A kolozsvári Transilvania Nemzetközi Könyvfesztivál keretében csütörtökön a Babeş–Bolyai Tudományegyetem díszdoktorává avatták Antonio Gamoneda spanyol költőt a világ és a modern ember gondjait feldolgozó költészetéért és közéleti intellektuális tevékenységéért.
2015. október 08., 19:392015. október 08., 19:39
A laudációt dr. Viorel Rujea egyetemi tanár mondta el, a diplomát Ioan Aurel Pop a BBTE rektora adta át. Gamoneda spanyol nyelven köszönte meg az elismerést. A 84 éves Gamoneda az egyik legjelentősebb kortárs spanyol költő, aki semmiféle uralkodó trendbe nem sorolható. Költészetét elsősorban a rendkívüli erő, a feszes és világos képek jellemzik.
Első kötete 1960-ban jelent meg. 38 éves koráig egy bank alkalmazottjaként dolgozott. Első műveinek témáját a Franco-időszak elnyomatása határozza meg. A költő egy ellenállócsoporthoz csatlakozott, minek következtében műveit a cenzúra betiltotta, sokáig nem közölhetett. A költő 2006-ban nyerte el a nagy presztízsű Cervantes-díjat.
Szerda este ugyanakkor többek között Lucian Boia történész volt a kolozsvári könyvfesztivál vendége. „A munkáimmal lehet vitatkozni, de csak azért, mert történelemben bármi vitatható, a történészek valójában nem a száz százalékig valós történelemről, hanem mindig csak annak reprezentációjáról tudnak beszélni” – fogalmazott a román történész a közönségtalálkozón.
A főtéri rendezvénysátorban megtartott eseményen Lucian Năstasă-Kovács, a Kolozsvári Szépművészeti Múzeum igazgatója beszélgetett a történésszel. Lucian Boia többek közt elárulta: ezer szállal kötődik Erdélyhez, hiszen rengeteget kutatta az Osztrák–Magyar Monarchia időszakának erdélyi román mozgalmait.
A közönség soraiból érkező, Európa jövőjét firtató kérdésre elmondta: tanulmányai során arra jött rá, hogy a történelem annyira összetett és bonyolult dolog, hogy egyszerűen nincs honnan tudnunk, mi fog történni. Hozzáfűzte: természetesen rengeteg forgatókönyvet lehet gyártani mind az Európai Unió, mind a bolygó egészének jövőjére nézve, ám fölöslegesen. Boia szerint, ami Európa iszlamizációját, avagy a civilizációk keveredését illeti, erős túlzások uralják a közbeszédet.
„Jelenleg egyértelműek az adatok: az Európai Unió lakossága 500 millió főt számlál míg az iszlám vallású emberek száma 20 millió főre rúg. Ha egymillió muzulmán jönne be Európába az az Unió lakosságának mindössze 0,2 százaléka lenne. Öt éven keresztül kellene évi egymillió embernek érkeznie, hogy az arányuk egy százalékkal emelkedjék. Ezért amondó vagyok: nagyon távol állunk Európa iszlamizálódásától. Persze ez nem jelenti azt, hogy ez néhány évszázad alatt nem történik meg” – fejtette ki a történész.
Szerinte, ha a román történészek igazán hazafias munkát akarnak végezni, akkor olyan könyveket kellene írniuk, amelyeket nyugaton is elfogadnak. „A történetírásnak a nyugati világban is visszhangot kell kiváltania, ahol az emberek másfajta történetíráshoz szoktak. Akkor viszünk véghez mi, értelmiségiek igazán patrióta tettet, ha olyan műveket tudunk alkotni, amelyek az egész világot érdeklik nem csak minket” – szögezte le Boia.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!