2009. november 25., 10:052009. november 25., 10:05
Salman Rushdie 1947-ben született Bombayban. Regényeket és esszéket ír angol nyelven, műveinek többsége az indiai szubkontinensen játszódik. Bombayban nőtt fel, Angliában diplomázott. Első regénye, a Grímusz nem volt különösebben sikeres, az 1987-ben megjelent Az éjfél gyermekei azonban világhírnevet szerzett neki, sokan mai napig a legjobb regényének tartják.
A Sátáni versek című regénye, mely 1988-ban jelent meg, hatalmas felháborodást váltott ki az iszlám hívek körében Mohamed próféta tiszteletlen ábrázolása miatt. Megjelenése után heteken belül számos országban betiltották, India után a Dél-afrikai Köztársaságban, Pakisztánban, Szaúd-Arábiában, Egyiptomban, Szomáliában, Bangladesben, Szudánban, Malajziában, Indonéziában és Katarban is.
Több helyen szertartásosan elégették a könyv példányait, a könyv ellen tüntetők pedig számos országban összeütközésbe kerültek a rendfenntartó erőkkel, többen életüket vesztették a fegyveres összecsapásokban. Irán vezetője, Khomeini ajatollah fatvát, azaz halálos kiközösítést hirdetett Rushdie ellen, istenkáromlás miatt.
Khomeini minden hívő muszlimot felszólított Rushdie kivégzésére és emellett a regény kiadóinak kivégzésére is. Az író Angliába menekült, ahol évekig rejtekhelyen élt. Bár Khomeini 1989-ben meghalt, és 1998-ban az iráni kormány hivatalosan visszavonta a halálbüntetést, az iszlám fundamentalisták továbbra is az író halálát követelték. 2005-ben Ali Khamenei, Irán akkori szellemi vezetője megerősítette Khomeini fatváját. Mikor ennek visszavonására szólították fel, Irán bejelentette, hogy a végzést csak az elrendelő oldhatja fel, ő azonban 1989 óta halott.
Ennek ellenére Rushdie Romániában nem tartott igényt különleges biztonsági intézkedésekre, mint fogalmazott: biztonságban érzi magát az országban. A firenzei varázslónő című, immár román nyelven is hozzáférhető regény 2008-ban jelent meg. A könyvben a szerző azt vizsgálja, milyen volt a kapcsolat Kelet és Nyugat között négyszáz évvel ezelőtt.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.