Hirdetés

Rivalda: egy alkoholista Antigoné

•  Fotó: Biró István

Fotó: Biró István

Mennyi szenvedés és mennyi életundor kell ahhoz, hogy felbontva a társadalmi szerződéseket, a kéz kezet mos elvet elfelejtve végre őszinték legyünk önmagunkhoz és másokhoz is? Nos úgy tűnik, ehhez tényleg teljesen padlóra kell kerülni, mert csak az nem félt semmit, akinek már nincs semmije.

2010. november 03., 09:192010. november 03., 09:19

Valószínűleg ezért van az, hogy a regények, filmek és színházi előadások oly gyakori szereplője az úgynevezett lecsúszott ember, aki nem tud, vagy nem is akar megfelelni a társadalmi elvárásoknak, és mivel „kívülálló”, „rendszeren kívüli”, „kirekesztett”, megengedheti magának az őszinteség luxusát, hogy saját történetén keresztül a mi rejtett tévelygéseinkről, esetleg fájdalmainkról beszéljen – teljesen nyíltan.

„Egy alkoholista Antigoné” – így jellemzi a Kolozsvári Állami Magyar Színházban most bemutatott Alkoholisták című darabjának főhősét, Évát Visky András, az intézmény művészeti vezetője. Alkoholisták, holott a darab középpontjában egyetlen alkoholista nő áll, aki bizony sok mindent elmond az előadásban rólunk, színházról, szentségről és alpáriságról, szóval az életről. „Az ő ivása a túlhajtott luciditás, tisztánlátás, és az ebből fakadó kiszolgáltatottság jele. Ahogyan próbára teszi magát, tulajdonképpen a világot teszi próbára, és valamiféle, szerintem égi beavatkozást akar kikényszeríteni” – fogalmazott Visky egy korábbi interjúban.

Kézdi Imola szépségét, nőiességét a legtöbb előadásban kihangsúlyozzák – és ez nagyon is helyénvaló –, ebben az esetben viszont éppen hogy csúnyává kellett maszkírozni, hogy meggyőzően hozhassa az évek óta alkoholfüggő Éva szerepét, ami remekül sikerül neki. Mint a legtöbb mű, Visky darabja is az életből ihletődött. Egy alkoholbetegekkel készített interjúsorozatban figyelt fel arra a nőre, akiről Évát mintázta, aki a hosszú alkoholizálás ellenére is meglepően okos és erős volt.

Alkoholisták
Kolozsvári Állami Magyar Színház, 2010.
Írta: Visky András.
Rendezte: Tompa Gábor.
Díszlet és jelmez: Carmencita Brojboiu.
Zene: Bocsárdi Magor.
Szereplők: Kézdi Imola, Szűcs Ervin, Farkas Loránd, Albert Csilla, Köllő Csongor, Bocsárdi Magor

Színésznő akart lenni, aztán elcsábította egy híres bukaresti színész, és nem lett színésznő. A darab Évája is színésznő akart lenni, de ő sem lett. El is mondja a véleményét a színházról, színészetről, hallhatunk például egy Senkálszky Endrével készített rádióinterjú-részletet is. „Szentté avatni egy színészt? Micsoda ostobaság” – kommentálja Éva a jelenséget. És ott van a nő meg nem született gyermekének alakja, aki szellemként kísérti Évát, minduntalan visszahajszolva őt az italhoz.

Visky tehát nem kímél senkit, megkapják a magukét a filológosok is szövegértelmezési útvesztőikkel, és végre valahára megkapja a magáét Tamás Gábor is művészileg teljes mértékben értéktelen dalaival, visszás és hatásvadász elérzékenyülési rohamaival és a nyugati anyagi biztonságban érzett Erdély-szeretetével és már-már gusztustalan honvágyával együtt.

