
Fotó: Krónika
Évek óta nem játszottak gyerekelőadást Marosvásárhelyen – állítja Kövesdy István, a magyar társulat vezetője. Így a Király István rendezte, népmesékre épülő, a szöveget zenei ritmushoz igazító gyerekjáték akár kétszeres premiernek is tekinthető. Kövesdy ígérete szerint ezentúl minden évadban beillesztene repertoárjába hasonló műfajú, a legkisebb színházlátogatókat elbűvölő előadást a társulat.
Nővérét kérte fel
Király István, a marosvásárhelyi színház fiatal főállású rendezője otthonosan mozog a műfajban – egyik pályakezdő rendezését a budapesti gyerekek láthatták Boszorkánydal címmel. A rendező lapunknak elmondta, miután felkérték egy mesejáték megrendezésére, első dolga volt újra elővenni a meséskönyveket. Végül nővérét, Király Kinga Júliát kérte fel a mesejáték megírására. A magyar népmesei motívumokat felhasználó A szerencse fia végig zenére, ritmusra épül: amikor pedig nincs zene, akkor az ördögök dobbantása adja a ritmust. „Ehhez kellett hozzáigazítani a szöveget; és ez volt a legnehezebb” – mondta el Király István. A játék során a fő motívum a szerencse keresése, de még a József és testvérei, sőt a Lear király toposzai is fellelhetők a színdarabban, amelynek 16 szerepét egy tucat színész alakítja.
Először gyerekközönség előtt
„Ez az első mesejátékszerepem, először állok majd gyerekközönség előtt. Komolyan mondom: nagyon izgulok. A gyerekek kritikusabbak, mint a felnőttek, és gondolom, lekötni is nehezebb őket. Így mindnyájan keményen dolgozunk!” – mondta el a Krónikának az utolsó próbák alatt Csíki Hajnal művésznő, aki a középső királylányt – a legrosszabbikat – alakítja. Bartha László Zsolté az egyik főszerep, ő a legkisebb fiút játssza majd vasárnap. Ami testreszabott választásnak is tekinthető, hiszen a színész csak idén végzett a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemen. Ördög Miklós Leventére jutott a „rosszfiú-szerep”. „Mivel immár édesapa vagyok, talán könnyebben alakítok mesejáték-figurát. Rosszfiúszerep az enyém, persze, a mesejátékok íratlan szabálya szerint ennek sem szabad olyan nagyon rossznak lenni” – közölte a színész, aki bevallása szerint nagy örömmel játszik újra gyermekdarabban, amire a Micimackó öt évvel ezelőtti bemutatója óta nem volt alkalma.
(fotó: Bartha László)
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.