
Fotó: Archív
2010. október 12., 10:062010. október 12., 10:06
A szervezők közlése szerint az elmúlt 12 hónapban megjelent több száz könyv közül a 7 tagú zsűri 31 művet elemzett részletesen. A 31 műből végül a zsűritagok kiválasztották a 7 legjobbnak ítélt alkotást. Emellett minden zsűritag értékelt még 4-4 könyvet, 1-től 4-ig pontozva azokat. Az így kapott segédpontok összeadásával válaszották ki a 3 díjra javasolt művet.
Mint azt az indoklásban kiemelték, a Szentek hárfája mellett szólt a sokrétegű nyelvi igényesség, a cselekmény jól bonyolított szerkezete, amely élvezhető olvasmányként egységbe tudta kovácsolni a valóságos és a regényes elemeket, a különböző korok szociografikus leírását egy rejtélyes gyilkosság nyomozásával és művelődéstörténeti elemekkel.
A korábban inkább irodalomtörténészként ismert szerző – Szilasi a Szegedi Tudományegyetem bölcsészkarán régi magyar irodalmat tanít – lényegében első szépirodalmi művével talán Szerb Antalhoz vagy Umberto Ecóhoz hasonlítható. Szilasi regénye Békéscsabán játszódik (a műben Haragos, Árpádharagos néven szerepel), a cselekmény szerint 1924 karácsonyán a nagytemplomban a város szeme láttára egy érthetetlen és rendkívül teátrális gyilkosság történik.
A könyv nyomon követi a többlépcsős nyomozást, amely azonban csak „sorvezető”, bár logikája, agyafúrtsága nagyon is kielégíti a krimiolvasót. Az esetet több szemtanú többször is elmeséli azoknak a profi és amatőr detektíveknek, akik időről időre (1924 után 1928-ban, 1954–56-ban és 1989-ben) igyekeznek megfejteni a gyilkosság okát, körülményeit és értelmezni következményeit. „Regényem a »gonosz regénye«. A gonoszról szól, amely elpusztítja szereplőit, de maga is halálra van ítélve” – mondta korábban a szerző könyve szegedi bemutatóján.
Sumonyi Zoltán, a RID kuratóriumának elnöke elmondta, hogy a három díjra jelölt mű között – az eddig tapasztaltaktól eltérően – minimális különbség volt a zsűri értékelésében, ezért a meggyőző sorrend kialakítása érdekében a kuratórium tagjainak borítékolt értékelését is figyelembe kellett venniük. Örömmel tapasztaltuk, hogy ezek után sem változott az eredeti sorrend; vagyis a kurátorok titkos szavazatai megerősítették a zsűri ítéletét.
A Rotary Irodalmi Díjat a Budapest–Tabán Rotary Club alapította 2008-ban. A díj nyertese egy emlékplakettet és hárommillió forintot kap. A díj odaítéléséről kuratórium dönt felkért bírálók javaslata alapján. A kuratórium elnöke Sumonyi Zoltán költő, író, a magyar PEN Klub ügyvezető alelnöke, tagja Gömöri György Londonban élő magyar költő, a Cambridge-i Egyetem nyugalmazott filológusprofesszora és Ilia Mihály irodalomtörténész, a szegedi egyetem professzora. A zsűri tagjai irodalommal hivatásszerűen foglalkozó, nem könyvkiadóknál dolgozó szerkesztők, kritikusok. A grémium névsora titkos, a felkérés külön-külön történik, így a bírálók sem tudnak egymásról.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.