A Futni mentem című, 2024-es magyar vígjátékot is láthatják a romániai nézők
Fotó: Futni mentem/Facebook
Román városokban vetítenek friss, népszerű magyar filmeket a Magyar filmek @ 29. Európai Filmek Fesztiválja keretében – közölte a Liszt Intézet Bukarest.
2025. május 09., 12:012025. május 09., 12:01
Amint a a Liszt Intézet Bukarest közleményében szerepel, Bukarestben, Jászvásáron (Iaşi), Botoşani-ban, Déván, az Ilfov megyei Chitilán, valamint a Gorj megyei Zsilvásárhelyen (Târgu Jiu) láthat új magyar filmeket a közönség. Az Európai Filmek Fesztiválja 29 éve a romániai filmes közönség kiemelkedő eseménye. 2025-ben a fesztivál tíz romániai városba viszi el az európai filmtermés legújabb és legjobb alkotásait.
Az Európai Filmek Fesztiváljának idei programját Cătălin Olaru filmkritikus válogatta. A programban több mint 40 nagyjátékfilm szerepel, amelyek közül 28 országos premier, szerepel a programban két kisjátékfilmes blokk is, valamint 11 dokumentumfilm.
A magyar filmek vetítési időpontjai és helyszínei:
Véletlenül írtam egy könyvet
2024, családi vígjáték, 101 perc, román felirattal
Rendező és forgatókönyvíró: Lakos Nóra
Operatőr: Reich Dániel
Vágó: Barsi Béla
Hang: Zányi Tamás
Zene: Jacob Meijer, Alexander Reumers
Jelmezek: Lányi Fruzsina
Látványtervező: Szurdi Juci
Szereplők: Demeter Villő, Mátray László, Rujder Vivien, Zsurzs Kati, Lovas Rozi, Mucsi Zoltán, Hárs Bonca, Tenki Réka, Kövécs Barnabás
A Véletlenül írtam egy könyvet hiánypótló, sírós-nevetős családi film, amely ismert színészekkel, különleges helyszínekkel és 21. századi látványvilággal vezeti be a nézőket egy kedves, kissé különc család életébe: Nina (Demeter Villő) legfőbb vágya, hogy író legyen – kreativitását animációsfilm-rendező apjától (Mátray László) örökölte. Mindennapjait kétbalkezes bűvész öccse (Hárs Bonca) kavarja fel, s mivel az anyukája (Lovas Rozi) korán meghalt, női mintaként kissé merev nagynénje (Tenki Réka) szolgál a családban. Amikor apja életébe új szerelem (Rujder Vivien) érkezik, Nina a szomszédban élő bohém írónő (Zsurzs Kati) iránymutatásait követve az írás segítségével dolgozza fel édesanyja elvesztését, és nyitja meg szívét az új családtag és az első szerelem (Kövécs Barnabás) felé.
Díjak:
2025: Legjobb film, Montréal Nemzetközi Gyerekfilm Fesztivál, Kanada
A Lakos Nóra rendezte Véletlenül írtam egy könyvet című filmet is láthatják a román nézők
Fotó: Véletlenül írtam egy könyvet/Facebook
Futni mentem
2024, romantikus vígjáték, 105 perc, román felirattal
Rendező: Herendi Gábor
Forgatókönyv: Divinyi Réka, Miklya Anna
Operatőr: Szatmári Péter
Vágó: Király István, Csillag Mano
Hang: Balázs Gábor
Zeneszerző: Hrutka Róbert
Jelmez: Fock Andrea
Látvány: Horváth Viktória, Nánássy Zsolt
Producer: Kárpáti György, Berta Balázs (Vertigo Média Kft.)
Szereplők: Udvaros Dorottya, Lovas Rozi, Tenki Réka, Trill Beatrix, Csányi Sándor, Ember Márk, Bányai Kelemen Barna
A film főszereplője egy anya, aki férje halála után elhatározza, hogy teljesíti annak utolsó kívánságát, és lányaival váltóban lefutja a maratont. Apró probléma, hogy egyikük sincs fizikálisan és mentálisan felkészülve a futásra. Az anya és lányai mellett ráadásul a rokonokat és barátokat is váratlanul éri a nők lehetetlennek tűnő vállalkozása. „Herendi Gábor legújabb filmje kimagaslik az utóbbi években bemutatott magyar filmvígjátékok közül. Fel se merül a magyar nézőben, hogy ez a történet máshol is játszódhatna, mint itt, ugyanakkor egy cseh, német, spanyol vagy akár tengerentúli mozilátogató is pontosan érti majd a helyzeteket, élvezi a történet univerzális dinamikáját, sőt a poénok többségét is. Ami igen fontos szempont, mivel ebben a filmben bőven mérték őket.” (kultura.hu)
A Partiumban, Szilágyságban, Kalotaszegen folytatja a Kárpát-medencében tavaly ősszel útjára indított kezdeményezését a Vándormozi, a Nem Csak Egy Nap A Világ nevű eseményen egész nap szinte szünet nélkül forog majd a mozigép.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Anger Ferenc rendezésében mutatja be Giuseppe Verdi Don Carlos című operáját a Kolozsvári Magyar Opera társulata csütörtökön este fél héttől.
Megtéríti az útiköltséget a Kolozsvári Magyar Opera azoknak a nézőknek, akik más településekről, szervezett csoportban érkeznek az előadásaira.
Nem a groteszk, egyperces írások szerzője, Örkény István „lép színpadra”, hanem az író, aki 1956 forradalmi napjaiban percről percre jegyzetel. A 70. évfordulón Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze adja elő a Noteszlapok, 1956 című írásból készült előadást.
Egy magyarországi hadtörténész, aki a kutatásáért félig Gyergyóremetére költözött, egy költő, aki tizenkét év alatt beváltotta a belé vetett bizalmat, egy 95 éves író-legenda és egy fiatal tehetség: ők kapták a Székelyföld kulturális folyóirat íjait.
Kató Csilla, a nagyszebeni Astra filmfesztivál művészeti igazgatója megható, egyben elgondolkodtató üzenetet közölt, miután szombat este összeesett a színpadon a fesztivál 33. kiadásának nyitógáláján tartott beszéde végén, a szebeni filharmóniában.
„Nemcsak azt szeretném hallani, hogyan szól egy hang, hanem hogy ki szól általa” – vallja Miklósa Erika. A Kossuth-díjas világhírű szoprán, a Kolozsvári Magyar Opera tiszteletbeli tagja erdélyi kötődéseiről is beszélt a Krónika megkeresésére.
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!