon sokat kell töprengeni, amíg rájössz, mire vagy érzékeny. Én a világot mint zenét érzékelem. A zenei érzékenység eredményezi azt az attitűdöt, amely a gondolkodásomra és a mozgásra is kihat” – mesélte kolozsvári közönségének Nagy József.
Ami a Woyzeck című előadás elkészítését illeti, a színész-rendező elmondta: már a kezdetnél tisztában volt vele, hogy szöveget nem használnak, a játékot pedig vásári bábjátékként képzelték el, a kellékeket az ócskapiacon vásárolták meg. A Franciaországban élő művész elárulta, a Woyzecknél a porszemből indult ki, ezt nagyította központi motívummá. „A próbák valójában arról szóltak, hogyan csináljunk színházat” – avatott be a kulisszatitkokba Nagy József.
Visky András, a kolozsvári színház művészeti igazgatója a rendezés személyes hátteréről, vagy ahogy ő fogalmazott, az előadás „magánmitológiai” hátteréről kérdezte Nagy Józsefet annak kapcsán, hogy felfedezte Woyzeck figurájában Nagy József egykori ismerőse, Dusi, a magyarkanizsai borbély mozdulatait. „Abszolút becketti figura volt – számolt be az ihletforrásként is szolgáló borbély életéről Nagy József – aki fiatalkorában dolgozott, majd szerelmi bánatában megzavarodott, munkahelyét is elvesztette, egyik-másik megnyilatkozásával azonban megragadta a létezés lényegét. A téren álló embereket szemlélve például így szólt: »Mi itt állunk, azok meg ott.«”
A vajdasági származású színész-rendező ugyanakkor beszámolt másik meghatározó élményéről is, a titói boszniai néphadseregben eltöltött sorkatonai szolgálatáról. Mint mondta, a kiképzést nem fizikailag, hanem szellemileg volt nehéz kibírni, erre két önvédelmi stratégiát dolgozott ki. Irodalmi könyveket hordozott magánál – ez volt az első – de mivel ez tilos volt, kis papírlapokra írta ki az írásokat, és a bal zsebében tartotta. Később ezt a jegyzetelős munkamódszert rendezőként is megtartotta. Második túlélési stratégiája pedig egy üres gyufásdoboz volt, amelyen keresztül nézve eljátszotta, hogy filmeket készít, az így leforgatott filmeket pedig a fejében tárolta. Később munkája során ezt a módszert is jól hasznosította.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
Látogatottsági adatok