2009. szeptember 08., 09:352009. szeptember 08., 09:35
Brassóban született, Halász Gyula néven, magyar apától és örmény anyától. Egészen fiatal korától úgy érezte, különleges feladatra hivatott. Képzőművészeti tanulmányait Budapesten kezdte, majd Berlinben szerzett oklevelet. 1924-ben utazott Párizsba szerencsét próbálni, és bár soha többé nem tért haza, szülővárosa iránti tiszteletből felvette a Brassai nevet. Eleinte francia és német újságokat tudósított, írásaihoz mások képeit vásárolta meg, de rájött, hogy jobban jár, ha maga kísérletezik a fotózással.
Rabul ejtette a fényképezés világa, a különleges esztétikai lehetőségek. Harmincévesen kezdte a párizsi éjszakát fotózni, a szintén magyar származású André Kertészt is elkísérte fotóriportjai színhelyére. Első fotóalbuma, az 1933-ban megjelent Paris de nuit (Éjszakai Párizs) a fényképészet történetének egyik mérföldköve. Brassai a kötet párját, a párizsi alvilágról szóló Titkos Párizst is összeállította, ám ez csak több mint negyven év múlva jelent meg.
Az éjjeli fotózásnak ekkor még alig volt előzménye, és akkoriban technikailag sem nagyon tartották lehetségesnek. Brassai hosszan exponált, majd a negatívra vakuval fotózta rá figuráit, sejtelmes hatást érve el. Fáradhatatlanul járta az éjszakai Párizst, amely néha nem volt veszélytelen, néhány kettétört kamerájába, számtalan ellopott erszényébe került, de sikerült a Montparnasse éjszakai életéből olyan arcokat, helyzeteket megragadnia, amelyekre azelőtt nem volt példa. A Bijoux a Place Pigalle bárban, valamint az Utcalány című híres fotói máig klasszikusnak számítanak. Azt vallotta, hogy fotóiban mindig csak a valóságot akarta kifejezni, hiszen annál nincs szürreálisabb.
A harmincas évek elején olyan művészek barátságát élvezte, mint André Breton, Salvador Dalí, Tristan Tzara, majd kapcsolatba került Henri Matisse-szal, Joan Miróval, Le Corbusier-vel is. A második világháborút Párizsban vészelte át, közben újra rajzolt, könyvet írt a megszállt város életéről.
1948-ban kiadott Picasso-könyve révén került kapcsolatba a festőművésszel. Az 1950-es években díszletet és fotódíszleteket készített különböző színdarabokhoz. 1956-ban a vincennes-i állatkertben forgatta Amíg lesznek állatok című filmjét, amely Cannes-ban elnyerte a legeredetibb filmnek járó díjat. Nagy visszhangot keltett a New York-i Museum of Modern Artban megrendezett Graffiti című kiállításával, amelyen a párizsi falfirkákról, vésetekről készített fotóit mutatták be.
1984-ben bekövetkezett haláláig számos kiállításon mutatták be képzőművészeti és fotómunkáit, utolsó évtizedeiben már világhírű művészként ünnepelték és számos díjjal jutalmazták, egyebek között a Francia Köztársaság Becsületrend jelével.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
Látogatottsági adatok