Hirdetés

Spartacus: Az aréna istenei – hódít a szandálpunk

Ha valaki azt hinné, hogy megint csak egy olyan, a mitológia és a történelem világát meglehetősen infantilisan értelmező „akciósorozatról” van szó, mint a 90-es években készült Xéna, a harcos hercegnő vagy a Herkules, az nagyot téved. – FILMKRITIKA

Balogh Levente

2011. március 29., 08:522011. március 29., 08:52

Az ókor világa mindig is kitűnő inspirációs forrás volt a filmesek számára. Mivel a történelmileg többé-kevésbé hiteles sztorikat a közönség ugyanúgy kedvelte, mint a mitológiai témájú mozikat, nem csoda, hogy – a később az amerikai produkciókra is átterjedt, kezdetben kissé lesajnálóan az ilyen témájú olasz filmekre alkalmazott kifejezést felhasználva – saját „műfaji” megjelölést is kaptak: sword and sandal (azaz kard és szandál) filmekként emlegetik őket, és nem csupán a mozivásznon, de televíziós sorozatként is taroltak. Utóbbi műfajt lovagolta meg az egyre jobb sorozatokat gyártó HBO is, amikor néhány évvel ezelőtt leforgatta a Róma című több epizódból álló alkotást, majd most a Starz című amerikai mozicsatorna által készített sorozatot átvéve az európai közönséggel is megismerteti a számos sorozat megszületése – Smallville, Buffy, a vámpírok réme – fölött bábáskodó Steven S. DeKnight által kiötölt újabb történetet, a Spartacus: Az aréna isteneit.

Ha valaki azt hinné, hogy megint csak egy olyan, a mitológia és a történelem világát meglehetősen infantilisan értelmező „akciósorozatról” van szó, mint a 90-es években készült Xéna, a harcos hercegnő vagy a Herkules, az nagyot téved. Az Amerikában sportnak tekintett pankráció összecsapásait idéző, gyerekközönség előtt is bátran vetíthető szandálos filmek ideje lejárt, mióta megjelent Frank Miller 300 című képregénye, valamint azt azt híven, sajátos képi megoldásokat alkalmazva feldolgozó mozi. A thermopülai csatát szinte már cyberpunk-arcokat felvonultató, a képregényes alapokat a vizuális megoldások szintjén is felválalló, lassított felvételekkel bemutató film a képregényhez hasonlóan kultuszművé vált, és saját iskolát teremtett – olyannyira, hogy az egyik, a History Channelen futó, ókori témájú ismeretterjesztő sorozat is ebben a stílusban készült.

Szinte magától értetődő volt hát, hogy előbb-utóbb valamilyen televíziós sorozatban is megjelenik ez a vizuális világ. A most indult Spartacus: Az aréna istenei amúgy nem a legelső ilyen sorozat, mivel ebben tulajdonképpen a korábban vetített Spartacus: vér és homok előzményeit dolgozzák fel. Az első széria magának a legendás gladiátornak a történetét meséli el, míg a második csupán felhasználja a nevét, de csak a többi karaktert vették át. Mindettől függetlenül ugyanúgy egy alternatív ókorba kalauzolja el a nézőt, mint a 300 vagy az „anyasorozat”. A „szandálpunk” ókorban sötét, pasztellszerűen színezett háttér előtt, félhomályos sikátorokban és pompás, de romlottságtól terhes palotákban járunk, amelyek semmivel sem veszélytelenebbek, mint a gladiátorarénák. A mindennapi élet az erőszak, a hatalom és a szex körül forog, és mind az erőszakos, mind az erotikus jeleneteket a lehető legexplicitebben tárják a néző elé – a durván csonkolt végtagokból, az elvágott nyaki ütőerekből sugárban dől a vér, és szinte tízpercenként szembesülünk egy-egy esztétikusan filmezett, de már-már softcore-ba hajló erotikus snittel.

