2009. május 04., 09:462009. május 04., 09:46
„A sorstársak közül kevesen tudták nyelvi síkon megjeleníteni a folyamatos testi-szellemi fenyegetettség élményét. Pedig Füst Milán, Szép Ernő, Vas István vagy Zelk Zoltán zsidóként szintén veszélyben voltak, az ő műveikben mégsem tapasztalható ilyen érzékenység a témával kapcsolatban. A megfogalmazott halál, a saját halálról szóló dokumentumszerű mű általában is ritka az irodalomban” – mondta Ferencz Győző, aki úgy vélte: Radnóti a fiatalon elszenvedett traumák következtében különös viszonyba került a halállal, versek sorában foglalkozik a halál-témával, és a fenyegetettség hatására költészetében a szülők halálának élménye fordul át saját halálának tudatává.
Radnóti Miklós édesanyja a költő születésekor vesztette életét: a költő tizenkét éves korában, édesapja halálakor tudta meg, hogy apja második felesége valójában nem az édesanyja, később pedig azt is, hogy ikertestvére szintén az ő születésekor halt meg. Ferencz Győző szerint a terjedelmében viszonylag szerény életmű abban az értelemben mégis zárt és koherens, hogy a versekben kirajzolódik az árva és zsidó kisebbséghez tartozó Radnóti identitáskeresésének íve, melyben az egyetlen biztos elem a magyar kultúrához való kötődés.
A közösség, amelyhez tartozni akart, Radnótit származása miatt mégis kitaszította: az egyetemi felvételije idején a már hatályban lévő numerus clausus rendelkezései értelmében a budapesti egyetemre nem vették fel. Szegeden tanult, és alkotó évei alatt mindvégig „szolid nyomorúságban” élt: katedrát nem kapott, gyámja támogatásából és műfordításból élt, köteteit is bezúzásra ítélte az államhatalom.
Közben folyamatos testi-lelki zaklatásnak volt kitéve, 1940-től többször is behívták munkaszolgálatra, míg végül 1944 novemberében a Győrhöz közeli Abda község határában társaival együtt agyonlőtték. „Radnóti költészetében a halál túlmutat önmagán, valójában az énépítés akadályoztatásának kivetülése: azt jelenti, hogy a költőt nem hagyták kibontakozni.
Élete végén mégis eljut a vágyott identitásig, magyar költőként hal meg: az énkeresés mintegy a visszájára fordul ezzel az életáldozattal. Az életmű kulcskérdése tulajdonképpen az, hogy joga van-e az embernek a szabad identitásválasztáshoz, amelyet Radnóti Miklós végső soron csak az élete árán tudott megvalósítani” – foglalta össze Ferencz Győző.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok