2009. május 04., 09:462009. május 04., 09:46
„A sorstársak közül kevesen tudták nyelvi síkon megjeleníteni a folyamatos testi-szellemi fenyegetettség élményét. Pedig Füst Milán, Szép Ernő, Vas István vagy Zelk Zoltán zsidóként szintén veszélyben voltak, az ő műveikben mégsem tapasztalható ilyen érzékenység a témával kapcsolatban. A megfogalmazott halál, a saját halálról szóló dokumentumszerű mű általában is ritka az irodalomban” – mondta Ferencz Győző, aki úgy vélte: Radnóti a fiatalon elszenvedett traumák következtében különös viszonyba került a halállal, versek sorában foglalkozik a halál-témával, és a fenyegetettség hatására költészetében a szülők halálának élménye fordul át saját halálának tudatává.
Radnóti Miklós édesanyja a költő születésekor vesztette életét: a költő tizenkét éves korában, édesapja halálakor tudta meg, hogy apja második felesége valójában nem az édesanyja, később pedig azt is, hogy ikertestvére szintén az ő születésekor halt meg. Ferencz Győző szerint a terjedelmében viszonylag szerény életmű abban az értelemben mégis zárt és koherens, hogy a versekben kirajzolódik az árva és zsidó kisebbséghez tartozó Radnóti identitáskeresésének íve, melyben az egyetlen biztos elem a magyar kultúrához való kötődés.
A közösség, amelyhez tartozni akart, Radnótit származása miatt mégis kitaszította: az egyetemi felvételije idején a már hatályban lévő numerus clausus rendelkezései értelmében a budapesti egyetemre nem vették fel. Szegeden tanult, és alkotó évei alatt mindvégig „szolid nyomorúságban” élt: katedrát nem kapott, gyámja támogatásából és műfordításból élt, köteteit is bezúzásra ítélte az államhatalom.
Közben folyamatos testi-lelki zaklatásnak volt kitéve, 1940-től többször is behívták munkaszolgálatra, míg végül 1944 novemberében a Győrhöz közeli Abda község határában társaival együtt agyonlőtték. „Radnóti költészetében a halál túlmutat önmagán, valójában az énépítés akadályoztatásának kivetülése: azt jelenti, hogy a költőt nem hagyták kibontakozni.
Élete végén mégis eljut a vágyott identitásig, magyar költőként hal meg: az énkeresés mintegy a visszájára fordul ezzel az életáldozattal. Az életmű kulcskérdése tulajdonképpen az, hogy joga van-e az embernek a szabad identitásválasztáshoz, amelyet Radnóti Miklós végső soron csak az élete árán tudott megvalósítani” – foglalta össze Ferencz Győző.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
Látogatottsági adatok