2010. április 12., 08:242010. április 12., 08:24
Nagy sikere volt a Magyar Költészet Napjának előestéjén Nagyváradon szervezett Versünnep gálaestjének. Bár a filharmónia koncerttermében akadtak még üres helyek, az így is szépszámú közönség többször is vastapssal jutalmazta az üdítően politikamentesre sikeredett verses-zenés öszszeállítást. Mint arról korábban lapunkban beszámoltunk a budapesti Képeshang produkciós iroda idén azért szervezte Nagyváradon a rendezvényt, hogy politikailag „tiszták” maradjanak, a Magyar Költészet Napja ugyanis egybeesett a magyarországi parlamenti választásokkal.
A 2010-es év Erkel Ferenc születésének bicentenáriuma, a váradi filharmónia szimfonikusai ezért a zeneszerző több operájából műsorra tűztek részleteket, többek között a Hunyadi Lászlóból. A szimfonikusok fellépései között a színház Szigligeti Társulatának néhány színésze a magyar költészet közismert és szeretett alkotásaiból adott elő egy csokorra valót. Dobos Imre két Márai-verset szavalt – a költő szintén ezen a napon, éppen 110 évvel ezelőtt született. A 105 éve született József Attilától – akinek születésnapján ünnepeljük a Magyar Költészet Napját – az Ars poeticát hallhatta a közönség Dimény Levente visszafogott előadásában.
A színművészek a mintegy másfél órás gálaest alatt Wass Albert, Nagy László, Radnóti Miklós és Pilinszky János verseit szavalták, minden fölösleges összekötő szöveg nélkül. A főként komoly hangvételű verseken kívül Arany János tréfás balladája, A bajusz is elhangzott Csiky Ibolya előadásában.
| Tegnap délelőtt koszorúzta meg József Attila nagyváradi szobrát a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. A váradréti templomban tartott délelőtti istentisztelet után Gál Annamária és Péterfy Lajos színművészek léptek fel, majd a gyülekezet a Petőfi-parkban álló szoborhoz vonult. Délután a Matyi Műhely Bábszínház által szervezett koszorúzást is tartottak a költő emlékére és a Magyar Költészet Napja tiszteletére. |
A filharmónia énekkara több ízben is közreműködött az operarészletek előadásában. A Kolozsvári Magyar Opera fiatal szopránja, Végh Ibolya elvarázsolta a közönséget – ilyen magas színvonalú komolyzenei szólóénekest ritkán hallani a partiumi városban.
A gálaest sztárvendége volt Tolcsvay László, akit a szimfonikus zenekar kísért, miközben előadta néhány nagy slágerét – gyönyörűen hangzott az Első villamos és a Békét és reménységet a nagyzenekari kísérettel. A gála végére maradt Erkel talán legismertebb és legszeretettebb műrészlete, a Bánk Bán nagyáriája, amelyet egy másik kolozsvári művész, Pataki Adorján adott elő, a közönség pedig felállva tapsolt meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok