A kolozsvári Transilvania Nemzetközi Könyvfesztivál keretében csütörtökön a Babeş–Bolyai Tudományegyetem díszdoktorává avatták Antonio Gamoneda spanyol költőt a világ és a modern ember gondjait feldolgozó költészetéért és közéleti intellektuális tevékenységéért.
2015. október 08., 19:392015. október 08., 19:39
A laudációt dr. Viorel Rujea egyetemi tanár mondta el, a diplomát Ioan Aurel Pop a BBTE rektora adta át. Gamoneda spanyol nyelven köszönte meg az elismerést. A 84 éves Gamoneda az egyik legjelentősebb kortárs spanyol költő, aki semmiféle uralkodó trendbe nem sorolható. Költészetét elsősorban a rendkívüli erő, a feszes és világos képek jellemzik.
Első kötete 1960-ban jelent meg. 38 éves koráig egy bank alkalmazottjaként dolgozott. Első műveinek témáját a Franco-időszak elnyomatása határozza meg. A költő egy ellenállócsoporthoz csatlakozott, minek következtében műveit a cenzúra betiltotta, sokáig nem közölhetett. A költő 2006-ban nyerte el a nagy presztízsű Cervantes-díjat.
Szerda este ugyanakkor többek között Lucian Boia történész volt a kolozsvári könyvfesztivál vendége. „A munkáimmal lehet vitatkozni, de csak azért, mert történelemben bármi vitatható, a történészek valójában nem a száz százalékig valós történelemről, hanem mindig csak annak reprezentációjáról tudnak beszélni” – fogalmazott a román történész a közönségtalálkozón.
A főtéri rendezvénysátorban megtartott eseményen Lucian Năstasă-Kovács, a Kolozsvári Szépművészeti Múzeum igazgatója beszélgetett a történésszel. Lucian Boia többek közt elárulta: ezer szállal kötődik Erdélyhez, hiszen rengeteget kutatta az Osztrák–Magyar Monarchia időszakának erdélyi román mozgalmait.
A közönség soraiból érkező, Európa jövőjét firtató kérdésre elmondta: tanulmányai során arra jött rá, hogy a történelem annyira összetett és bonyolult dolog, hogy egyszerűen nincs honnan tudnunk, mi fog történni. Hozzáfűzte: természetesen rengeteg forgatókönyvet lehet gyártani mind az Európai Unió, mind a bolygó egészének jövőjére nézve, ám fölöslegesen. Boia szerint, ami Európa iszlamizációját, avagy a civilizációk keveredését illeti, erős túlzások uralják a közbeszédet.
„Jelenleg egyértelműek az adatok: az Európai Unió lakossága 500 millió főt számlál míg az iszlám vallású emberek száma 20 millió főre rúg. Ha egymillió muzulmán jönne be Európába az az Unió lakosságának mindössze 0,2 százaléka lenne. Öt éven keresztül kellene évi egymillió embernek érkeznie, hogy az arányuk egy százalékkal emelkedjék. Ezért amondó vagyok: nagyon távol állunk Európa iszlamizálódásától. Persze ez nem jelenti azt, hogy ez néhány évszázad alatt nem történik meg” – fejtette ki a történész.
Szerinte, ha a román történészek igazán hazafias munkát akarnak végezni, akkor olyan könyveket kellene írniuk, amelyeket nyugaton is elfogadnak. „A történetírásnak a nyugati világban is visszhangot kell kiváltania, ahol az emberek másfajta történetíráshoz szoktak. Akkor viszünk véghez mi, értelmiségiek igazán patrióta tettet, ha olyan műveket tudunk alkotni, amelyek az egész világot érdeklik nem csak minket” – szögezte le Boia.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!