2009. november 25., 10:052009. november 25., 10:05
Salman Rushdie 1947-ben született Bombayban. Regényeket és esszéket ír angol nyelven, műveinek többsége az indiai szubkontinensen játszódik. Bombayban nőtt fel, Angliában diplomázott. Első regénye, a Grímusz nem volt különösebben sikeres, az 1987-ben megjelent Az éjfél gyermekei azonban világhírnevet szerzett neki, sokan mai napig a legjobb regényének tartják.
A Sátáni versek című regénye, mely 1988-ban jelent meg, hatalmas felháborodást váltott ki az iszlám hívek körében Mohamed próféta tiszteletlen ábrázolása miatt. Megjelenése után heteken belül számos országban betiltották, India után a Dél-afrikai Köztársaságban, Pakisztánban, Szaúd-Arábiában, Egyiptomban, Szomáliában, Bangladesben, Szudánban, Malajziában, Indonéziában és Katarban is.
Több helyen szertartásosan elégették a könyv példányait, a könyv ellen tüntetők pedig számos országban összeütközésbe kerültek a rendfenntartó erőkkel, többen életüket vesztették a fegyveres összecsapásokban. Irán vezetője, Khomeini ajatollah fatvát, azaz halálos kiközösítést hirdetett Rushdie ellen, istenkáromlás miatt.
Khomeini minden hívő muszlimot felszólított Rushdie kivégzésére és emellett a regény kiadóinak kivégzésére is. Az író Angliába menekült, ahol évekig rejtekhelyen élt. Bár Khomeini 1989-ben meghalt, és 1998-ban az iráni kormány hivatalosan visszavonta a halálbüntetést, az iszlám fundamentalisták továbbra is az író halálát követelték. 2005-ben Ali Khamenei, Irán akkori szellemi vezetője megerősítette Khomeini fatváját. Mikor ennek visszavonására szólították fel, Irán bejelentette, hogy a végzést csak az elrendelő oldhatja fel, ő azonban 1989 óta halott.
Ennek ellenére Rushdie Romániában nem tartott igényt különleges biztonsági intézkedésekre, mint fogalmazott: biztonságban érzi magát az országban. A firenzei varázslónő című, immár román nyelven is hozzáférhető regény 2008-ban jelent meg. A könyvben a szerző azt vizsgálja, milyen volt a kapcsolat Kelet és Nyugat között négyszáz évvel ezelőtt.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.