Két csíkszeredai és egy székelyudvarhelyi ifjú hölgy – egy építész, egy néprajzos és egy színházi rendező – közös pályamunkája is bekerült a 15 legjobb közé a 2015-ös Milánói Világkiállítás magyar pavilonjának látványterv-pályázatán.
2014. január 09., 18:482014. január 09., 18:48
A jeligés pályázatra a székelyföldi alkotók az Otthon című pályamunkával jelentkeztek Szépvíz jeligével. A magyar pavilon látványtervére kiírt pályázatra összesen negyvenöt pályamunka érkezett. A továbbjutott tizenöt tervre január 14-ig bárki szavazhat az Expo 2015 Magyarország honlapján, az expomilano2015.hu-n.
A székelyföldi alkotás a 35. számú munka, megálmodói az egyszerűség szellemében dolgoztak. A fő koncepció: a helyi, népi értékek kiemelése mellett bemutatni a legfontosabb magyar találmányokat is. Az elképzelés szerint a teret három részre osztanák az élet három fő szakaszának megfelelően.
„Van egy játéktér, amely a gyermekkor szakaszára utal, van a felnőtt, cselekvő élet tere, ami egy népi gazdaság berendezéseit veszi alapul, és van a pihenő rész, a kert, ami egy bölcsebb kornak a lenyomatát tükrözi. Minden elem, amit felhasználunk, valamilyen szinten kapcsolódik a helyi értékekhez. Azt tükrözi, hogy miként viszonyulunk az életterünkhöz, annak az életnek a szépségeit, a berendezkedését mutatja be, ami nálunk még aktívan jelen van, ami nagyon nagy érték, és ami nagyon könnyen el tud veszni” – fogalmaztak az alkotók.
A játéktér a pavilon fogadótere, amely a gyermekkorra utal. Ennek két eleme egy fatorony és egy labirintus a magyar legendákhoz, kulturális értékek bemutatásához kötődik. A fatorony festett kazettás mennyezetéhez az olasz kultúrából ismert reneszánsz elemeket használnák fel az alkotók. „Analógiaként a Kárpát-medence területén fellelhető kazettás mennyezetek szolgálnak” – áll a terv leírásában, ahol az alkotók hozzáteszik: a terv részeként restaurálásra javasolnak egy magyar műemléktemplomban található festett famennyezetet is.
A felnőttkorhoz kapcsolódó „porta” a pavilon központi része, amely egy egyszintes házat, a magyar népi kultúrára jellemző vízimalmot, nyári konyhát és csűrt foglal magába. A házban hagyományos kézműves tevékenységekre alkalmas alkotótér, kiállítótér, iroda, és a tetőtérben kialakított vendégszobák várják a látogatókat. A nyári konyhában a magyar gasztronómia jellegzetességeit mutatják be, a csűrben pedig konferenciatermet, színházteret, kávézót, tetőterében pedig újabb kiállítótereket alakítanának ki. „A pavilon létrehozásához feljavítanánk egy műemléklistán szereplő fűrészmalmot, a helyszínen szereznénk be a pavilon egy részéhez szükséges faanyagot” – mutattak rá az alkotók.
A kert a pavilon utolsó része lenne, az „időskor” színhelye lugassal, gyógynövényekkel és borozóval, amelyben a magyar borkultúra jellegzetességeit is megkóstolhatják az érdeklődők. A különböző terekben a magyar innovációkat is bemutatják, rámutatva, hogy több mint tíz olyan magyar találmány van, amelyek ma is a mindennapi élet fontos részei. Bemutatásra kerül többek között a golyóstoll, a számítógép, a floppy, és olyan magyar fejlesztésű szoftverek, mint az Excel vagy a Prezi, emellett a helikopter és a villanymozdony, a binokuláris távcső, a kontaktlencse és a színes tévé is szerepel a listán. Az egész pavilon áramellátását Telkes Mária találmányával, napelemmel biztosítanák.
„A magyar vonatkozású dolgokat nem üvegbura alatt, tökéletesen megvilágítva, múzeumi tárgyként mutatnánk be, hanem használat közben. De még rengeteg kidolgozásra váró részlet akad, a kortárs képzőművészeti kiállításoktól kezdve a sporton, mezőgazdaságon, tudományon, színházi tereken keresztül a magyar innovációkig” – szögezték le a pályázók.
A nyertes magyar munkát a zsűri elbírálása és a közönségszavazatok alapján választja ki a bírálóbizottság, amelynek elnöke Szőcs Géza, a Milánói Világkiállítás magyar részvételért felelős kormánybiztosa. Az ünnepélyes eredményhirdetést január közepén tartják.
A Milánói Világkiállítást – amelynek központi témája a fenntartható fejlődés lesz – 2015. május 1. és október 31. között rendezik meg mintegy 141 ország részvételével. A szervezők naponta 160 ezer látogatóra számítanak.
Péter Beáta
Tízéves lett idén szeptemberben a Kolozsvári Állami Magyar Színház ESziK vagy isszák? című edukatív programja, az évforduló alkalmából háromnapos eseménysorozatot szerveznek a hétvégén.
Megállapodást írt alá az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány: kutatói program keretében feltárják a II. világháborút követő évtizedek erdélyi magyar irodalmi és kulturális élet történeti hátterét.
Nagy Pál (1929 – 1979) erdélyi festő, grafikus, művészeti író és pedagógus munkássága előtt tiszteleg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ soron következő tárlata.
A Jaful secolului (Az évszázad rablása) című alkotást nevezte Románia a 2026-os Oscar-díjra. A film – amely számos rangos fesztiváldíjat nyert már – egy valódi műkincslopás drámáján keresztül vizsgálja a Kelet és Nyugat közötti bonyolult viszonyokat.
Negyedik alkalommal szervezi meg a BukFeszt színházi fesztivált a Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) a román fővárosban.
Őszi mozis csemege várja a filmrajongókat a Bánságban és a Partiumban szeptemberben. A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) két városban Temesváron és Nagyváradon is igazi különlegességekkel készül.
Puccini két egyfelvonásos darabját, A köpeny, valamint a Gianni Schicchi című műveket mutatja be egyazon produkció keretében a Kolozsvári Magyar Opera szeptember 18-án.
Erdélyi turnén lép fel József Attila-estjével Vecsei H. Miklós színművész október végén.
Öt friss magyar nagyjátékfilmet vetít romániai premierként az október 1. és 5. között zajló Filmtettfeszt filmfesztivál, amely további hat, az elmúlt egy-két évben készült egészestés fikciós alkotással várja a közönséget több mint 15 helyszínen.
Rendhagyó eseményre készül az idén 125 éves Szigligeti Színház: az ünnepi évadot egy szabadtéri eseménnyel nyitják meg szeptember 12-én, pénteken, 17.30 órától – tájékoztatott hétfőn a teátrum sajtóirodája.
szóljon hozzá!