
Fotó: Krónika
Évek óta nem játszottak gyerekelőadást Marosvásárhelyen – állítja Kövesdy István, a magyar társulat vezetője. Így a Király István rendezte, népmesékre épülő, a szöveget zenei ritmushoz igazító gyerekjáték akár kétszeres premiernek is tekinthető. Kövesdy ígérete szerint ezentúl minden évadban beillesztene repertoárjába hasonló műfajú, a legkisebb színházlátogatókat elbűvölő előadást a társulat.
Nővérét kérte fel
Király István, a marosvásárhelyi színház fiatal főállású rendezője otthonosan mozog a műfajban – egyik pályakezdő rendezését a budapesti gyerekek láthatták Boszorkánydal címmel. A rendező lapunknak elmondta, miután felkérték egy mesejáték megrendezésére, első dolga volt újra elővenni a meséskönyveket. Végül nővérét, Király Kinga Júliát kérte fel a mesejáték megírására. A magyar népmesei motívumokat felhasználó A szerencse fia végig zenére, ritmusra épül: amikor pedig nincs zene, akkor az ördögök dobbantása adja a ritmust. „Ehhez kellett hozzáigazítani a szöveget; és ez volt a legnehezebb” – mondta el Király István. A játék során a fő motívum a szerencse keresése, de még a József és testvérei, sőt a Lear király toposzai is fellelhetők a színdarabban, amelynek 16 szerepét egy tucat színész alakítja.
Először gyerekközönség előtt
„Ez az első mesejátékszerepem, először állok majd gyerekközönség előtt. Komolyan mondom: nagyon izgulok. A gyerekek kritikusabbak, mint a felnőttek, és gondolom, lekötni is nehezebb őket. Így mindnyájan keményen dolgozunk!” – mondta el a Krónikának az utolsó próbák alatt Csíki Hajnal művésznő, aki a középső királylányt – a legrosszabbikat – alakítja. Bartha László Zsolté az egyik főszerep, ő a legkisebb fiút játssza majd vasárnap. Ami testreszabott választásnak is tekinthető, hiszen a színész csak idén végzett a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemen. Ördög Miklós Leventére jutott a „rosszfiú-szerep”. „Mivel immár édesapa vagyok, talán könnyebben alakítok mesejáték-figurát. Rosszfiúszerep az enyém, persze, a mesejátékok íratlan szabálya szerint ennek sem szabad olyan nagyon rossznak lenni” – közölte a színész, aki bevallása szerint nagy örömmel játszik újra gyermekdarabban, amire a Micimackó öt évvel ezelőtti bemutatója óta nem volt alkalma.
(fotó: Bartha László)
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.