Fotó: A szerző felvétele
2009. június 04., 10:262009. június 04., 10:26
Köszöntőjében Egyed Emese költőnő, egyetemi tanár kiemelte: díszkaput, allegorikus átjárót szándékozott nyitni a könyvek, az olvasás felé. Kosztolányi Babitshoz írt levelével szemléltette, milyen érdekesen épülnek egymásra az egyetemes kultúra kövei.
„Rendkívüli értékkel bír a könyves kultúra, és hiszem, hogy ez minden vészt túlélve megmarad, mert a könyvek sorsa szorosan összekapcsolódik az emberi sorssal, az egyének akaratával” – fogalmazott a kolozsvári vendég.
„A könyves napok a találkozások mellett jó alkalmat adnak arra, hogy nyelvi ajándékokat adjunk egymásnak” – zárta köszöntő, beszédét a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Irodalomtudományi Tanszékének munkatársa.
„Elégedetlen embernek tartom magam. Nem értek egyet azzal, ami szűk hazámban és ebben a nagyvilágban történik manapság. Elégedetlenségem azonban nem dühvel, hanem segíteni akarással párosul. Szavaimmal, írásaimmal szeretnék ennek az elkeseredett világnak a segítségére sietni” – mesélte szatmári közönségének Jókai Anna (képünkön), aki szerint a mai világban az író és szellemi termékei karanténba vannak zárva.
Elmondta: nem szereti a panelrealizmust, sem a mostanában oly divatos, ám szerinte semmitmondó, szóbűvészkedő irodalmat. „Spirituális realizmusnak nevezik azt a fajta írást, amelyet én művelek. Egyet is értek ezzel, mert szeretem magasabb szinteken keresni az okokat és a célt” – részletezte művészetének lényegét az írónő, aki szerint nagy szükség van az irodalom segítségére, hiszen az ország, a magyar nemzet, az ’56-os zászlóhoz hasonlóan, a közepén lyukas.
„Ezt a lyukat máig nem sikerült befoldozni, és csak a szélek mutatják, hogy van, azok tartják még össze” – szemléltette gondolatait Jókai Anna. A kedd esti rendezvény záróeseményeként a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének Szatmár Megyei Fiókszervezete és a Kárpátaljai Magyar Iskolai Könyvtárosokért Alapítvány együttműködési nyilatkozatot írt alá.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Látogatottsági adatok