2009. május 04., 09:462009. május 04., 09:46
„A sorstársak közül kevesen tudták nyelvi síkon megjeleníteni a folyamatos testi-szellemi fenyegetettség élményét. Pedig Füst Milán, Szép Ernő, Vas István vagy Zelk Zoltán zsidóként szintén veszélyben voltak, az ő műveikben mégsem tapasztalható ilyen érzékenység a témával kapcsolatban. A megfogalmazott halál, a saját halálról szóló dokumentumszerű mű általában is ritka az irodalomban” – mondta Ferencz Győző, aki úgy vélte: Radnóti a fiatalon elszenvedett traumák következtében különös viszonyba került a halállal, versek sorában foglalkozik a halál-témával, és a fenyegetettség hatására költészetében a szülők halálának élménye fordul át saját halálának tudatává.
Radnóti Miklós édesanyja a költő születésekor vesztette életét: a költő tizenkét éves korában, édesapja halálakor tudta meg, hogy apja második felesége valójában nem az édesanyja, később pedig azt is, hogy ikertestvére szintén az ő születésekor halt meg. Ferencz Győző szerint a terjedelmében viszonylag szerény életmű abban az értelemben mégis zárt és koherens, hogy a versekben kirajzolódik az árva és zsidó kisebbséghez tartozó Radnóti identitáskeresésének íve, melyben az egyetlen biztos elem a magyar kultúrához való kötődés.
A közösség, amelyhez tartozni akart, Radnótit származása miatt mégis kitaszította: az egyetemi felvételije idején a már hatályban lévő numerus clausus rendelkezései értelmében a budapesti egyetemre nem vették fel. Szegeden tanult, és alkotó évei alatt mindvégig „szolid nyomorúságban” élt: katedrát nem kapott, gyámja támogatásából és műfordításból élt, köteteit is bezúzásra ítélte az államhatalom.
Közben folyamatos testi-lelki zaklatásnak volt kitéve, 1940-től többször is behívták munkaszolgálatra, míg végül 1944 novemberében a Győrhöz közeli Abda község határában társaival együtt agyonlőtték. „Radnóti költészetében a halál túlmutat önmagán, valójában az énépítés akadályoztatásának kivetülése: azt jelenti, hogy a költőt nem hagyták kibontakozni.
Élete végén mégis eljut a vágyott identitásig, magyar költőként hal meg: az énkeresés mintegy a visszájára fordul ezzel az életáldozattal. Az életmű kulcskérdése tulajdonképpen az, hogy joga van-e az embernek a szabad identitásválasztáshoz, amelyet Radnóti Miklós végső soron csak az élete árán tudott megvalósítani” – foglalta össze Ferencz Győző.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
Látogatottsági adatok