Egyszóval a „lecsúszott ember” kritikája ezúttal is könyörtelen, kimondja mindazt, amit mi a társadalmi szerződések és a kéz kezet mos elv miatt nem merünk. A produkciót a kolozsvári színház házi előadásának is nevezhetjük, hiszen a művészeti vezető darabját az intézmény igazgatója, Tompa Gábor vitte színre. És úgy tűnik, a két intézményvezető rendkívül jól megérti egymás gondolatait, Tompa rendezése pedig még jobban érvényesül Carmencita Brojboiu remek díszletei között.

Egy szemétdomb vagy inkább roncstelep előtt hatalmas víztócsa, amelyeken pallók vezetnek át, körben fémhordók. A történet egyébként fejezetekre tagolt, a fejezetek címeit a háttérben ki is vetítik, és ez segít az események követésében. Ahogy Visky fogalmazott, a történetben mindenki alkoholista, de Éván kívül a többiek „szárazak”, „az alkoholbetegek angyalaivá lettek”. És nem csak a szó átvitt értelmében.

Évának például őrangyala is van, aki arra panaszkodik, hogy egyszerűen nem tud olyan csodát mutatni a nőnek, ami a helyes útra terelhetné őt, mert folyton részeg, és azt hiszi, hogy álmodik, vagy hallucinál. Így hiába akarja kikényszeríteni Éva az égi beavatkozást, ezt egyszerűen nem veszi észre, hiszen csak befelé néz. De kifelé beszél, nekünk, és a „lecsúszott ember” kíméletlen őszintesége ezúttal is megtalálja a páncél gyenge pontjait

Hirdetés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. december 01., hétfő

Lázár Ervin meséjéből készült előadást mutat be Mikuláskor a Nagyvárad Táncegyüttes

Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.

Lázár Ervin meséjéből készült előadást mutat be Mikuláskor a Nagyvárad Táncegyüttes
Hirdetés
2025. december 01., hétfő

A teljes Hunyadi-sorozat, több mint száz kortárs és klasszikus magyar film látható ingyen a Filmión

A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.

A teljes Hunyadi-sorozat, több mint száz kortárs és klasszikus magyar film látható ingyen a Filmión
2025. november 30., vasárnap

Erdélyi mozikba érkezik a Szenvedélyes nők című magyar film

Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.

Erdélyi mozikba érkezik a Szenvedélyes nők című magyar film
2025. november 29., szombat

„Nagy az adósságunk az Erdélyről szóló filmek terén”. Káel Csaba rendező Kalotaszegről, a Magyar menyegzőről (INTERJÚ)

Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.

„Nagy az adósságunk az Erdélyről szóló filmek terén”. Káel Csaba rendező Kalotaszegről, a Magyar menyegzőről (INTERJÚ)
Hirdetés
2025. november 27., csütörtök

Román író-rendező „székely öko-románca” a sepsiszentgyörgyi színházban

Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.

Román író-rendező „székely öko-románca” a sepsiszentgyörgyi színházban
2025. november 27., csütörtök

Idős népzenészekért indult jótékonysági kampány

Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.

Idős népzenészekért indult jótékonysági kampány
2025. november 26., szerda

Groteszk, abszurd művészi reflexiók: alkotásra ösztönöz pályázatával a temesvári színház

A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.

Groteszk, abszurd művészi reflexiók: alkotásra ösztönöz pályázatával a temesvári színház
Hirdetés
2025. november 25., kedd

Csipkeszegi táncház: múzeumokkal, közösségi eseményekkel őrzik a széki népi kultúrát

Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.

Csipkeszegi táncház: múzeumokkal, közösségi eseményekkel őrzik a széki népi kultúrát
2025. november 23., vasárnap

Bogdán Zsolt színművész Márai-estjéről: „a legegyszerűbb a legértékesebb, csak meg kell tudni hallani”

Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.

Bogdán Zsolt színművész Márai-estjéről: „a legegyszerűbb a legértékesebb, csak meg kell tudni hallani”
2025. november 22., szombat

Az úszó- és filmcsillag Johnny Weissmullerről elnevezett mozi kezdte meg működését Temesváron

Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.

Az úszó- és filmcsillag Johnny Weissmullerről elnevezett mozi kezdte meg működését Temesváron
Hirdetés
Hirdetés