Laczkó Vass Róbert színművész, Varga János és Varga Attila énekművészek a beszélgetésen
Fotó: Kiss Judit
Mindannyiunknak vannak kisebb-nagyobb kereszthordozásai, a szenvedéstörténetnek pedig olyan sok a többletrétege, hogy tulajdonképpen kimeríthetetlen – hangzott el a Kolozsvári Magyar Napokon a kincses városban bemutatott Jézus Krisztus szupersztár rockopera kapcsán tartott beszélgetésen.
2024. augusztus 20., 17:482024. augusztus 20., 17:48
2024. augusztus 20., 21:482024. augusztus 20., 21:48
A Kolozsvári Magyar Operában a nyár elején előadott Jézus Krisztus szupersztár kapcsán tartottak beszélgetést a Kolozsvári Magyar Napok keretében kedden. A Vallásszabadság Házában szervezett eseményen az előadás három szereplőjével – a Heródest alakító Laczkó Vass Róbert színművésszel, a Tamás apostolt megformáló Varga János énekművésszel és a Mátét alakító Varga Attila énekművésszel – beszélgetett Koppándi Júlia unitárius lelkész.
A Jézus Krisztus szupersztár című produkciót legközelebb szeptember 1-kén láthatja a közönség Kolozsváron
Fotó: Török Ádám/Kolozsvári Magyar Opera
A kolozsvári művészek és vendégművészek fellépésével készült előadást a júniusi bemutatón a közönség hangos tetszésnyilvánítással fogadta, a következő két előadást szeptember 1-én, majd 26-án tekinthetik meg az érdeklődők. A művészek felelevenítették, hogy iskoláskorukban találkoztak először Andrew Lloyd Webber és Tim Rice rockoperájával.
Fotó: Kiss Judit
A beszélgetésen elhangzott
Laczkó Vass Róbert elmondta, a jézusi történetből kiragyogó áldozathozatallal tulajdonképpen mindenki találkozik valamilyen formában az életében. „Mindannyiunknak vannak kisebb-nagyobb kereszthordozásai, a szenvedéstörténetnek pedig olyan sok a többletréteg, hogy tulajdonképpen kimeríthetetlen. Találkozni kell ezzel a történettel a templomok falain túl is, a rockopera erőteljes hangzásvilága, karcos megfogalmazásmódja pedig közösségi tartalmat hoz létre, összekapcsol közösségeket, generációkat” – mondta Laczkó Vass Róbert.
Fotó: Kiss Judit
Arra is kitért, hogy Heródes király negatív figuráját kellett megformálnia a produkcióban, és amint azt Csíky András nemrég elhunyt színművésztől tanulta, egy szerep megformálásához fel kell fejteni az illető kor és az illető karakter motivációit, igazságát, cselekedeteinek logikáját.
Varga Attila nehezen tudta megközelíteni a művet, megküzdött a darabbal, viszont a végeredmény hatalmas élmény lett, és ezt a közönség lelkesedése is igazolta. „Kezdetben voltunk néhányan az alkotócsapatban, akik úgy vélekedtünk: a Jézus Krisztus szupersztár rockopera annyira nehéz, hogy könnyebb lenne 15 másik művet színpadra állítani helyette. Viszont a mindössze két és fél hónapos munka nyomán tartott bemutató után az derült ki, hogy nagyszerűen sikerült, és jómagam 25 éves operaénekesi munkám alatt még nem éreztem magamon soha ennyi változást, mint most” – mondta az énekes.
Fotó: Kiss Judit
Szó esett arról is, hogy a mai társadalmak miként viszonyulnak az áldozathozatal kérdéséhez.
De nemcsak kereszténységünk, hanem emberségünk fokmérője is, hogy milyen mértékben tudunk áldozatot hozni” – fogalmazott Laczkó Vass Róbert.
Varga János úgy fogalmazott, „ahol lehet, segítsünk egymáson”, Varga Attila pedig a saját életéből vett tapasztalat megosztásával szól hozzá a kérdéshez. Mint mondta, az opera kórusának és balettkarának ő a szakszervezeti vezetője, és sokszor tapasztalta, hogy – akárcsak a jézusi történetben a pálmalengető, hozsannázó, majd a megváltót megfeszíteni akaró tömeg – a tenni akaró ember mögé sokan sorakoznak fel lelkesen, aztán amikor tettre kerülne a sor, a vállalkozó szellemű embert egyedül hagyják.
Laczkó Vass Róbert, Varga János, Varga Attila és Koppándi Júlia a Vallásszabadság Házában tartott beszélgetésen
Fotó: Kiss Judit
Koppándi Júlia azt kérdezte a művészektől, mi a meglátásuk, hogyan lehet 2024-ben megfogalmazni úgy egy vallásos üzenetet, hogy az valóban célba érjen.
