Találkoztam egyszer egy kocsmárossal, aki ellentmondást nem tűrve kijelentette: Bohumil Hrabal Őfelsége pincére voltam című regénye a jó felszolgálásról szól. És arról, hogy milyen presztízse volt valaha egy kiváló, a szakmája fortélyait, csínját-bínját jól ismerő pincérnek. Ekkor fennkölten tartva homlokát hozzátette: milyen kár, hogy ma már híre-hamva sincs ennek a valamikori pincér-presztízsnek. Ebben a megközelítésben is benne van az elmúlás.
2013. október 28., 19:112013. október 28., 19:11
Ahogy abban is, ahogyan Michal Dočekal, a Prágai Nemzeti Színház drámatagozatának vezetője értelmezi a regényt, amely szerinte egyenesen Európa elmúlásáról szól – ezt az értelmezési lehetőséget domborítja ki az általa a Kolozsvári Állami Magyar Színházban rendezett Őfelsége… előadás is. Az az Európa, amelynek Prága nevű városában Jan Dítě (Bogdán Zsolt) ifjú korában virslit árult a pályaudvaron, majd pikoló-, és pincérfiúként a legaljáról kezdve végül – kétes körülmények között – megvalósítja álmát, és felépíti saját „tökéletes” szállodáját, valóban nem létezik már. Hrabal könyve pedig éppen attól olyan nagyszerű, hogy pontosan végigköveti a „pincérség aranykorának” (értsd: a hajdani Európának) Hitler, majd a kommunizmus általi romba döntését, miközben egy szegény körülmények közül jövő pincér naiv látószögéből mutatja meg az eseményeket. Egy naiv pincéréből, akit sokakhoz hasonlóan magával sodort a zavaros események hulláma, és mire észbe kapott, bűnössé lett maga is.
Nehéz dolog egy ennyire a narrációra építkező regényt színpadra állítani. Ismerőseim – akik nem olvasták előzőleg a regényt – azonban értették a szerteágazó cselekményt, holott olykor csak utalások szintjén jelenik meg a színpadon a mű egy-egy mozzanata. Az abesszin császár látogatása – melynek végén a főhős kitüntetést kap a kiszolgálásért hálás uralkodótól – például szöveg nélkül, bár igen szuggesztív képi formában látható. A színpadi változatot készítő David Jarab korábban el is mondta: nem az volt a célja, hogy Hrabal minden sorát átemelje a darabba, hanem az, hogy a regény hangulatát felidézze a produkció. És a cseh rendezőnek köszönhetően valószínű, hogy az eredeti Hrabali hangulathoz közelebb viszi az előadás a nézőket, ahogyan ugyanis a darab szövegét fordító Vörös István elmondta: Hrabal nem is annyira derűs, amint azt a műveiből készült magyar fordítások sejteni engedik. Egy cseh előadást láthat tehát a néző magyar színészekkel, magyar nyelven. Egyszerű díszletek között, amelyek éppúgy elénk varázsolják a fényűző Európa Szállót, Prága legelitebb hoteljét, mint később a vallatószoba sötét, rideg falait, vagy a külvilágtól elzárt hegyi ház börtönnyugalmát, amelyben Jan Dítě végül önként vállalja a száműzetést. Mert ő maga is tudja, hogy nemcsak áldozat, de egyszersmind bűnös is. Miközben a színpad fölött újra és újra felvillan az „Európa” felirat, jelezve, hogy ez mind-mind itt történik, itt változik minden a szemünk előtt.
Jan Dítěnek kis termetével, szegény gyermekkorával arányosan nagyra nőtt vágyai eléréséhez túl sok kompromisszumot kellett kötnie, magára vállalva ezzel a 20. század borzalmaiért a felelősség egy részét. De az elszigeteltségben azért gyakran felidézi élete sok apró jelenetét, például egykori főpincér tanítómesterét, aki vélhetően a világ minden kérdését meg tudta válaszolni ugyanazzal az egyetlen mondattal: „Mert én őfelsége, az angol király pincére voltam.” Ilyenkor Dítě is magára ölti az abesszin császártól kapott kitüntetését, és ott a kietlenségben felidézi a tapsot, amelyet ekkor, élete legboldogabb, és legtisztább pillanatában kapott. Egy olyan pillanatban, amikor nem kellett kompromisszumot kötnie, nem kellett szemet hunynia mások – honfitársai, barátai – szenvedése felett, csak azért, hogy álmait megvalósíthassa. Egy olyan pillanatban, amikor pusztán rátermettségéért, pincéri képességeiért érdemelt kitüntetést. Mert a kolozsvári előadás a jó felszolgálásról szól.
Őfelsége pincére voltam – Kolozsvári Állami Magyar Színház, 2013. Szerző: Bohumil Hrabal. Rendező: Michal Dočekal. Díszlettervező: Martin Chocholoušek. Jelmeztervező: Carmencita Brojboiu. Zeneszerző: Ivan Acher. Színpadi mozgás: Sinkó Ferenc. Főbb szereplők: Bogdán Zsolt, Györgyjakab Enikő, Dimény Áron, Kató Emőke, Váta Loránd, Bíró József, Orbán Attila, Bács Miklós, Molnár Levente
Demeter János barokk zenével társított természetfotóit bemutató tárlata nyitja az őszi kiállításszezont kedden a Liszt Intézet bukaresti központjában. A kiállítás október 10-ig látogatható.
Tízéves lett idén szeptemberben a Kolozsvári Állami Magyar Színház ESziK vagy isszák? című edukatív programja, az évforduló alkalmából háromnapos eseménysorozatot szerveznek a hétvégén.
Megállapodást írt alá az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány: kutatói program keretében feltárják a II. világháborút követő évtizedek erdélyi magyar irodalmi és kulturális élet történeti hátterét.
Nagy Pál (1929 – 1979) erdélyi festő, grafikus, művészeti író és pedagógus munkássága előtt tiszteleg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ soron következő tárlata.
A Jaful secolului (Az évszázad rablása) című alkotást nevezte Románia a 2026-os Oscar-díjra. A film – amely számos rangos fesztiváldíjat nyert már – egy valódi műkincslopás drámáján keresztül vizsgálja a Kelet és Nyugat közötti bonyolult viszonyokat.
Negyedik alkalommal szervezi meg a BukFeszt színházi fesztivált a Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) a román fővárosban.
Őszi mozis csemege várja a filmrajongókat a Bánságban és a Partiumban szeptemberben. A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) két városban Temesváron és Nagyváradon is igazi különlegességekkel készül.
Puccini két egyfelvonásos darabját, A köpeny, valamint a Gianni Schicchi című műveket mutatja be egyazon produkció keretében a Kolozsvári Magyar Opera szeptember 18-án.
Erdélyi turnén lép fel József Attila-estjével Vecsei H. Miklós színművész október végén.
Öt friss magyar nagyjátékfilmet vetít romániai premierként az október 1. és 5. között zajló Filmtettfeszt filmfesztivál, amely további hat, az elmúlt egy-két évben készült egészestés fikciós alkotással várja a közönséget több mint 15 helyszínen.
szóljon hozzá!