Stúdióévad válság ellen - beszélgetés Bocsárdi Lászlóval

– Változott a társulat összetétele az elmúlt évadhoz képest?
– A Tamási Áron Színház ugyanazokkal a színészekkel kezdi az új évadot, mint a tavaly, egyelõre nem áll módunkban új embert felvenni, az anyagi helyzetünk ezt nem teszi lehetõvé. Az idei évadtól azonban a megyei tanács védnöksége alól átkerül a városi tanács fennhatósága alá, és a Tamási Áron Színházhoz csatolódik az M Studio mozgásszínházi műhely, amely eddig a Háromszék Táncegyütteshez tartozott. Remélem, hogy mindkét társulat nyerni tud az új helyzetbõl.

– Hogyan próbálják meg ellensúlyozni az egyre kisebb költségvetés okozta hiányt?
– Mi egyértelműen arra törekszünk, hogy a mennyiség és ne a minõség rovására menjen a büdzsécsökkentés. Kevesebb elõadás készül, de ezek reményeim szerint izgalmas színházi produkciók lesznek. Az idén úgymond stúdióévadot hirdetünk, mert a kistermi elõadásoknak amellett, hogy olcsóbbak, más elõnyei is vannak: az intimebb színházi tér a nézõk és a színészek számára egyaránt izgalmas kihívást jelent, a színház lényege sokkal inkább ki tud bontakozni ebben a közelségben. Az sem elhanyagolható, hogy egy-egy elõadást lehetõségünk lesz többször is eljátszani. A régi elõadások felújítása és műsoron tartása is nagyon fontos ebben az összefüggésben, és az sem lényegtelen, hogy az egyéni kezdeményezéseknek nagyobb teret biztosítunk.

– Milyen bemutatókat tervez a Tamási Áron Színház a 2010/2011-es évadban?
– Az elsõ bemutatónkat én rendezem Shakespeare A velencei kalmár című színműve alapján, de ennek a próbaidõszakában már elkezdjük játszani Tadeusz S³obodzianek Ilja próféta című darabját, amely az idei évadban a diákok egyik bérletes elõadása lesz. A velencei kalmár bemutatója után A három testõr című közismert és közkedvelt Dumas-regénynek egy musicalváltozatát kezdjük el próbálni a kolozsvári Selmeczi György átiratában és rendezésében, ez lesz a szilveszteri produkciónk. A következõ elõadásunkat Tom Stoppard Árkádia című szövege alapján Zakariás Zalán rendezi, utána pedig a költségvetés függvényében két másik stúdió-elõadást szeretnénk még létrehozni: Ðorðe Leboviæ Az ezredik éjszaka és Jean Genet Cselédek című darabját vinnénk színre. Ezek bérleten kívüli elõadások lennének. Az elõbbit Zakariás Zalán, az utóbbit magam rendezném.

– Új bérleteket vezet be a színház ettõl az évadtól. Milyen bérletekrõl van szó?
– Rugalmasabbá szeretnénk tenni a bérletrendszerünket, több választási lehetõséget kínálunk a nézõink számára. Olyan bérletek is lesznek, amelyek nem naphoz kötöttek, továbbá létrehoztuk a Bakk Lukács-bérletet, ami kimondottan a komédiát kedvelõket célozza meg, és mivel régebbi elõadásokat foglal magában, azok számára lehet érdekes, akik az utóbbi években nem látogatták színházunkat. Lévén, hogy az új évadban többnyire stúdió-elõadások születnek, sokkal dinamikusabb bérletrendszert kellett kialakítani, amelyben a bérleteket százas csomagokba tömörítettük. Persze minden más vonatkozásban igyekeztünk megtartani a régi rendszert, hogy amennyire ez lehetséges, ne zavarjuk meg azt a szokásrendet, amit az állandó bérleteseink már megszokhattak.

– Meghosszabbítják a Brassói Filharmóniával kötött együttműködésüket?
– Sajnos jelenleg a színház nem rendelkezik azzal az anyagi kerettel, ami lehetõvé tenné, hogy a korábbi évadokhoz hasonlóan meg tudjuk szervezni a Brassói Filharmónia sepsiszentgyörgyi kiszállásait. Az új évadtól ezt a Városi Kulturális Szervezõiroda vállalta át, mely a polgármesteri hivatal támogatásával fogja tovább bonyolítani az eddig sikeresen működõ kezdeményezésünket. A filharmónia természetesen ezután is koncertezhet a színház nagytermében.

– Van lehetõség kiszállásokra vagy vendégszereplések fogadására?
– Az idei évadban a szatmári színházzal működünk együtt, õk Csehov Három nõvérét hozzák Szentgyörgyre, mi pedig egy kortárs Tamási-feldolgozást, A csoda című elõadásunkat játsszuk Szatmáron bérletcserében. Az õsz folyamán négy fesztiválmeghívásnak szeretnénk eleget tenni. Októberben – amennyiben meg tudjuk szerezni a kiszálláshoz szükséges öszszeget – a lengyelországi Radonban sorra kerülõ Gombrowicz-fesztiválon veszünk részt az Yvonne, burgundi hercegnõ című elõadásunkkal. Ezt követõen a kolozsvári Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztiválon ugyancsak Gombrowicz Yvonne-jával, a marosvásárhelyi Tompa Miklós Napokon A csoda című elõadásunkkal, az aradi Interetnikai Színházi Fesztiválon pedig Moliere művével, A mizantróppal veszünk részt. Ezeket a produkciókat az õsz folyamán felújítjuk, a sepsiszentgyörgyi közönség is láthatja majd õket.

– Jövõre lenne esedékes a 2. Reflex Nemzetközi Színházi Biennále megszervezése. Lesz belõle valami?
– A biennálét jövõ tavasszal nem tudjuk megszervezni: nincs meg az az anyagi biztonság, amellyel felelõsen bele lehet vágni egy ilyen nagyságrendű fesztivál megszervezésébe. Az elsõ kiadásnak abban volt az ereje, hogy igényességre törekedett, és olyan társulatokat hozott Sepsiszentgyörgyre, amelyek vendégszereplése azelõtt elképzelhetetlen lett volna. Szembesülhettünk az európai színjátszás fontos irányzataival és eredményeivel. Ezt szeretném megismételni a továbbiakban is; annak nem látom értelmét, hogy pusztán kötelességbõl, a színvonalat figyelmen kívül hagyva letudjunk egy újabb fesztivált. Reményeim szerint 2012-ben újra meg tudjuk szervezni a fesztivált.

– Befolyásolja a színház tevékenységét az ön menedzseri szerzõdésének meghosszabbítása kapcsán kialakult viszály?
– Egyértelműen befolyásolta, hiszen nem mindennapi feszültségben éltük át az elmúlt évad végét, de remélem, hogy ez nem hagy nyomot a színház kínálatán. Ha megfelelõképpen ki tudjuk alakítani a színház új struktúráját, és ha az M Studio is harmonikusan beépül az intézmény életébe, a színház az eddigiekhez hasonlóan tovább tudja folytatni értékteremtõ tevékenységét, és a jövõben is meg tudja õrizni kiemelt szerepét a régió kulturális életében.