
Két csíkszeredai és egy székelyudvarhelyi ifjú hölgy – egy építész, egy néprajzos és egy színházi rendező – közös pályamunkája is bekerült a 15 legjobb közé a 2015-ös Milánói Világkiállítás magyar pavilonjának látványterv-pályázatán.
2014. január 09., 18:482014. január 09., 18:48
A jeligés pályázatra a székelyföldi alkotók az Otthon című pályamunkával jelentkeztek Szépvíz jeligével. A magyar pavilon látványtervére kiírt pályázatra összesen negyvenöt pályamunka érkezett. A továbbjutott tizenöt tervre január 14-ig bárki szavazhat az Expo 2015 Magyarország honlapján, az expomilano2015.hu-n.
A székelyföldi alkotás a 35. számú munka, megálmodói az egyszerűség szellemében dolgoztak. A fő koncepció: a helyi, népi értékek kiemelése mellett bemutatni a legfontosabb magyar találmányokat is. Az elképzelés szerint a teret három részre osztanák az élet három fő szakaszának megfelelően.
„Van egy játéktér, amely a gyermekkor szakaszára utal, van a felnőtt, cselekvő élet tere, ami egy népi gazdaság berendezéseit veszi alapul, és van a pihenő rész, a kert, ami egy bölcsebb kornak a lenyomatát tükrözi. Minden elem, amit felhasználunk, valamilyen szinten kapcsolódik a helyi értékekhez. Azt tükrözi, hogy miként viszonyulunk az életterünkhöz, annak az életnek a szépségeit, a berendezkedését mutatja be, ami nálunk még aktívan jelen van, ami nagyon nagy érték, és ami nagyon könnyen el tud veszni” – fogalmaztak az alkotók.
A játéktér a pavilon fogadótere, amely a gyermekkorra utal. Ennek két eleme egy fatorony és egy labirintus a magyar legendákhoz, kulturális értékek bemutatásához kötődik. A fatorony festett kazettás mennyezetéhez az olasz kultúrából ismert reneszánsz elemeket használnák fel az alkotók. „Analógiaként a Kárpát-medence területén fellelhető kazettás mennyezetek szolgálnak” – áll a terv leírásában, ahol az alkotók hozzáteszik: a terv részeként restaurálásra javasolnak egy magyar műemléktemplomban található festett famennyezetet is.
A felnőttkorhoz kapcsolódó „porta” a pavilon központi része, amely egy egyszintes házat, a magyar népi kultúrára jellemző vízimalmot, nyári konyhát és csűrt foglal magába. A házban hagyományos kézműves tevékenységekre alkalmas alkotótér, kiállítótér, iroda, és a tetőtérben kialakított vendégszobák várják a látogatókat. A nyári konyhában a magyar gasztronómia jellegzetességeit mutatják be, a csűrben pedig konferenciatermet, színházteret, kávézót, tetőterében pedig újabb kiállítótereket alakítanának ki. „A pavilon létrehozásához feljavítanánk egy műemléklistán szereplő fűrészmalmot, a helyszínen szereznénk be a pavilon egy részéhez szükséges faanyagot” – mutattak rá az alkotók.
A kert a pavilon utolsó része lenne, az „időskor” színhelye lugassal, gyógynövényekkel és borozóval, amelyben a magyar borkultúra jellegzetességeit is megkóstolhatják az érdeklődők. A különböző terekben a magyar innovációkat is bemutatják, rámutatva, hogy több mint tíz olyan magyar találmány van, amelyek ma is a mindennapi élet fontos részei. Bemutatásra kerül többek között a golyóstoll, a számítógép, a floppy, és olyan magyar fejlesztésű szoftverek, mint az Excel vagy a Prezi, emellett a helikopter és a villanymozdony, a binokuláris távcső, a kontaktlencse és a színes tévé is szerepel a listán. Az egész pavilon áramellátását Telkes Mária találmányával, napelemmel biztosítanák.
„A magyar vonatkozású dolgokat nem üvegbura alatt, tökéletesen megvilágítva, múzeumi tárgyként mutatnánk be, hanem használat közben. De még rengeteg kidolgozásra váró részlet akad, a kortárs képzőművészeti kiállításoktól kezdve a sporton, mezőgazdaságon, tudományon, színházi tereken keresztül a magyar innovációkig” – szögezték le a pályázók.
A nyertes magyar munkát a zsűri elbírálása és a közönségszavazatok alapján választja ki a bírálóbizottság, amelynek elnöke Szőcs Géza, a Milánói Világkiállítás magyar részvételért felelős kormánybiztosa. Az ünnepélyes eredményhirdetést január közepén tartják.
A Milánói Világkiállítást – amelynek központi témája a fenntartható fejlődés lesz – 2015. május 1. és október 31. között rendezik meg mintegy 141 ország részvételével. A szervezők naponta 160 ezer látogatóra számítanak.
Péter Beáta
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
szóljon hozzá!