
Fotó: Archív
2010. október 12., 10:062010. október 12., 10:06
A szervezők közlése szerint az elmúlt 12 hónapban megjelent több száz könyv közül a 7 tagú zsűri 31 művet elemzett részletesen. A 31 műből végül a zsűritagok kiválasztották a 7 legjobbnak ítélt alkotást. Emellett minden zsűritag értékelt még 4-4 könyvet, 1-től 4-ig pontozva azokat. Az így kapott segédpontok összeadásával válaszották ki a 3 díjra javasolt művet.
Mint azt az indoklásban kiemelték, a Szentek hárfája mellett szólt a sokrétegű nyelvi igényesség, a cselekmény jól bonyolított szerkezete, amely élvezhető olvasmányként egységbe tudta kovácsolni a valóságos és a regényes elemeket, a különböző korok szociografikus leírását egy rejtélyes gyilkosság nyomozásával és művelődéstörténeti elemekkel.
A korábban inkább irodalomtörténészként ismert szerző – Szilasi a Szegedi Tudományegyetem bölcsészkarán régi magyar irodalmat tanít – lényegében első szépirodalmi művével talán Szerb Antalhoz vagy Umberto Ecóhoz hasonlítható. Szilasi regénye Békéscsabán játszódik (a műben Haragos, Árpádharagos néven szerepel), a cselekmény szerint 1924 karácsonyán a nagytemplomban a város szeme láttára egy érthetetlen és rendkívül teátrális gyilkosság történik.
A könyv nyomon követi a többlépcsős nyomozást, amely azonban csak „sorvezető”, bár logikája, agyafúrtsága nagyon is kielégíti a krimiolvasót. Az esetet több szemtanú többször is elmeséli azoknak a profi és amatőr detektíveknek, akik időről időre (1924 után 1928-ban, 1954–56-ban és 1989-ben) igyekeznek megfejteni a gyilkosság okát, körülményeit és értelmezni következményeit. „Regényem a »gonosz regénye«. A gonoszról szól, amely elpusztítja szereplőit, de maga is halálra van ítélve” – mondta korábban a szerző könyve szegedi bemutatóján.
Sumonyi Zoltán, a RID kuratóriumának elnöke elmondta, hogy a három díjra jelölt mű között – az eddig tapasztaltaktól eltérően – minimális különbség volt a zsűri értékelésében, ezért a meggyőző sorrend kialakítása érdekében a kuratórium tagjainak borítékolt értékelését is figyelembe kellett venniük. Örömmel tapasztaltuk, hogy ezek után sem változott az eredeti sorrend; vagyis a kurátorok titkos szavazatai megerősítették a zsűri ítéletét.
A Rotary Irodalmi Díjat a Budapest–Tabán Rotary Club alapította 2008-ban. A díj nyertese egy emlékplakettet és hárommillió forintot kap. A díj odaítéléséről kuratórium dönt felkért bírálók javaslata alapján. A kuratórium elnöke Sumonyi Zoltán költő, író, a magyar PEN Klub ügyvezető alelnöke, tagja Gömöri György Londonban élő magyar költő, a Cambridge-i Egyetem nyugalmazott filológusprofesszora és Ilia Mihály irodalomtörténész, a szegedi egyetem professzora. A zsűri tagjai irodalommal hivatásszerűen foglalkozó, nem könyvkiadóknál dolgozó szerkesztők, kritikusok. A grémium névsora titkos, a felkérés külön-külön történik, így a bírálók sem tudnak egymásról.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.