Két csíkszeredai és egy székelyudvarhelyi ifjú hölgy – egy építész, egy néprajzos és egy színházi rendező – közös pályamunkája is bekerült a 15 legjobb közé a 2015-ös Milánói Világkiállítás magyar pavilonjának látványterv-pályázatán.
2014. január 09., 18:482014. január 09., 18:48
A jeligés pályázatra a székelyföldi alkotók az Otthon című pályamunkával jelentkeztek Szépvíz jeligével. A magyar pavilon látványtervére kiírt pályázatra összesen negyvenöt pályamunka érkezett. A továbbjutott tizenöt tervre január 14-ig bárki szavazhat az Expo 2015 Magyarország honlapján, az expomilano2015.hu-n.
A székelyföldi alkotás a 35. számú munka, megálmodói az egyszerűség szellemében dolgoztak. A fő koncepció: a helyi, népi értékek kiemelése mellett bemutatni a legfontosabb magyar találmányokat is. Az elképzelés szerint a teret három részre osztanák az élet három fő szakaszának megfelelően.
„Van egy játéktér, amely a gyermekkor szakaszára utal, van a felnőtt, cselekvő élet tere, ami egy népi gazdaság berendezéseit veszi alapul, és van a pihenő rész, a kert, ami egy bölcsebb kornak a lenyomatát tükrözi. Minden elem, amit felhasználunk, valamilyen szinten kapcsolódik a helyi értékekhez. Azt tükrözi, hogy miként viszonyulunk az életterünkhöz, annak az életnek a szépségeit, a berendezkedését mutatja be, ami nálunk még aktívan jelen van, ami nagyon nagy érték, és ami nagyon könnyen el tud veszni” – fogalmaztak az alkotók.
A játéktér a pavilon fogadótere, amely a gyermekkorra utal. Ennek két eleme egy fatorony és egy labirintus a magyar legendákhoz, kulturális értékek bemutatásához kötődik. A fatorony festett kazettás mennyezetéhez az olasz kultúrából ismert reneszánsz elemeket használnák fel az alkotók. „Analógiaként a Kárpát-medence területén fellelhető kazettás mennyezetek szolgálnak” – áll a terv leírásában, ahol az alkotók hozzáteszik: a terv részeként restaurálásra javasolnak egy magyar műemléktemplomban található festett famennyezetet is.
A felnőttkorhoz kapcsolódó „porta” a pavilon központi része, amely egy egyszintes házat, a magyar népi kultúrára jellemző vízimalmot, nyári konyhát és csűrt foglal magába. A házban hagyományos kézműves tevékenységekre alkalmas alkotótér, kiállítótér, iroda, és a tetőtérben kialakított vendégszobák várják a látogatókat. A nyári konyhában a magyar gasztronómia jellegzetességeit mutatják be, a csűrben pedig konferenciatermet, színházteret, kávézót, tetőterében pedig újabb kiállítótereket alakítanának ki. „A pavilon létrehozásához feljavítanánk egy műemléklistán szereplő fűrészmalmot, a helyszínen szereznénk be a pavilon egy részéhez szükséges faanyagot” – mutattak rá az alkotók.
A kert a pavilon utolsó része lenne, az „időskor” színhelye lugassal, gyógynövényekkel és borozóval, amelyben a magyar borkultúra jellegzetességeit is megkóstolhatják az érdeklődők. A különböző terekben a magyar innovációkat is bemutatják, rámutatva, hogy több mint tíz olyan magyar találmány van, amelyek ma is a mindennapi élet fontos részei. Bemutatásra kerül többek között a golyóstoll, a számítógép, a floppy, és olyan magyar fejlesztésű szoftverek, mint az Excel vagy a Prezi, emellett a helikopter és a villanymozdony, a binokuláris távcső, a kontaktlencse és a színes tévé is szerepel a listán. Az egész pavilon áramellátását Telkes Mária találmányával, napelemmel biztosítanák.
„A magyar vonatkozású dolgokat nem üvegbura alatt, tökéletesen megvilágítva, múzeumi tárgyként mutatnánk be, hanem használat közben. De még rengeteg kidolgozásra váró részlet akad, a kortárs képzőművészeti kiállításoktól kezdve a sporton, mezőgazdaságon, tudományon, színházi tereken keresztül a magyar innovációkig” – szögezték le a pályázók.
A nyertes magyar munkát a zsűri elbírálása és a közönségszavazatok alapján választja ki a bírálóbizottság, amelynek elnöke Szőcs Géza, a Milánói Világkiállítás magyar részvételért felelős kormánybiztosa. Az ünnepélyes eredményhirdetést január közepén tartják.
A Milánói Világkiállítást – amelynek központi témája a fenntartható fejlődés lesz – 2015. május 1. és október 31. között rendezik meg mintegy 141 ország részvételével. A szervezők naponta 160 ezer látogatóra számítanak.
Péter Beáta
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!