Szilágyi István novelláskötetét mutatták be a Kolozsvári Magyar Napok keretében a Bulgakov Irodalmi Kávéház teraszán. A Kossuth-díjas íróval csütörtök délután Fekete Vince költő beszélgetett Szilágyi írásművészetéről, "műhelytitkairól", pályafutásáról.
2013. augusztus 25., 16:352013. augusztus 25., 16:35
A 2009-ben megjelent Bolygó tüzek válogatás Szilágyi István eddigi megjelent novelláiból. Az író ízelítőképpen Sántha Attila költő javaslatára a Foggal és bütyökkel című novelláját olvasta fel a közönségnek.
Az író-olvasó találkozón Fekete Vince játékot kezdeményezett: felolvasott egy szót vagy fogalmat, a Helikon irodalmi folyóirat alapító főszerkesztőjének pedig asszociálnia kellett ahhoz egy másik fogalmat vagy pedig magyarázatot kellett adnia rá. Szilágyi István a pokolra azt felelte, mennyország, a szerelemre azt, hogy \"ez jó\", a tehetségre, hogy \"Isten átka\", az igazságra pedig, hogy \"erről érdemes lenne néhány könyvet írni, valahol Isten és a törvényszék között dől el\".
Egy másik játékból az derült ki, hogy Szilágyi István jobban szereti a rádiót a tévénél, szívesebben olvas könyvet, mint internetezik, és ha választania kellene Kolozsvár és Zilah között, akkor a kincses várost részesíti előnyben, ugyanis annak ellenére, hogy Zilahon nevelkedett, mégis előbbihez köti megannyi emlék.
Hogy a közönség jobban megismerhesse a Kő hull apadó kútba és az Agancsbozót íróját, a kérdezz-felelek játék tovább folytatódott. Így az is kiderült, az író szívesebben megy a hegyekbe, mint a tengerpartra, a szalonna és a flekken közül a szalonnát választja, Csontváry munkásságát többre tartja a Munkácsyénál, kedvenc prózaírója Dosztojevszkij és Németh László.
Arra a kérdésre, hogy milyen pályát választott volna, ha nem író lesz, úgy válaszolt: \"nem tudom, mert azt sem tudom, hogy most az vagyok-e\". Kérdésre válaszolva azt is elmondta, úgy szeret írni, hogy mintegy építkezik: újrakonstruálja a helyszínt, embereket. Nem a megtörtént eseményeket írja meg, hanem mindig újakat teremt, történeteket, amelyeket meg kell fejteni. Azt is elárulta, olyan olvasója nem volt, aki magára ismert volna a műveiből, viszont egyszer valaki megszólította az utcán és regénye szereplőjének hogyléte felől érdeklődött. A közönség az író-olvasó találkozón megtudhatta, hogy Szilágyi István most is dolgozik egy művön, befejezésképpen pedig egy másik novellát olvasott fel a közönségnek.
Oroszhegyi Tünde
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!