Fotó: Krónika
Évek óta nem játszottak gyerekelőadást Marosvásárhelyen – állítja Kövesdy István, a magyar társulat vezetője. Így a Király István rendezte, népmesékre épülő, a szöveget zenei ritmushoz igazító gyerekjáték akár kétszeres premiernek is tekinthető. Kövesdy ígérete szerint ezentúl minden évadban beillesztene repertoárjába hasonló műfajú, a legkisebb színházlátogatókat elbűvölő előadást a társulat.
Nővérét kérte fel
Király István, a marosvásárhelyi színház fiatal főállású rendezője otthonosan mozog a műfajban – egyik pályakezdő rendezését a budapesti gyerekek láthatták Boszorkánydal címmel. A rendező lapunknak elmondta, miután felkérték egy mesejáték megrendezésére, első dolga volt újra elővenni a meséskönyveket. Végül nővérét, Király Kinga Júliát kérte fel a mesejáték megírására. A magyar népmesei motívumokat felhasználó A szerencse fia végig zenére, ritmusra épül: amikor pedig nincs zene, akkor az ördögök dobbantása adja a ritmust. „Ehhez kellett hozzáigazítani a szöveget; és ez volt a legnehezebb” – mondta el Király István. A játék során a fő motívum a szerencse keresése, de még a József és testvérei, sőt a Lear király toposzai is fellelhetők a színdarabban, amelynek 16 szerepét egy tucat színész alakítja.
Először gyerekközönség előtt
„Ez az első mesejátékszerepem, először állok majd gyerekközönség előtt. Komolyan mondom: nagyon izgulok. A gyerekek kritikusabbak, mint a felnőttek, és gondolom, lekötni is nehezebb őket. Így mindnyájan keményen dolgozunk!” – mondta el a Krónikának az utolsó próbák alatt Csíki Hajnal művésznő, aki a középső királylányt – a legrosszabbikat – alakítja. Bartha László Zsolté az egyik főszerep, ő a legkisebb fiút játssza majd vasárnap. Ami testreszabott választásnak is tekinthető, hiszen a színész csak idén végzett a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemen. Ördög Miklós Leventére jutott a „rosszfiú-szerep”. „Mivel immár édesapa vagyok, talán könnyebben alakítok mesejáték-figurát. Rosszfiúszerep az enyém, persze, a mesejátékok íratlan szabálya szerint ennek sem szabad olyan nagyon rossznak lenni” – közölte a színész, aki bevallása szerint nagy örömmel játszik újra gyermekdarabban, amire a Micimackó öt évvel ezelőtti bemutatója óta nem volt alkalma.
(fotó: Bartha László)
Nagy Pál (1929 – 1979) erdélyi festő, grafikus, művészeti író és pedagógus munkássága előtt tiszteleg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ soron következő tárlata.
A Jaful secolului (Az évszázad rablása) című alkotást nevezte Románia a 2026-os Oscar-díjra. A film – amely számos rangos fesztiváldíjat nyert már – egy valódi műkincslopás drámáján keresztül vizsgálja a Kelet és Nyugat közötti bonyolult viszonyokat.
Negyedik alkalommal szervezi meg a BukFeszt színházi fesztivált a Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) a román fővárosban.
Őszi mozis csemege várja a filmrajongókat a Bánságban és a Partiumban szeptemberben. A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) két városban Temesváron és Nagyváradon is igazi különlegességekkel készül.
Puccini két egyfelvonásos darabját, A köpeny, valamint a Gianni Schicchi című műveket mutatja be egyazon produkció keretében a Kolozsvári Magyar Opera szeptember 18-án.
Erdélyi turnén lép fel József Attila-estjével Vecsei H. Miklós színművész október végén.
Öt friss magyar nagyjátékfilmet vetít romániai premierként az október 1. és 5. között zajló Filmtettfeszt filmfesztivál, amely további hat, az elmúlt egy-két évben készült egészestés fikciós alkotással várja a közönséget több mint 15 helyszínen.
Rendhagyó eseményre készül az idén 125 éves Szigligeti Színház: az ünnepi évadot egy szabadtéri eseménnyel nyitják meg szeptember 12-én, pénteken, 17.30 órától – tájékoztatott hétfőn a teátrum sajtóirodája.
Megsérült a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház egyik színésznője a teátrum vasárnap esti próbáján. A színésznő könnyebb sérüléseket szenvedett, a próbákat felfüggesztették.
Hat történelmi felekezet templomai lesznek nyitva szeptember 13-án Nagyszebenben a kilenc napig tartó Ars SACRA egyházművészeti fesztivál első napján.