2008. szeptember 12., 00:002008. szeptember 12., 00:00
A 95 éves Gottlieb Rózsa festőművész az Osztrák–Magyar Monarchia Magyarországában, Nagyváradon született. Bár tanúja és résztvevője volt a múlt század sorsfordító történéseinek, a 2003-ban befejezett, emlékidéző könyvének közel ötszáz oldalán mégsem a 20. század szörnyűségei köszönnek vissza. „Mindenki történelemben él, de nem mindenkiben él egyforma tudatossággal a történelem. Aki átélt két világháborút, üldöztetést, menekülést, erők ütközését, világok és nézetek kegyetlen harcát, az tudja, hogy a pusztulás, a döntés, a remény, az alkalmazkodás mindennapi konkrétumok” – vélekedett a kötetet bemutató Szilágyi Júlia irodalomkritikus, aki szerint a könyv műfaja „életigenlés a javából”. Hantz Lám Irén tanár Gottlieb Rózsához fűződő barátságának történetéről mesélt, akit Karácsony Emmi festőművész révén ismert meg. „Az Emmi nénié volt Kolozsvár utolsó irodalmi szalonja. Lakása a régi kolozsvári szellemi élet gócpontja volt” – mondta el Hantz Lám Irén, a könyv kapcsán vázolva Gottlieb Rózsa életének négy meghatározó tényezőjét: a szerelmet, a vonalat, a színt és a szót.
Nem sikerült választ találni a kérdésre, hogy korjelenség-e az önéletrajzírás, és összefügg-e azzal, hogy az emberek kevés időt szánnak egymásra, pedig sok mondanivalójuk van a sorsfordulatokban bővelkedő évtizedeket átélőknek. Mint elhangzott, az önéletrajz a magánélet műfaja, Gottlieb Rózsa önéletírása pedig regényként is olvasható, hiszen a szerző rangsorol, válogat az átélt események között, felnagyít és elhalványít részleteket, olyan történetet alkotva, amely szinte függetlenedik a történelmi kontextustól, és a sajátjává, a maga egyedi létezésének kifejezőjévé válik.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.