
2010. július 29., 10:142010. július 29., 10:14
Bertóti Attila Ariadné fonala című alkotása nyerte a legjobb animációs filmnek járó díjat Olaszországban, a padovai River nemzetközi filmszemlén. A nagybányai származású Bertóti kilencperces animációja tavaly készült el, és gyakorlatilag ez volt a diplomamunkája a Sapientia EMTE kolozsvári film szakán. „Nehezen tudnám megmondani, hogy milyen volt a mezőny, ugyanis nem tudtam kiutazni a szemlére. A programban voltak érdekes címek, amire kíváncsi lennék.
Mindenképpen örülök a díjnak, nagy megtiszteltetés” – mondta lapunknak Bertóti. Kérdésünkre, hogy miért éppen ezt a régi témát választotta, a filmes elmondta, hogy bár sokan sokféleképpen bemutatták már, meg lehet közelíteni másképp is a témát. „Ez a görög mitológia egyik legismertebb története: hogyan menekül meg Thészeusz a labirintusból, a krétai királyleány, Ariadné fonala segítségével, miután legyőzte a félelmetes Minótauroszt. A történetben azonban van egy csavarlehetőség. Én ezt használtam fel a film készítésekor” – mondta Bertóti Attila, aki azonban nem árulta el, mi is ez a „csavar”. „Aki kíváncsi rá, úgyis megnézi a filmet” – mondta.
A film egyébként tavaly a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál legjobb rövidfilmje lett, különdíjat kapott a marosvásárhelyi Alter-Native és a bukaresti Animest fesztiválon, idén pedig a győri Mediawave-en is díjazták. Bertóti elmondta: legközelebb egy bécsi összművészeti fesztiválon mutatják be az Ariadné fonalát – amelyet maga is eddigi legsikerültebb munkájának tart–, egyelőre más fesztiválmeghívást nem kapott.
„Nincs könnyű dolga egy fiatal filmesnek Erdélyben, de nem lehetetlen érvényesülni. A források megvannak, és egy jó projektre mindig lehet pénzt szerezni” – mondta Bertóti. Az Ariadné fonala egyébként kétszemélyes alkotás, Várhegyi Rudolf hangmérnökként segítette Bertótit, aki elárulta, hogy nagyon kevés pénzből született a film. A fiatal filmes jelenleg egy tavalyi projekten dolgozik, Danyiil Harmsz orosz író, költő Negyvennégy pici pinty című történetéből készít gyerekfilmet.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.