Kaján Marianna mutatta be a Sissi-kiállítást
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Halálának 128. évfordulóján, csütörtök délután Erzsébet királyné és Magyarország kapcsolatát bemutató vándorkiállítás nyílt meg Aradon a bukaresti Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ és az Aradi Kamaraszínház szervezésében: a Gödöllői Királyi Kastély utazó kiállítása tablókon, régi fényképek és festmények reprodukcióin keresztül mutatja be Sissi életét és a magyarokhoz való vonzódását. A megnyitón Sissi egykori aradi emlékjeleiről is szó esett.
2026. szeptember 11., 16:142026. szeptember 11., 16:14
A bajor Wittelsbach családból származó Erzsébet osztrák császárné és magyar királyné rokonszenvvel viseltetett a magyarok iránt. Megtanulta a magyar nyelvet, udvartartásába magyar embereket választott, szívesen tartózkodott a budai királyi palotában és a gödöllői királyi kastélyban. Sissi rendszeres és lelkes résztvevője volt a Gödöllő-környéki falkavadászatoknak, ismerte a magyar képzőművészetet, zenét, irodalmat, szerette a magyar gasztronómiát. Büszkén viselte a magyar királyné címet, és napjainkra már köztudottá vált, hogy Erzsébetnek milyen kiemelkedő nagy szerepe volt az osztrák–magyar kiegyezés létrejöttében.
„Nem véletlen, hogy személyének kultusza Magyarországon már életében kialakult, amely tragikus halála után csak fokozódott, napjainkban is jelentős” – fogalmazott a Csiky Gergely Főgimnázium dísztermében tartott tárlatnyitón Kaján Marianna, a kiállítás kurátora. A Liszt Intézet szervezésében a vándorkiállítás Erdélyben Bethlenszentmiklós és Marosvécs után jutott el Aradra.
– mondta Kaján Marianna a Krónika kérdésére, hogy is esett a választás Aradra.
Tizenkét tablón mutatják be Erzsébet királyné és Magyarország kapcsolatát
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A Gödöllői Királyi Kastély utazó kiállítása tizenkét tablón keresztül mutatja be Erzsébet királyné és Magyarország különleges kapcsolatát. „Nagyon megszerette Magyarországot, megtanulta a magyar nyelvet is, sok időt töltött Gödöllőn és a Budai Várban, de például eljutott Bártfafürdőre, sőt Herkulesfürdőre is, illetve 1857-ben a legelső magyarországi körutazásuk alkalmával – akkor még császárnéként – eljutott Nagyváradra és Nagyszalontára is, tehát úgymond ismerte ezt a vidéket is” – tette hozzá a szakértő.
A kiállítás többek között bemutatja,
A megnyitó különlegességét a kosztümös tárlatvezetés jelentette: Dutka Tímea, a gödöllői kastélymúzeum munkatársa Erzsébet királynénak öltözve kalauzolta az érdeklődőket a tablók között, elmesélve, mit láthatnak a képeken,
Sissi szerepében Dutka Tímea kosztümös tárlatvezető
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
S hogy milyen érzés lehet ebben a szerepben? „Számomra nagy megtiszteltetés, hogy itt is bemutathatom a magyar történelemnek ezt a szeletét. Erzsébet azért nagyon fontos hölgy volt, Magyarország királynéja és császárnéja. Nem mondom, hogy kis feladat az ő bőrébe bújni, de minden ilyen tárlatvezetésen igyekszünk a kolléganőimmel – hiszen többen is csináljuk a Gödöllői Királyi Kastélyban ezt – teljesen visszaadni annak a kornak a szellemiségét, Erzsébet báját, kedvességét, amit a magyarok és a monarchiában élők annyira szerettek” – válaszolta a Krónika kérdésére Dutka Tímea.
Erzsébet királynénak – mint említettük – Aradon is állt egy bronz mellszobra, ami jelenleg Makón tekinthető meg a József Attila Múzeum kertjében. Ujj Jánost, a kiállításmegnyitón résztvevő aradi helytörténészt és újságírót, korábbi iskolaigazgatót kértük meg, hogy ossza meg a műalkotás elszállításának történetét.
A történeti adatok szerint 1926-ban történt a költöztetés, de a szobor a makói levéltárba került, s csak az 1950-es években helyezték át a múzeumba, de ott is a raktárakban porosodott a rendszerváltás utánig, s csak 1991-ben állították fel a múzeumkertben.
Az Aradot Újaraddal összekötő vashíd eredeti neve Erzsébet-híd. Utóbbi Károlyi Gyula-híd volt, ma Traian-hídként ismert. Reprodukció
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A helytörténész tudomása szerint Sissi soha nem járt Aradon. „A férje igen, ötször vagy hatszor látogatott Arad vármegyébe Ferenc József császár, ő viszont egyetlen egyszer sem volt itt” – mondta.
A tárlat szeptember 13-ig, vasárnap 19 óráig tekinthető meg a Csiky Gergely Főgimnázium dísztermében.
Megrongálták a Temes megyei Buziásfürdő egyik jelképét, a fedett sétányt, amely egykor Ferenc József király felesége, a ma is Sissiként emlegetett Erzsébet királyné nagy kedvence volt. A polgármester bűnügyi feljelentést készül tenni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az iskolapadok világát idéző gyerekmusicallal csenget be az új évadra a Kolozsvári Magyar Opera. Az évad terveiről, a szűkös anyagi mozgástérről, az opera gyermekkórusának 10. évfordulójára született darabról évadnyitó sajtótájékoztatón számoltak be.
Székely Csaba magyar–román együttéléséről készült MaRó című szatíráját viszi színre Nagyváradon a Körös-parti város magyar és román társulata. A bemutatót október 17-én és 18-án tartják.
Négy jelölt közül egyedüli erdélyiként versenyez a Kaszás Attila-díjért Bartha Boróka, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház művésze, akire szeptember 15-ig szavazhat a közönség.
Emlékünnepre készülnek Koltón a Teleki-kastélyban, ahol egykor Petőfi Sándor és Szendrey Júlia töltötte mézesheteit. Miért nevezték „vad” grófnak Teleki Sándort, miként barátkozott össze az arisztokráciát megvető Petőfivel?
Nagyváradon másodszor rendezik meg szeptember 4. és 6. között a Zsidó Kulturális Napokat. A rendezvény kapcsán Rézműves Róberttel, a Nagyváradi Zsidó Hitközség kántorával és előimádkozójával beszélgettünk.
A roma kultúra ihlette alkotásokat sorakoztat fel a RROMA Film Festival, amelyet szeptember 4. és 6. között szerveznek meg Brassóban és a Brassó megyei Ágostonfalván.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!