
Laczkó Vass Róbert színművész, Varga János és Varga Attila énekművészek a beszélgetésen
Fotó: Kiss Judit
Mindannyiunknak vannak kisebb-nagyobb kereszthordozásai, a szenvedéstörténetnek pedig olyan sok a többletrétege, hogy tulajdonképpen kimeríthetetlen – hangzott el a Kolozsvári Magyar Napokon a kincses városban bemutatott Jézus Krisztus szupersztár rockopera kapcsán tartott beszélgetésen.
2024. augusztus 20., 17:482024. augusztus 20., 17:48
2024. augusztus 20., 21:482024. augusztus 20., 21:48
A Kolozsvári Magyar Operában a nyár elején előadott Jézus Krisztus szupersztár kapcsán tartottak beszélgetést a Kolozsvári Magyar Napok keretében kedden. A Vallásszabadság Házában szervezett eseményen az előadás három szereplőjével – a Heródest alakító Laczkó Vass Róbert színművésszel, a Tamás apostolt megformáló Varga János énekművésszel és a Mátét alakító Varga Attila énekművésszel – beszélgetett Koppándi Júlia unitárius lelkész.
A Jézus Krisztus szupersztár című produkciót legközelebb szeptember 1-kén láthatja a közönség Kolozsváron
Fotó: Török Ádám/Kolozsvári Magyar Opera
A kolozsvári művészek és vendégművészek fellépésével készült előadást a júniusi bemutatón a közönség hangos tetszésnyilvánítással fogadta, a következő két előadást szeptember 1-én, majd 26-án tekinthetik meg az érdeklődők. A művészek felelevenítették, hogy iskoláskorukban találkoztak először Andrew Lloyd Webber és Tim Rice rockoperájával.
Fotó: Kiss Judit
A beszélgetésen elhangzott
Laczkó Vass Róbert elmondta, a jézusi történetből kiragyogó áldozathozatallal tulajdonképpen mindenki találkozik valamilyen formában az életében. „Mindannyiunknak vannak kisebb-nagyobb kereszthordozásai, a szenvedéstörténetnek pedig olyan sok a többletréteg, hogy tulajdonképpen kimeríthetetlen. Találkozni kell ezzel a történettel a templomok falain túl is, a rockopera erőteljes hangzásvilága, karcos megfogalmazásmódja pedig közösségi tartalmat hoz létre, összekapcsol közösségeket, generációkat” – mondta Laczkó Vass Róbert.
Fotó: Kiss Judit
Arra is kitért, hogy Heródes király negatív figuráját kellett megformálnia a produkcióban, és amint azt Csíky András nemrég elhunyt színművésztől tanulta, egy szerep megformálásához fel kell fejteni az illető kor és az illető karakter motivációit, igazságát, cselekedeteinek logikáját.
Varga Attila nehezen tudta megközelíteni a művet, megküzdött a darabbal, viszont a végeredmény hatalmas élmény lett, és ezt a közönség lelkesedése is igazolta. „Kezdetben voltunk néhányan az alkotócsapatban, akik úgy vélekedtünk: a Jézus Krisztus szupersztár rockopera annyira nehéz, hogy könnyebb lenne 15 másik művet színpadra állítani helyette. Viszont a mindössze két és fél hónapos munka nyomán tartott bemutató után az derült ki, hogy nagyszerűen sikerült, és jómagam 25 éves operaénekesi munkám alatt még nem éreztem magamon soha ennyi változást, mint most” – mondta az énekes.
Fotó: Kiss Judit
Szó esett arról is, hogy a mai társadalmak miként viszonyulnak az áldozathozatal kérdéséhez.
De nemcsak kereszténységünk, hanem emberségünk fokmérője is, hogy milyen mértékben tudunk áldozatot hozni” – fogalmazott Laczkó Vass Róbert.
Varga János úgy fogalmazott, „ahol lehet, segítsünk egymáson”, Varga Attila pedig a saját életéből vett tapasztalat megosztásával szól hozzá a kérdéshez. Mint mondta, az opera kórusának és balettkarának ő a szakszervezeti vezetője, és sokszor tapasztalta, hogy – akárcsak a jézusi történetben a pálmalengető, hozsannázó, majd a megváltót megfeszíteni akaró tömeg – a tenni akaró ember mögé sokan sorakoznak fel lelkesen, aztán amikor tettre kerülne a sor, a vállalkozó szellemű embert egyedül hagyják.
