Tiltakoznak a Harag György Társulat intézményi önállósulása, a két társulat különválása ellen a Szatmárnémeti Északi Színház román társulatának tagjai. Az aláírók Dorel Coica polgármester elé terjesztett egy hosszú írást, melyben a magyar társulat gazdasági autonómiája ellen emelt szót.
2014. február 02., 19:152014. február 02., 19:15
Mindemellett meggondolta magát Sorin Oros vezérigazgató is, aki korábban maga is ellátta kézjegyével a szétválást indítványozó, szinten a polgármesterhez benyújtott kérelmet.
A vezérigazgató pálfordulását a magyar társulat vezetőinek viselkedésével indokolta, akik szerinte elhamarkodottan léptek. A liberális párt által támogatott teátrumvezető eredeti, a szétválást igenlő döntését azzal támasztotta alá, hogy nem lévén diktátor, az alkalmazottak 70 százaléka által aláírt dokumentumot kötelességének érezte ellátni kézjegyével.
A román társulat színészei egy 63 alkalmazott (a két társulatban összesen 131-en dolgoznak) által szignált kérelmet nyújtottak be, melyben a román alkotmány etnikai diszkriminációt tiltó passzusaira hivatkoznak, továbbá EU-s direktívákat idéznek.
Rámutattak arra is, hogy a szétválást sürgető indítványt azért írhatták alá többen, mint az övéket, mivel a kiegészítő személyzetet is bevonták a kezdeményezésbe, akik egytől egyig magyarok, azzal vádolva továbbá a szétválást szorgalmazókat, hogy megvezették a szakmunkásokat, mivel állítólag azzal kecsegtették őket, hogy a különválást követően dupla bért kaphatnak.
Amint arról korábban már beszámoltunk, a Harag György Társulat év elejétől leköszönt művészeti vezetője, Bessenyei István, a tisztséget átvevő Bessenyei Gedő István és a teátrum gazdasági igazgatója, Stier Péter január 17-én jelentették be, hogy kérvényezték a magyar és román társulat önálló jogi személyként való bejegyzését.
Javaslatukat benyújtották a szatmárnémeti önkormányzathoz egy részletes indoklás, valamint egy aláírási ív kíséretében, melyet a munkatársak közel 70 százaléka látott el kézjegyével, többek között a jelenlegi vezérigazgató, Sorin Oros.
A dokumentumban rámutatnak: ezelőtt 45 évvel indokolt volt a létező magyar színház keretében létrehozni a román társulatot, hisz az új tagozat számára óriási segítség volt, hogy egy már meglévő intézmény infrastruktúráját használhatták, ma viszont már sokkal inkább hátránynak számít az, hogy közös vezetés alatt, közös adminisztrációval kénytelenek dolgozni. A magyar társulat vezetősége vasárnap nem kívánt reagálni a román színészek tiltakozására.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
szóljon hozzá!