Rangsorban a mozgóképek

A romániai Filmkritikusok Szövetsége (ACF) és a Román Filmgyártók Szövetsége (UCR) felkérésére 40 hazai filmkritikus összegzése alapján elkészítették az eddig forgatott román nagyjátékfilmek rangsorát. A tíz legjobb román mozi listájához a szakemberek – köztük Iulia Blaga, Elena Dulgheru, Mihai Fulger, Andrei Gorzo, Magda Mihăilescu és mások – összesen 1000 filmet elemeztek, amelyek 1912-től 2007-ig készültek. Az alkotásokat a Top 10 – A legjobb román filmek című ünnepi filmmaratonon fogják levetíteni október végén a fővárosi Studio moziban.

100 év 10 legjobb mozija

A listát Lucian Pintilie 1968-ban forgatott Helyszíni szemle (Reconstituirea) című filmje vezeti. A 110 perces fekete-fehér alkotás egy jelentéktelen bűntény kapcsán folyó fellengzős, álszent rendőrségi nyomozás kerettörténetében mutatja be a morális posványba süllyedt román társadalmat. A cinikus-ironikus hangú filmet a premier után három nappal betiltotta a cenzúra. Második helyen a Liviu Ciulei rendezte Akasztottak erdeje áll. Az első világháború alatt játszódó két- részes filmeposzt 1964-ben forgatták Liviu Rebreanu azonos című regénye alapján. Ciulei 1965-ben megkapta a legjobb rendezésért járó Aranypálmát Cannes-ban, a film női főszereplőjeként ismerte meg a világ a nagyváradi születésű, akkor harmadéves főiskolás Széles Annát és a fiatal székelyudvarhelyi színészt, Csíky Andrást. Harmadik és negyedik helyen egyaránt a „román újhullámba” tartozó film áll, Cristi Puiu Lăzărescu úr halála (Moartea domnului Lăzărescu, 2005) és Cristian Mungiu 4 hónap, 3 hét és 2 nap (4 luni, 3 săptămâni şi 2 zile, 2007) című alkotása. A minimalista filmnyelven íródott, dobogós Lăzărescu úr halálában a haldokló, de nem agonizáló címszereplőt egyetlen éjszaka alatt végigcipelik a fővárosi ispotályok kórtermeiben. A film a kommunikáció, az emberek közti kapcsolatok csődjének története. Szintén társadalmi tabut feszeget Mungiu 2007-ben Aranypálmával jutalmazott filmje is. A 4,3,2 a néven nem nevezett szocializmus kollégiumi szobáinak, olcsó szállodáinak és szürke tömbháznegyedeinek síkjaiban élő két fiatal lány, Otilia és Gabiţa epizódtörténete, akik egy illegális abortuszt kénytelenek megszervezni ebben a miliőben. Ötödik helyre Alexandru Tatos legjobb filmje, az 1982-ben készült Szekvenciák (Secvenţe) került. A három szkeccsből álló, ugyanazokat a szereplőket (tulajdonképpen a forgatás stábját) használó dráma a platón és hétköznapi életben átélt konfliktushelyzeteket nagyítja ki.

A filmes toplista második részébe Mircea Veroiu és Dan Piţa Nunta de piatră (1982), Victor Iliu La moara cu noroc (1955), Corneliu Porumboiu Volt vagy sem? (A fost sau n-a fost?, 2006), az utolsó két helyre Mircea Daieliuc Probă de microfon (1980) és Croaziera (1981) című játékfilmjeit voksolták a kritikusok.

Szakmai vagy szubjektív rangsor?

Az Adevărul napilapnak nyilatkozó Alex Leo Şerban filmkritikus szerint a toplista reprezentatív, mivel a hazai román filmgyártás egészét lefedi, és különböző korú és ízlésű szakemberek állították össze. Şerban magától értetődőnek nevezte, hogy a „legtermékenyebb” román rendező, Sergiu Nicolaescu populáris filmjei nem szerepelnek a ranglistán. Tiltakozását fejezte ki viszont az értékelés ellen Mircea Daneliuc: szerinte a toplistát hozzá nem értők állították össze, és ígérete szerint bepereli a rendezőket, ha filmjeit levetítik a legjobb román alkotások gáláján.