Laczkó Vass Róbert, Varga János, Varga Attila és Koppándi Júlia a Vallásszabadság Házában tartott beszélgetésen
Fotó: Kiss Judit
Koppándi Júlia azt kérdezte a művészektől, mi a meglátásuk, hogyan lehet 2024-ben megfogalmazni úgy egy vallásos üzenetet, hogy az valóban célba érjen.
Szerinte a 20. századi zeneírásban – a korábbi évszázadokhoz, mondjuk a Mozart-mise megírásának korszakához képest – az egyház és a zeneszerzés kapcsolata mintha megszakadt volna, a Jézus Krisztus szupersztár rockopera pedig behozta a köztudatba a vallási témát.
Felmerült az a kérdés is, hogy manapság vajon a vallásos üzenetet a szakrális tereken kívül is el kell-e juttatni. Laczkó Vass Róbert erre kérdéssel válaszolt: vajon tulajdonképpen mi is számít szakrális térnek, például a színház –„Thália temploma” – vajon annak tekinthető-e.
Fotó: Bardon Tony/Kolozsvári Magyar Opera
A beszélgetésen arról is szó esett, hogy a kortárs zene sokszor nem eléggé közérthető, azaz „közönségbarát”, „lélekbarát” vagy „fülbarát”, a 20. század pedig nem a zene évszázada és a mi korszakunkat a „zörej” korszakának is nevezik. E tekintetben fontos a budapesti Négyek törekvése, hogy újra „hallgathatóvá” tegyék a kortárs zenét. A Négyek négy zeneszerzőből álló, szoros, baráti társaság, tagjai: Orbán György (1947), Vajda János (1949), Selmeczi György (1952), Csemiczky Miklós (1954). És fontos a Kolozsvári Magyar Napok keretében éppen most is zajló Magyar Egyházzenei Biennálé.
Koppándi Júlia zárásként azt a körkérdést tette fel a művészeknek, hogy
A művészek a következő kulcsszavakat sorolták fel: szeretet, türelem, segítőkészség, valamint annak megtanítása, hogy miként lehet egészséges kompromisszumot kötni, valamint hogy ha villámcsapásként megjelenne, akkor segítene szétoszlatni a félreértéseket.

Elsöprő a Kolozsvári Magyar Opera Jézus Krisztus szupersztár című, Novák Péter rendezte előadásának a sikere: ezt az is igazolja, hogy bár tájainkon szokatlannak számít, tíz percig tapsolt állva a közönség kedden este.
Halálának 128. évfordulóján, csütörtök délután Erzsébet királyné és Magyarország kapcsolatát bemutató vándorkiállítás nyílt meg Aradon. A megnyitón Sissi egykori aradi emlékjeleiről is szó esett.
Az iskolapadok világát idéző gyerekmusicallal csenget be az új évadra a Kolozsvári Magyar Opera. Az évad terveiről, a szűkös anyagi mozgástérről, az opera gyermekkórusának 10. évfordulójára született darabról évadnyitó sajtótájékoztatón számoltak be.
Székely Csaba magyar–román együttéléséről készült MaRó című szatíráját viszi színre Nagyváradon a Körös-parti város magyar és román társulata. A bemutatót október 17-én és 18-án tartják.
Négy jelölt közül egyedüli erdélyiként versenyez a Kaszás Attila-díjért Bartha Boróka, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház művésze, akire szeptember 15-ig szavazhat a közönség.
Emlékünnepre készülnek Koltón a Teleki-kastélyban, ahol egykor Petőfi Sándor és Szendrey Júlia töltötte mézesheteit. Miért nevezték „vad” grófnak Teleki Sándort, miként barátkozott össze az arisztokráciát megvető Petőfivel?
Nagyváradon másodszor rendezik meg szeptember 4. és 6. között a Zsidó Kulturális Napokat. A rendezvény kapcsán Rézműves Róberttel, a Nagyváradi Zsidó Hitközség kántorával és előimádkozójával beszélgettünk.
A roma kultúra ihlette alkotásokat sorakoztat fel a RROMA Film Festival, amelyet szeptember 4. és 6. között szerveznek meg Brassóban és a Brassó megyei Ágostonfalván.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
szóljon hozzá!