Hirdetés

Milyen tulajdonságai kellene legyenek ma Jézus Krisztusnak a szupersztársághoz? Kolozsvári rockopera titkait tárták fel alkotói

Laczkó Vass Róbert színművész, Varga János és Varga Attila énekművészek a beszélgetésen •  Fotó: Kiss Judit

Laczkó Vass Róbert színművész, Varga János és Varga Attila énekművészek a beszélgetésen

Fotó: Kiss Judit

Mindannyiunknak vannak kisebb-nagyobb kereszthordozásai, a szenvedéstörténetnek pedig olyan sok a többletrétege, hogy tulajdonképpen kimeríthetetlen – hangzott el a Kolozsvári Magyar Napokon a kincses városban bemutatott Jézus Krisztus szupersztár rockopera kapcsán tartott beszélgetésen.

Kiss Judit

2024. augusztus 20., 17:482024. augusztus 20., 17:48

2024. augusztus 20., 21:482024. augusztus 20., 21:48

A Kolozsvári Magyar Operában a nyár elején előadott Jézus Krisztus szupersztár kapcsán tartottak beszélgetést a Kolozsvári Magyar Napok keretében kedden. A Vallásszabadság Házában szervezett eseményen az előadás három szereplőjével – a Heródest alakító Laczkó Vass Róbert színművésszel, a Tamás apostolt megformáló Varga János énekművésszel és a Mátét alakító Varga Attila énekművésszel – beszélgetett Koppándi Júlia unitárius lelkész.

A Mit keres Pilátus a krédóban? című rendezvényen sok szó esett a Novák Péter által rendezett nagyszabású produkció műhelytitkairól, de arról is, hogy a 21. századi társadalom miként közelíti meg a szenvedés és az áldozathozatal kérdéseit.

Hirdetés
A Jézus Krisztus szupersztár című produkciót legközelebb szeptember 1-kén láthatja a közönség Kolozsváron •  Fotó: Török Ádám/Kolozsvári Magyar Opera Galéria

A Jézus Krisztus szupersztár című produkciót legközelebb szeptember 1-kén láthatja a közönség Kolozsváron

Fotó: Török Ádám/Kolozsvári Magyar Opera

A kolozsvári művészek és vendégművészek fellépésével készült előadást a júniusi bemutatón a közönség hangos tetszésnyilvánítással fogadta, a következő két előadást szeptember 1-én, majd 26-án tekinthetik meg az érdeklődők. A művészek felelevenítették, hogy iskoláskorukban találkoztak először Andrew Lloyd Webber és Tim Rice rockoperájával.

•  Fotó: Kiss Judit Galéria

Fotó: Kiss Judit

A beszélgetésen elhangzott

Novák Péter rendező gondolata is, aki szerint a mai embernek szembesülnie kell a szenvedéstörténettel a személyiségfejlődés érdekében.

Laczkó Vass Róbert elmondta, a jézusi történetből kiragyogó áldozathozatallal tulajdonképpen mindenki találkozik valamilyen formában az életében. „Mindannyiunknak vannak kisebb-nagyobb kereszthordozásai, a szenvedéstörténetnek pedig olyan sok a többletréteg, hogy tulajdonképpen kimeríthetetlen. Találkozni kell ezzel a történettel a templomok falain túl is, a rockopera erőteljes hangzásvilága, karcos megfogalmazásmódja pedig közösségi tartalmat hoz létre, összekapcsol közösségeket, generációkat” – mondta Laczkó Vass Róbert.

•  Fotó: Kiss Judit Galéria

Fotó: Kiss Judit

Arra is kitért, hogy Heródes király negatív figuráját kellett megformálnia a produkcióban, és amint azt Csíky András nemrég elhunyt színművésztől tanulta, egy szerep megformálásához fel kell fejteni az illető kor és az illető karakter motivációit, igazságát, cselekedeteinek logikáját.

Varga János bevallotta, kezdetben szkeptikusan állt hozzá a tervhez, hogy ilyen hatalmas horderejű művet akarnak színpadra állítani – és ezt meg is fogalmazta Novák Péternek. Valamiképpen erre válaszként osztotta rá a rendező a kétkedő Tamás apostol alakjának megformálását.

Varga Attila nehezen tudta megközelíteni a művet, megküzdött a darabbal, viszont a végeredmény hatalmas élmény lett, és ezt a közönség lelkesedése is igazolta. „Kezdetben voltunk néhányan az alkotócsapatban, akik úgy vélekedtünk: a Jézus Krisztus szupersztár rockopera annyira nehéz, hogy könnyebb lenne 15 másik művet színpadra állítani helyette. Viszont a mindössze két és fél hónapos munka nyomán tartott bemutató után az derült ki, hogy nagyszerűen sikerült, és jómagam 25 éves operaénekesi munkám alatt még nem éreztem magamon soha ennyi változást, mint most” – mondta az énekes.

