2009. május 04., 09:462009. május 04., 09:46
„A sorstársak közül kevesen tudták nyelvi síkon megjeleníteni a folyamatos testi-szellemi fenyegetettség élményét. Pedig Füst Milán, Szép Ernő, Vas István vagy Zelk Zoltán zsidóként szintén veszélyben voltak, az ő műveikben mégsem tapasztalható ilyen érzékenység a témával kapcsolatban. A megfogalmazott halál, a saját halálról szóló dokumentumszerű mű általában is ritka az irodalomban” – mondta Ferencz Győző, aki úgy vélte: Radnóti a fiatalon elszenvedett traumák következtében különös viszonyba került a halállal, versek sorában foglalkozik a halál-témával, és a fenyegetettség hatására költészetében a szülők halálának élménye fordul át saját halálának tudatává.
Radnóti Miklós édesanyja a költő születésekor vesztette életét: a költő tizenkét éves korában, édesapja halálakor tudta meg, hogy apja második felesége valójában nem az édesanyja, később pedig azt is, hogy ikertestvére szintén az ő születésekor halt meg. Ferencz Győző szerint a terjedelmében viszonylag szerény életmű abban az értelemben mégis zárt és koherens, hogy a versekben kirajzolódik az árva és zsidó kisebbséghez tartozó Radnóti identitáskeresésének íve, melyben az egyetlen biztos elem a magyar kultúrához való kötődés.
A közösség, amelyhez tartozni akart, Radnótit származása miatt mégis kitaszította: az egyetemi felvételije idején a már hatályban lévő numerus clausus rendelkezései értelmében a budapesti egyetemre nem vették fel. Szegeden tanult, és alkotó évei alatt mindvégig „szolid nyomorúságban” élt: katedrát nem kapott, gyámja támogatásából és műfordításból élt, köteteit is bezúzásra ítélte az államhatalom.
Közben folyamatos testi-lelki zaklatásnak volt kitéve, 1940-től többször is behívták munkaszolgálatra, míg végül 1944 novemberében a Győrhöz közeli Abda község határában társaival együtt agyonlőtték. „Radnóti költészetében a halál túlmutat önmagán, valójában az énépítés akadályoztatásának kivetülése: azt jelenti, hogy a költőt nem hagyták kibontakozni.
Élete végén mégis eljut a vágyott identitásig, magyar költőként hal meg: az énkeresés mintegy a visszájára fordul ezzel az életáldozattal. Az életmű kulcskérdése tulajdonképpen az, hogy joga van-e az embernek a szabad identitásválasztáshoz, amelyet Radnóti Miklós végső soron csak az élete árán tudott megvalósítani” – foglalta össze Ferencz Győző.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Látogatottsági adatok