Az alaptörténet: Quintus Lentulus Batiatus, a John Hannah által kiválóan alakított gladiátorképző-tulajdonos minden áron be akar kerülni a felső tízezerbe, ehhez viszont az kell, hogy legjobb gladiátorai dicsőséget szerezzenek, és Capua városának új arénájában is felléphessenek. Ennek érdekében bármire hajlandó, de természetesen nála jóval aljasabb ellenségei is mindent elkövetnek azért, hogy számításait keresztülhúzzák.

A sorozat minden, a Római Birodalomról meglévő sztereotípiát felvonultat: a dekadencia, az intrikák, az erőszak jelentik a történet eszszenciáját – mégsem jelenthető ki, hogy sablonos, fantáziátlan alkotás lenne. (Külön geg, hogy Batiatus feleségét az a Lucy Lawless játssza, aki annó a Xéna címszerepét alakította.) Ahogy a 300 alternatív ókori világa is be tudja szippantani a nézőt, ugyanúgy a Spartacus-sorozat is hitelesen „adja el” a maga sajátosan értelmezett, véres szandálpunk-univerzumát.

Spartacus: Az aréna istenei.
(Spartacus: Gods of the Arena. Amerikai történelmi drámasorozat, 2011, 6 rész. Vetítés: Vasárnap esténként az HBO-n.) Rendezte: Steven S. DeKnight. Producer: Steven S. DeKnight. Szereplők: John Hannah, Dustin Clare, Lucy Lawless, Peter Mensah, Manu Bennett. Írta: Steven S. DeKnight. Zene: Joseph Loduca. Értékelés az 1-10-es skálán: 9

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 26., szerda

Bábszínház felnőtteknek is: újdonságokkal rukkol elő a jubiláló WonderPuck fesztivál

Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.

Bábszínház felnőtteknek is: újdonságokkal rukkol elő a jubiláló WonderPuck fesztivál
Hirdetés
2026. augusztus 26., szerda

Picasso vendégségben: Temesváron nyílik kiállítás a kubizmus atyjának műveiből

A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.

Picasso vendégségben: Temesváron nyílik kiállítás a kubizmus atyjának műveiből
2026. augusztus 26., szerda

Elhunyt Nádas Péter

Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.

Elhunyt Nádas Péter
Elhunyt Nádas Péter
2026. augusztus 26., szerda

Elhunyt Nádas Péter

2026. augusztus 23., vasárnap

Kalotaszegi népművészeket is díjaztak Budapesten

Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.

Kalotaszegi népművészeket is díjaztak Budapesten
Hirdetés
2026. augusztus 06., csütörtök

„Az ember megpróbálja a maga képére formálni a világ egy kis darabját”. Beszélgetés Szabó Zsolttal (2.)

A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.

„Az ember megpróbálja a maga képére formálni a világ egy kis darabját”. Beszélgetés Szabó Zsolttal (2.)
2026. augusztus 05., szerda

„Amíg hasznos munkát tudok végezni, addig csinálom” – Interjú a 80 éves Szabó Zsolttal, a Kolozsvár Társaság elnökével (1.)

Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.

„Amíg hasznos munkát tudok végezni, addig csinálom” – Interjú a 80 éves Szabó Zsolttal, a Kolozsvár Társaság elnökével (1.)
2026. augusztus 04., kedd

Aradi színházi ősbemutató is látható lesz a békéscsabai nemzetközi fesztiválon

Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.

Aradi színházi ősbemutató is látható lesz a békéscsabai nemzetközi fesztiválon
Hirdetés
2026. július 30., csütörtök

A Krónika egykori fotósa emlékére nyílik kiállítás

Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.

A Krónika egykori fotósa emlékére nyílik kiállítás
2026. július 21., kedd

Kulturális központként nyílik meg a nagyközönség előtt a több mint százéves, felújított víztorony

Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.

Kulturális központként nyílik meg a nagyközönség előtt a több mint százéves, felújított víztorony
2026. július 18., szombat

Közös örökségmentésre hívják a sarmaságiakat

A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.

Közös örökségmentésre hívják a sarmaságiakat
Hirdetés
Hirdetés