•  Fotó: Kiss Judit Galéria

Fotó: Kiss Judit

Szó esett arról is, hogy a mai társadalmak miként viszonyulnak az áldozathozatal kérdéséhez.

„Ha Jézusnak ártatlanul meg kellett halnia, az azt is jelenti, hogy az ő korának társadalma is ugyanolyan foltos, koszos társadalom lehetett, mint a maiak. És áldozathozatalra ma is szükség van – tulajdonképpen mindenki megteszi a saját kis életében nap mint nap, még ha nem is tartjuk számon.

De nemcsak kereszténységünk, hanem emberségünk fokmérője is, hogy milyen mértékben tudunk áldozatot hozni” – fogalmazott Laczkó Vass Róbert.

Varga János úgy fogalmazott, „ahol lehet, segítsünk egymáson”, Varga Attila pedig a saját életéből vett tapasztalat megosztásával szól hozzá a kérdéshez. Mint mondta, az opera kórusának és balettkarának ő a szakszervezeti vezetője, és sokszor tapasztalta, hogy – akárcsak a jézusi történetben a pálmalengető, hozsannázó, majd a megváltót megfeszíteni akaró tömeg – a tenni akaró ember mögé sokan sorakoznak fel lelkesen, aztán amikor tettre kerülne a sor, a vállalkozó szellemű embert egyedül hagyják.

Laczkó Vass Róbert, Varga János, Varga Attila és Koppándi Júlia a Vallásszabadság Házában tartott beszélgetésen •  Fotó: Kiss Judit Galéria

Laczkó Vass Róbert, Varga János, Varga Attila és Koppándi Júlia a Vallásszabadság Házában tartott beszélgetésen

Fotó: Kiss Judit

Koppándi Júlia azt kérdezte a művészektől, mi a meglátásuk, hogyan lehet 2024-ben megfogalmazni úgy egy vallásos üzenetet, hogy az valóban célba érjen.

Varga János azt mondta, manapság annyira hatalmas információ- és eseménydömping vesz körül bennünket, hogy csak az idő múlása fogja megszűrni, mi a fontos üzenet és mi nem az.

Szerinte a 20. századi zeneírásban – a korábbi évszázadokhoz, mondjuk a Mozart-mise megírásának korszakához képest – az egyház és a zeneszerzés kapcsolata mintha megszakadt volna, a Jézus Krisztus szupersztár rockopera pedig behozta a köztudatba a vallási témát.

Felmerült az a kérdés is, hogy manapság vajon a vallásos üzenetet a szakrális tereken kívül is el kell-e juttatni. Laczkó Vass Róbert erre kérdéssel válaszolt: vajon tulajdonképpen mi is számít szakrális térnek, például a színház –„Thália temploma” – vajon annak tekinthető-e.

„Egy teret tulajdonképpen mi magunk teszünk szakrálissá azáltal, hogy szakrális tartalommal töltjük meg. Ha az üzenetet méltó módon tálalom, akkor az méltó lesz, ha pedig nem méltó módon, akkor maga a Miatyánk sem lesz méltó” – fogalmazott Laczkó Vass Róbert.

•  Fotó: Bardon Tony/Kolozsvári Magyar Opera Galéria

Fotó: Bardon Tony/Kolozsvári Magyar Opera

A beszélgetésen arról is szó esett, hogy a kortárs zene sokszor nem eléggé közérthető, azaz „közönségbarát”, „lélekbarát” vagy „fülbarát”, a 20. század pedig nem a zene évszázada és a mi korszakunkat a „zörej” korszakának is nevezik. E tekintetben fontos a budapesti Négyek törekvése, hogy újra „hallgathatóvá” tegyék a kortárs zenét. A Négyek négy zeneszerzőből álló, szoros, baráti társaság, tagjai: Orbán György (1947), Vajda János (1949), Selmeczi György (1952), Csemiczky Miklós (1954). És fontos a Kolozsvári Magyar Napok keretében éppen most is zajló Magyar Egyházzenei Biennálé.

Koppándi Júlia zárásként azt a körkérdést tette fel a művészeknek, hogy

vajon Jézus Krisztusnak milyen tulajdonságai kellene legyenek, hogy 2024-ben szupersztár legyen.

A művészek a következő kulcsszavakat sorolták fel: szeretet, türelem, segítőkészség, valamint annak megtanítása, hogy miként lehet egészséges kompromisszumot kötni, valamint hogy ha villámcsapásként megjelenne, akkor segítene szétoszlatni a félreértéseket.

korábban írtuk

Jézus a „hívószó”, de zenei remekmű, kiváló rendező és alkotógárda kellett a kolozsvári opera előadásának elsöprő sikeréhez
Jézus a „hívószó”, de zenei remekmű, kiváló rendező és alkotógárda kellett a kolozsvári opera előadásának elsöprő sikeréhez

Elsöprő a Kolozsvári Magyar Opera Jézus Krisztus szupersztár című, Novák Péter rendezte előadásának a sikere: ezt az is igazolja, hogy bár tájainkon szokatlannak számít, tíz percig tapsolt állva a közönség kedden este.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. január 22., csütörtök

Kortárs kiválóságok: átadták az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjakat

Pataki Adorján operaénekes, Borsodi L. László költő, kritikus, Egri István képzőművész, restaurátor és Szenkovics Enikő műfordító kapta meg az idén az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjat.

