A kolozsvári Transilvania Nemzetközi Könyvfesztivál keretében csütörtökön a Babeş–Bolyai Tudományegyetem díszdoktorává avatták Antonio Gamoneda spanyol költőt a világ és a modern ember gondjait feldolgozó költészetéért és közéleti intellektuális tevékenységéért.
2015. október 08., 19:392015. október 08., 19:39
A laudációt dr. Viorel Rujea egyetemi tanár mondta el, a diplomát Ioan Aurel Pop a BBTE rektora adta át. Gamoneda spanyol nyelven köszönte meg az elismerést. A 84 éves Gamoneda az egyik legjelentősebb kortárs spanyol költő, aki semmiféle uralkodó trendbe nem sorolható. Költészetét elsősorban a rendkívüli erő, a feszes és világos képek jellemzik.
Első kötete 1960-ban jelent meg. 38 éves koráig egy bank alkalmazottjaként dolgozott. Első műveinek témáját a Franco-időszak elnyomatása határozza meg. A költő egy ellenállócsoporthoz csatlakozott, minek következtében műveit a cenzúra betiltotta, sokáig nem közölhetett. A költő 2006-ban nyerte el a nagy presztízsű Cervantes-díjat.
Szerda este ugyanakkor többek között Lucian Boia történész volt a kolozsvári könyvfesztivál vendége. „A munkáimmal lehet vitatkozni, de csak azért, mert történelemben bármi vitatható, a történészek valójában nem a száz százalékig valós történelemről, hanem mindig csak annak reprezentációjáról tudnak beszélni” – fogalmazott a román történész a közönségtalálkozón.
A főtéri rendezvénysátorban megtartott eseményen Lucian Năstasă-Kovács, a Kolozsvári Szépművészeti Múzeum igazgatója beszélgetett a történésszel. Lucian Boia többek közt elárulta: ezer szállal kötődik Erdélyhez, hiszen rengeteget kutatta az Osztrák–Magyar Monarchia időszakának erdélyi román mozgalmait.
A közönség soraiból érkező, Európa jövőjét firtató kérdésre elmondta: tanulmányai során arra jött rá, hogy a történelem annyira összetett és bonyolult dolog, hogy egyszerűen nincs honnan tudnunk, mi fog történni. Hozzáfűzte: természetesen rengeteg forgatókönyvet lehet gyártani mind az Európai Unió, mind a bolygó egészének jövőjére nézve, ám fölöslegesen. Boia szerint, ami Európa iszlamizációját, avagy a civilizációk keveredését illeti, erős túlzások uralják a közbeszédet.
„Jelenleg egyértelműek az adatok: az Európai Unió lakossága 500 millió főt számlál míg az iszlám vallású emberek száma 20 millió főre rúg. Ha egymillió muzulmán jönne be Európába az az Unió lakosságának mindössze 0,2 százaléka lenne. Öt éven keresztül kellene évi egymillió embernek érkeznie, hogy az arányuk egy százalékkal emelkedjék. Ezért amondó vagyok: nagyon távol állunk Európa iszlamizálódásától. Persze ez nem jelenti azt, hogy ez néhány évszázad alatt nem történik meg” – fejtette ki a történész.
Szerinte, ha a román történészek igazán hazafias munkát akarnak végezni, akkor olyan könyveket kellene írniuk, amelyeket nyugaton is elfogadnak. „A történetírásnak a nyugati világban is visszhangot kell kiváltania, ahol az emberek másfajta történetíráshoz szoktak. Akkor viszünk véghez mi, értelmiségiek igazán patrióta tettet, ha olyan műveket tudunk alkotni, amelyek az egész világot érdeklik nem csak minket” – szögezte le Boia.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!