Szerinte a 20. századi zeneírásban – a korábbi évszázadokhoz, mondjuk a Mozart-mise megírásának korszakához képest – az egyház és a zeneszerzés kapcsolata mintha megszakadt volna, a Jézus Krisztus szupersztár rockopera pedig behozta a köztudatba a vallási témát.
Felmerült az a kérdés is, hogy manapság vajon a vallásos üzenetet a szakrális tereken kívül is el kell-e juttatni. Laczkó Vass Róbert erre kérdéssel válaszolt: vajon tulajdonképpen mi is számít szakrális térnek, például a színház –„Thália temploma” – vajon annak tekinthető-e.
Fotó: Bardon Tony/Kolozsvári Magyar Opera
A beszélgetésen arról is szó esett, hogy a kortárs zene sokszor nem eléggé közérthető, azaz „közönségbarát”, „lélekbarát” vagy „fülbarát”, a 20. század pedig nem a zene évszázada és a mi korszakunkat a „zörej” korszakának is nevezik. E tekintetben fontos a budapesti Négyek törekvése, hogy újra „hallgathatóvá” tegyék a kortárs zenét. A Négyek négy zeneszerzőből álló, szoros, baráti társaság, tagjai: Orbán György (1947), Vajda János (1949), Selmeczi György (1952), Csemiczky Miklós (1954). És fontos a Kolozsvári Magyar Napok keretében éppen most is zajló Magyar Egyházzenei Biennálé.
Koppándi Júlia zárásként azt a körkérdést tette fel a művészeknek, hogy
A művészek a következő kulcsszavakat sorolták fel: szeretet, türelem, segítőkészség, valamint annak megtanítása, hogy miként lehet egészséges kompromisszumot kötni, valamint hogy ha villámcsapásként megjelenne, akkor segítene szétoszlatni a félreértéseket.
Elsöprő a Kolozsvári Magyar Opera Jézus Krisztus szupersztár című, Novák Péter rendezte előadásának a sikere: ezt az is igazolja, hogy bár tájainkon szokatlannak számít, tíz percig tapsolt állva a közönség kedden este.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Átadták csütörtökön este a marosvásárhelyi Teleki Téka restaurált Palota-termét. A nyolc évig tartó munkálatok során eredeti állapotukban állították helyre a Franz Neuhauser nagyszebeni festő által a XIX. század elején készített falfestményeket.
Különleges kulturális élmény várja az érdeklődőket október 24-én Bánffyhunyadon, ahol a Déryné Program keretében színházi előadásokkal, tematikus középiskolai foglalkozásokkal gazdagodhat a helyi közösség.
Újabb magyar Nobel-díjjal gazdagodott a nemzet. Újabb legmagasabb szintű elismerés egy újabb K betűs személyiségnek. Kertész Imrét, Karikó Katalint és Krausz Ferencet követően ezúttal Krasznahorkai László.
A zilahi emléktábla-avatással megtörtént Szilágyi István „visszahonosítása”, ugyanis a Kossuth-díjas író mindig is ezer szállal kötődött a Szilágysághoz – mondta el a Krónika megkeresésére Karácsonyi Zsolt, a Helikon főszerkesztője.
Hetvenkilenc éves korában elhunyt Diane Keaton Oscar- és Golden Globe-díjas amerikai színésznő – jelentette be szombaton a People magazin a család szóvivőjére hivatkozva.
A nagybányai Teleki Magyar Ház működtetői, valamint a programjaikon résztvevő közösség számára is visszaigazolás a nemrég elnyert Magyar Örökség díj. A rangos elismerést Dávid Lajos intézményvezető értékelte a Krónikának.
Két nagyszabású kiállítást nyit meg a napokban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a román fővárosban: Robert Capa, Barcsay Jenő és számos magyar alkotó művészete előtt tisztelegnek.
Nagyon büszke és boldog vagyok, hogy bekerülhettem a sok igazán nagy író és költő sorába – nyilatkozta Krasznahorkai László író a Nobel-díj honlapjának adott interjúban, miután bejelentették, hogy idén ő kapja az irodalmi Nobel-díjat.
Nyolcszáz gyerek részvételével ünnepli megalapításának 45. évfordulóját a legkisebbeknek szóló gyermeklap, a Szivárvány szerkesztősége.
Balázs Imre József kolozsvári irodalomtörténész szerint nem volt meglepő, hogy Krasznahorkai Lászlónak ítélték oda az irodalmi Nobel-díjat, hiszen az általa teremtett írói világ a nagyvilág bármely pontján értelmezhetővé válik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!