2009. november 25., 10:052009. november 25., 10:05
Salman Rushdie 1947-ben született Bombayban. Regényeket és esszéket ír angol nyelven, műveinek többsége az indiai szubkontinensen játszódik. Bombayban nőtt fel, Angliában diplomázott. Első regénye, a Grímusz nem volt különösebben sikeres, az 1987-ben megjelent Az éjfél gyermekei azonban világhírnevet szerzett neki, sokan mai napig a legjobb regényének tartják.
A Sátáni versek című regénye, mely 1988-ban jelent meg, hatalmas felháborodást váltott ki az iszlám hívek körében Mohamed próféta tiszteletlen ábrázolása miatt. Megjelenése után heteken belül számos országban betiltották, India után a Dél-afrikai Köztársaságban, Pakisztánban, Szaúd-Arábiában, Egyiptomban, Szomáliában, Bangladesben, Szudánban, Malajziában, Indonéziában és Katarban is.
Több helyen szertartásosan elégették a könyv példányait, a könyv ellen tüntetők pedig számos országban összeütközésbe kerültek a rendfenntartó erőkkel, többen életüket vesztették a fegyveres összecsapásokban. Irán vezetője, Khomeini ajatollah fatvát, azaz halálos kiközösítést hirdetett Rushdie ellen, istenkáromlás miatt.
Khomeini minden hívő muszlimot felszólított Rushdie kivégzésére és emellett a regény kiadóinak kivégzésére is. Az író Angliába menekült, ahol évekig rejtekhelyen élt. Bár Khomeini 1989-ben meghalt, és 1998-ban az iráni kormány hivatalosan visszavonta a halálbüntetést, az iszlám fundamentalisták továbbra is az író halálát követelték. 2005-ben Ali Khamenei, Irán akkori szellemi vezetője megerősítette Khomeini fatváját. Mikor ennek visszavonására szólították fel, Irán bejelentette, hogy a végzést csak az elrendelő oldhatja fel, ő azonban 1989 óta halott.
Ennek ellenére Rushdie Romániában nem tartott igényt különleges biztonsági intézkedésekre, mint fogalmazott: biztonságban érzi magát az országban. A firenzei varázslónő című, immár román nyelven is hozzáférhető regény 2008-ban jelent meg. A könyvben a szerző azt vizsgálja, milyen volt a kapcsolat Kelet és Nyugat között négyszáz évvel ezelőtt.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.