Kortárs kiválóságok: átadták az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjakat
Hirdetés
2026. január 22., csütörtök

Máramarosszigeten a közösségért munkálkodók kaptak elismerést a magyar kultúra napján

Máramarosszigeten a közösségért munkálkodók kaptak elismerést a magyar kultúra napján – jelentette be csütörtökön az RMDSZ Máramaros megyei szervezete.

Máramarosszigeten a közösségért munkálkodók kaptak elismerést a magyar kultúra napján
2026. január 22., csütörtök

Művelik vagy fogyasztják a kultúrát? – Laczkó Vass Róbert színművész gondolatai a magyar kultúra napján

Laczkó Vass Róbertet, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművészét nemcsak a színház és a Kolozsvári Magyar Opera színpadáról ismerheti a kultúrafogyasztó erdélyi közönség: a zene, az irodalom és a fotóművészet terén is jeleskedik.

Művelik vagy fogyasztják a kultúrát? – Laczkó Vass Róbert színművész gondolatai a magyar kultúra napján
2026. január 21., szerda

Magyar Kultúra Napja: január 26-án adják át az aradi Kölcsey-díjakat

A nagymúltú aradi Kölcsey Egyesület több mint húsz éve alapította a kitüntetést. A Magyar Kultúra Napja idei programját január 26-án, hétfőn tartják Aradon, a díjátadó után a békéscsabai Jókai Színház előadását láthatják az érdeklődők.

Magyar Kultúra Napja: január 26-án adják át az aradi Kölcsey-díjakat
Hirdetés
2026. január 21., szerda

Ütő Gusztáv és Vinczeffy László kapja a Háromszék kultúrájáért díjat

Ütő Gusztáv képzőművész, akcióművész, egyetemi tanár és Vinczeffy László képzőművész, képrestaurátor kapja idén a Háromszék kultúrájáért díjat, melyet január 22-én, a magyar kultúra napján adnak át Sepsiszentgyörgyön.

Ütő Gusztáv és Vinczeffy László kapja a Háromszék kultúrájáért díjat
2026. január 20., kedd

Magyar–román kulturális párbeszéd: zenével, műfordítói fesztivállal ünnepelnek Bukarestben

A magyar kultúra napja alkalmából a bukaresti Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ idén is gazdag programsorozattal várja az érdeklődőket. A rendezvények célja, hogy erősítsék a magyar–román kulturális párbeszédet.

Magyar–román kulturális párbeszéd: zenével, műfordítói fesztivállal ünnepelnek Bukarestben
2026. január 19., hétfő

Tóték esete a román őrnaggyal – Örkény drámájának új megközelítése Temesváron

Az előbemutató után a nagyközönség is láthatja a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház legújabb produkcióját: Örkény István Tóték című darabját Horváth Hunor vitte színre.

Tóték esete a román őrnaggyal – Örkény drámájának új megközelítése Temesváron
Hirdetés
2026. január 16., péntek

Krasznahorkai László Nobel-díjának hiteles másolatát állították ki Gyulán

Krasznahorkai László, Gyula városának első Nobel-díjas írója egy különleges ajándékkal gazdagította a magyarországi történelmi fürdővárost: Nobel-díjának egy hiteles másolatát adományozta szülővárosának.

Krasznahorkai László Nobel-díjának hiteles másolatát állították ki Gyulán
2026. január 15., csütörtök

Mi a magyar? Kultúra? – A magyar kultúra napját ünneplik a gyalui várkastélyban

Kortárs költők részvételével tartott panelbeszélgetéssel, koncerttel ünneplik a magyar kultúra napját január 24-én, szombaton Erdélyben, a gyalui várkastélyban – tájékoztatta az MTI-t a rendezvény szervezője, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa.

Mi a magyar? Kultúra? – A magyar kultúra napját ünneplik a gyalui várkastélyban
2026. január 14., szerda

Cáfolja a budapesti és a kolozsvári színház a Tompa-rendezéssel kapcsolatos spekulációkat, megszólalt Silviu Purcărete is

A budapesti Nemzeti Színház és a Kolozsvári Állami Magyar Színház közös nyilatkozatot bocsátott ki az előadásról, amelyet Tompa Gábor, a kincses városi teátrum igazgatója állít színpadra a magyar fővárosban, ám a bemutató elmaradt.

Cáfolja a budapesti és a kolozsvári színház a Tompa-rendezéssel kapcsolatos spekulációkat, megszólalt Silviu Purcărete is
Hirdetés
Hirdetés