2009. november 25., 10:052009. november 25., 10:05
Salman Rushdie 1947-ben született Bombayban. Regényeket és esszéket ír angol nyelven, műveinek többsége az indiai szubkontinensen játszódik. Bombayban nőtt fel, Angliában diplomázott. Első regénye, a Grímusz nem volt különösebben sikeres, az 1987-ben megjelent Az éjfél gyermekei azonban világhírnevet szerzett neki, sokan mai napig a legjobb regényének tartják.
A Sátáni versek című regénye, mely 1988-ban jelent meg, hatalmas felháborodást váltott ki az iszlám hívek körében Mohamed próféta tiszteletlen ábrázolása miatt. Megjelenése után heteken belül számos országban betiltották, India után a Dél-afrikai Köztársaságban, Pakisztánban, Szaúd-Arábiában, Egyiptomban, Szomáliában, Bangladesben, Szudánban, Malajziában, Indonéziában és Katarban is.
Több helyen szertartásosan elégették a könyv példányait, a könyv ellen tüntetők pedig számos országban összeütközésbe kerültek a rendfenntartó erőkkel, többen életüket vesztették a fegyveres összecsapásokban. Irán vezetője, Khomeini ajatollah fatvát, azaz halálos kiközösítést hirdetett Rushdie ellen, istenkáromlás miatt.
Khomeini minden hívő muszlimot felszólított Rushdie kivégzésére és emellett a regény kiadóinak kivégzésére is. Az író Angliába menekült, ahol évekig rejtekhelyen élt. Bár Khomeini 1989-ben meghalt, és 1998-ban az iráni kormány hivatalosan visszavonta a halálbüntetést, az iszlám fundamentalisták továbbra is az író halálát követelték. 2005-ben Ali Khamenei, Irán akkori szellemi vezetője megerősítette Khomeini fatváját. Mikor ennek visszavonására szólították fel, Irán bejelentette, hogy a végzést csak az elrendelő oldhatja fel, ő azonban 1989 óta halott.
Ennek ellenére Rushdie Romániában nem tartott igényt különleges biztonsági intézkedésekre, mint fogalmazott: biztonságban érzi magát az országban. A firenzei varázslónő című, immár román nyelven is hozzáférhető regény 2008-ban jelent meg. A könyvben a szerző azt vizsgálja, milyen volt a kapcsolat Kelet és Nyugat között négyszáz évvel ezelőtt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Látogatottsági adatok