2009. november 25., 10:052009. november 25., 10:05
Salman Rushdie 1947-ben született Bombayban. Regényeket és esszéket ír angol nyelven, műveinek többsége az indiai szubkontinensen játszódik. Bombayban nőtt fel, Angliában diplomázott. Első regénye, a Grímusz nem volt különösebben sikeres, az 1987-ben megjelent Az éjfél gyermekei azonban világhírnevet szerzett neki, sokan mai napig a legjobb regényének tartják.
A Sátáni versek című regénye, mely 1988-ban jelent meg, hatalmas felháborodást váltott ki az iszlám hívek körében Mohamed próféta tiszteletlen ábrázolása miatt. Megjelenése után heteken belül számos országban betiltották, India után a Dél-afrikai Köztársaságban, Pakisztánban, Szaúd-Arábiában, Egyiptomban, Szomáliában, Bangladesben, Szudánban, Malajziában, Indonéziában és Katarban is.
Több helyen szertartásosan elégették a könyv példányait, a könyv ellen tüntetők pedig számos országban összeütközésbe kerültek a rendfenntartó erőkkel, többen életüket vesztették a fegyveres összecsapásokban. Irán vezetője, Khomeini ajatollah fatvát, azaz halálos kiközösítést hirdetett Rushdie ellen, istenkáromlás miatt.
Khomeini minden hívő muszlimot felszólított Rushdie kivégzésére és emellett a regény kiadóinak kivégzésére is. Az író Angliába menekült, ahol évekig rejtekhelyen élt. Bár Khomeini 1989-ben meghalt, és 1998-ban az iráni kormány hivatalosan visszavonta a halálbüntetést, az iszlám fundamentalisták továbbra is az író halálát követelték. 2005-ben Ali Khamenei, Irán akkori szellemi vezetője megerősítette Khomeini fatváját. Mikor ennek visszavonására szólították fel, Irán bejelentette, hogy a végzést csak az elrendelő oldhatja fel, ő azonban 1989 óta halott.
Ennek ellenére Rushdie Romániában nem tartott igényt különleges biztonsági intézkedésekre, mint fogalmazott: biztonságban érzi magát az országban. A firenzei varázslónő című, immár román nyelven is hozzáférhető regény 2008-ban jelent meg. A könyvben a szerző azt vizsgálja, milyen volt a kapcsolat Kelet és Nyugat között négyszáz évvel ezelőtt.
Kolozsváron mutatják be Maksay Ágnes Jókai Erdélyben című dokumentumfilmjét – közölte a szervező Magyarország kolozsvári főkonzulátusa. Az alkotást további, más helyszíneken is láthatja a közönség.
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.