
Fotó: Biró István
2010. szeptember 19., 15:302010. szeptember 19., 15:30
A színház stúdiótermében megtartott nem szokványos könyvbemutatón – melyen a szerző és Visky mellett Tompa Gábor színházigazgató, Hajdú Áron, a szonettkötetet megjelentető Bookart könyvkiadó vezetője, és Láng Zsolt író, a Látó folyóirat szerkesztője, a Bookart munkatársa is jelen volt – Visky elmondta: Markó Bélát annak idején nem politikusként, hanem költőként ismerték meg, és most is így tartják számon. A beszélgetés alaphangját egyébként éppen a kötet néhány szonettje adta meg, hiszen Salat Lehel rendezésében a közönség hegedűjáték által kísért szavalatokat hallgathatott meg.
Láng Zsolt szerint – aki, mint mondta, „mostanában kezdi felfedezni Bélát” – a kötet alaphangulata drámai. „Szinte minden sorában dráma, küzdelem érzékelhető” – mondta az író.
A 114 szonettet tartalmazó kötet anyaga egyébként 2009 júliusától 2010 februárjáig íródott, és ez a gyorsaság azért is meglepő, mert korábban Markó, saját bevallása szerint mintegy tíz évig egyáltalán nem írt verset. Ráadásul Visky szerint a versek pontos keltezése egyfajta naplójelleget kölcsönöz a könyvnek, összevetve a Markó közéleti szerepét rögzítő sajtóhírekkel, pontosan lehet tudni, hogy aznap, amikor egy-egy szonett megszületett, mi történt a szerzővel.
Markó egyébként azt is elárulta, hogy a kötet anyagának lezárása óta sem apadt a versírói kedve, hiszen akár egy újabb kötetet is kiadhatna az azóta összegyűlt szonettekből, és majdnem ugyanennyi haikut is írt. A „bő termés” ellenére mégis az irodalomba való „óvatos visszatérésről” beszélhetünk, hiszen a tíz éves szünetet nem egyből szonettek szakították meg, Markó gyermekversekkel jelentkezett először a kihagyás után. Láng Zsolt éppen a költői nyelv titokban való, rejtett fejlődését találta érdekesnek, azt, ahogy tíz év után valaki ismét elkezd írni. Markó ezzel kapcsolatban elmondta, hogy, amikor az 1980-as években felhagyott az írással, a költők még előszeretettel használták a pátoszt, bár már az irónia is megjelent a versekben.
Ha a mostani szonettek „korszerűtlennek” tűnnek majd egyesek számára, az azért van, mert amikor újrakezdte az íást, akkor nem a most divatos költészeti irányzatok szabályai mentén tette, hanem saját múltjához viszonyította a mostani próbálkozásokat, megpróbálta valamiképpen összekötni a tíz éve elszakadt fonalat.
Tompa Gábor Markó korábbi szonettjeiről írott kritikájából olvasott fel a közönségnek. Markó arról is beszélt, hogy szonetteket annak idején szabadversek után kezdte el írni, és Erdélyben szokatlan volt ez a váltás. Elmondta: a szonett az egyik legzártabb versforma, hiszen még a hossza is meg van határozva, ő pedig kíváncsi volt, hogy emellett a kötöttség mellett mennyire tud szabadon gondolkodni, azaz „a szonett gyűri-e maga alá őt, vagy fordítva”. A szerző a beszélgetést követően dedikált is a közönségnek, a könyv kapcsán kibontakozott „beszélgetés egy szerző körül az irodalomról” – amint Visky András fogalmazott – pedig nem volt egyedi alkalom, hiszen a egy tervezett sorozat első állomása volt a találkozás. n Varga László
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.